horoszkóp
shutterstock 378291694

Akár 1 gyerekbe is belemenne, csak lenne közös

2019.01.06. 09:34

Egy igen rövid levél kerül ma sorra a Randiblog Inbox posztsorozatban. A beküldő egy 40-hez közeledő édesanya, akivel most Epifánia álnéven fogunk levele alapján megismerkedni. Epifánia három gyermek édesanyja, de őket már egy ideje egyedül nevelte, amikor új kapcsolata kezdődött egy férfival.

Ez itt a Randiblog Inbox

A Randiblognak ebben a posztsorozatában olvasóink névtelenül, e-mailben beküldött leveleit közöljük, minimális változtatással, tartalmi ellenőrzés nélkül. Ezeket tehát nem a Velvet szerkesztősége írja. Ha bármilyen kérdése maradt, kattintson ide!

A kapcsolat azonban egyszerre okoz boldogságot és rengeteg fejfájást Epifániának, aki azt kérdezi tőlünk, sőt, öntől, aki most ezt a posztot olvassa, hogy mit tehetne a helyzet javítása érdekében. Ha ön volt már hasonló helyzetben, kérjük, írjon nekünk, mesélje el saját tapasztalatait, hátha hasznosak lesznek Epifánia és mindannyiunk számára! Amennyiben van, ami kikívánkozik önből, kérjük, fogalmazza meg a dolgot egy mailben, majd a végeredményt küldje el jól bevált címünkre, amit az alábbi dobozban és a poszt legalján talál!

Kattintson ide a címünkért!
randi(Q)mail.velvet.hu

Közel 40 éves vagyok, egyedül neveltem 3 gyerekemet 4 évig. Amikor megismertem egy társkeresőben egy nálam 10 évvel fiatalabb férfit, gyorsan egymásba szerettünk. A 80 km távolság ellenére azért találkozgatunk. A gyerekeim is megkedvelték.

De én 1 évnyi együttlét után jöttem rá egy egy elejtett szavából, hogy az élete akkor lenne teljes, ha 2 vagy 3 gyereke lenne. Én erre már fizikailag képtelen lennék. Ezt elmondtam neki. Akár 1 gyerekbe is belemenne, csak lenne közös.

Úgy érzem, sok mindent el kell magyarázni neki az életről. Amikor probléma adódik, már a megoldást mondom, ahelyett, hogy hagynám gondolkodni. Rájöttem, ez így nem mehet hosszú távon. Látom, gyerekesen gondolkodik olykor. De ha a közelében vagyok, úgy viselkedem, mint egy 16 éves, minden megszűnik körülöttem, csak ő számít.

Ő nagyon szeret, de csak az anyai szeretetet látja bennem, vagy a nőt is? Az lenne a megoldás hogy nyugodtan elmondjam, hogy mégis sok a 10 év? Vagy hagyjam, hogy mellettem „nőjön” fel? Mit tegyek? Ezen őrlődök már 2 hete, és erre már az egészségem is rámegy.

Kérlek, írjatok véleményt. Köszönöm.

Ön is írna?

Véleményét, hozzáfűznivalóját és főleg saját tapasztalatait vagy történetét küldje be nekünk e-mailben! A Randiblog e-mailcímén folyamatosan várjuk az üzeneteket. A levelekkel kapcsolatos leggyakoribb kérdések válaszaiért pedig ide kattintson!