horoszkóp
shutterstock 534946345

A nap vallomása: én egy női ghost vagyok

2019.02.02. 16:59

Sziasztok! Gondoltam, küldök nektek egy levelet, olvasom néha a blogot, s látom, visszatérő téma... Azonban kicsit más szemszögből írok, jöjjön is a nap vallomása: én egy női ghost vagyok. Amiért érdekes lehet ez, hogy talán nőknél kevésbé gyakori jelenség ez, ám a fő indíttatása ennek a pár sornak, hogy leírjam, mik a kiváltó okok, mert látom, ez elég sok mindenkit foglalkoztat. Nem is ragozom, jöjjenek, bár női szemszögből nézve, de szerintem 90%-ban a másik nemre is igaz.

A sors úgy hozta, hogy ennek a vallomásnak a beküldője a Karolina álnéven szerepel nálunk. Ha ön nem ismeri a ghosting kifejezést, akkor valószínűleg még nem érti, hogy miben Karolina vallomása, de máris elmagyarázzuk. Amint az az utóbbi hetekben többször is felmerült itt a Randiblog Inbox posztsorozatban, a ghosting azt jelenti, amikor valaki ismerkedés-randizás-párkapcsolat közben egyszer csak eltűnik, mint egy szellem, és többet nem jelenik meg sehol, nem válaszol semmilyen megkeresésre, ami az otthagyott félben rengeteg különböző negatív érzést indukál.

Ez itt a Randiblog Inbox

A Randiblognak ebben a posztsorozatában olvasóink névtelenül, e-mailben beküldött leveleit közöljük, minimális változtatással, tartalmi ellenőrzés nélkül. Ezeket tehát nem a Velvet szerkesztősége írja. Ha bármilyen kérdése maradt, kattintson ide!

Olvasóink tapasztalatai szerint tipikusan a férfiakra jellemző, hogy ilyet tennének, de most Karolina bevallja nekünk, hogy azért nőben is előfordul az ilyen, ő például hagyott már így ott férfit. Mikor? Miért? Pontosan hogyan? Ezekre a kérdésekre Karolina alább 7 pontban ad választ, de mielőtt a hét pontnak nekikezdenénk, hadd figyelmeztessük önt két dologra. Egyrészt, hogy a poszt tartalmaz egy-két tárgár kifejezést, de ezeket nem cenzúrázzuk, szóval ha zavarják az ilyen szavak, ne olvasson tovább! Másrészt: az ön tapasztalataira-történetére is kíváncsiak vagyunk! Amennyiben van kedve mesélni, kérjük, írjon nekünk az alábbi címre!

Itt a címünk, kattintson ide:
randi@mail.˅el˅et.hu

„Prológus

Írj, írj nem tűnhetsz el!

szó szerint idéztem a pár hónapja kapott Viber-üzenetet, ami egy pasitól érkezett, akivel néha kavartunk a régmúltban. Előzménye évek óta folytatott csevegés, megbeszéljük, hogy majd találkozunk, aztán mégse. Utóbbi időben részemről ignorált szia, hogy vagy. Ami ennek a lényege, hogy talán itt jött a felismerés bennem, hogy bizony, én is hajlamos vagyok a felszívódásra. Igyekszem javítani ezen, köszönöm előre is, ha megkíméltek a gerinctelen picsa kommentektől… Jöjjenek tehát az okok, amiért egy nő (vagy férfi...) eltűnik, nem jelentkezik, nem ír vissza az üzenetre, nem hív vissza etc.:

Number one: Nincs kedvem

Jó, jó beszélgettek, de kicsit kezd a dolog laposodni, vagy nem igazán ínyemre való témakörre terelődni. Nem talállak most annyira érdekesnek, nincs hangulatom. Persze, meg is mondhatnám ezt, milyen egyenes és őszinte lenne, ugye? Tudjátok, ilyet is csináltam. Óriási sértődés lett a vége, s ha nem muszáj, nem bántanálak meg. Egy ignorált üzenet, hívás is válasz néha. (Mellékesen mondom, lehet most vagdalózni, hogy én biztos milyen érdekes és tökéletes vagyok stb., de ez a levél most őszintén az eltűnés okairól szól!)

Második: nincs időm

Mert elfoglalt vagyok, bonyolult az életem és társai Haha! Jó vicc. Inkább lásd: egyes pont. De kifogásnak persze jó. Általában egy mentőöv ez arra, ha esetleg a jövőben folytatni kívánom a kommunikációt valamilyen formában. Pasiknál szerintem főleg igaz. Ha egy férfi látni akar téged, s ég az udvarod, felmászik a tűzlétrán. Alapvető igazság: ha valakit érdekelsz, az keresni fog, nemtől függetlenül!

Harmadik: valami van a háttérben

Inkább valaki. Viharos kapcsolat, porfelhőt kavaró ex. Az, hogy nem feltétlenül tudsz róla, még nem azt jelenti, hogy nincs. Az én eltűnéseim oka egy-egy találkozó után köszönhető volt annak, hogy se-veled-se-nélküled kapcsolatban őrlődtem, s bár sose csaltam meg senkit, de kikacsintgattam. Kellett valaki, aki kicsit felkavarja az állóvizet, s segít elmozdulni valamelyik irányba. Persze, megint mondhatjuk, hogy nem szép dolog, de ez a levél nem bíráskodásról szól, hanem arról, mi az oka a ghostingnak.

Jöjjön a négyes pont.

Inkább online ismerkedésekre igaz, amiből én még jóval a ghosting, mint létező fogalom megjelenése előtt vettem ki részem.

a.) Több tízezer karakternyi levelezés után az ember óhatatlanul beképzel valamit a másikba, s sokszor ez az első (pár) randi után ki is pukkad, mint egy lufi. Ehhez jöhet még, hogy nem úgy nézel ki, mint a képeken, vagy egyszerűen csak nem vonzódom hozzád. Egyes pont: ignorált üzenet is válasz.

b.) Ittunk egy jó kávét, ebédeltünk/vacsiztunk, beszélgettünk, igazából minden jól sikerült, de nem mozgattál meg. Mint amikor a boltban sorban állsz, s a mögötted álló megkérdezi, hogy az a joghurt, amit épp kipakoltál a szalagra, finom-e, s beszélgettek egy kicsit. Kellemes, de ennyiben ki is merült a dolog, nem fogtok utána közösen bevásárolni járni.

Ötös: találtam jobbat

Látom én már a hozzászólásokat lelki szemeim előtt, mindegy, ne kíméljetek! De ne felejtsétek, most őszinte vagyok, s igen, ez is elég gyakori ok. Jött most valaki szebb, jobb, érdekesebb, s inkább neki szentelném az időmet. Sajnálom.

Hatos: túl gyors a tempó, nyomulás

Sokszor közöltem férfiakkal, hogy jelenleg én csak heti pár találkozóban vagyok benne, semmi komolyabb. Ezen felbuzdulva a többség, bár a hétvégét együtt töltöttük, hétfő-kedd-szerda-csütörtök-péntek is látni akar. Nem, nem olyan nagy baj ez, csak más az elképzelésünk. Azokat nem is említve, akik pár hónap ismeretség után már rohannak előre, s a jövőt tervezik elvakultan. Mit lehet ilyenkor tenni, mikor a szép szóból sem értenek? Ignorálás.

Azt hiszem, kijelenthetjük, a férfiaknak se jön be ez, hogy már sok nő mindent eltervez, levakarhatatlan, karácsonyozzunk együtt, költözzünk össze, csináljunk gyereket stb. Én is menekülnék.

Végül, de nem utolsó sorban: 7.

Nyersen: megkaptam, amit szerettem volna.  Legyen az szex, kísérő valamilyen programhoz, bármi. Ennyit láttam benned, ennyi kellett, ennyi volt.”

Ön is írna?

Véleményét, hozzáfűznivalóját és főleg saját tapasztalatait vagy történetét küldje be nekünk e-mailben! A Randiblog e-mailcímén folyamatosan várjuk az üzeneteket. A levelekkel kapcsolatos leggyakoribb kérdések válaszaiért pedig ide kattintson!