Mertem újrakezdeni, pedig én az ő zsíros kis egzisztenciáját hagytam ott

Olvasom, hébe-hóba, a blogot. Sokféle ember van, sokféle élethelyzet (vagy sokféle fantázia). Egy valami biztos, az emberek lelki egyensúlytalansága.

Így kezdődik Miletta álnevű olvasónk alábbi levele, ami egy újabb történetet tartalmaz ahhoz a kérdéskörhöz kapcsolódóan, hogy ha egy házasság kihűlt-elmérgesedett, érdemes-e mégis a kapcsolatban maradni a gyerekek miatt. Korábban volt, aki arról írt nekünk, hogy bár sok tekintetben nem működik a házassága, nem lenne képes a családját otthagyni, ezért inkább néha szeretőhöz megy, de a címnek választott idézetből már lehet sejteni, hogy Miletta nem ezt az utat választotta, amikor a kapcsolata válságba került.

Olvassa el Miletta levelét, aztán ha van kedve, írjon nekünk ön is, akár az alábbi történethez-gondolatokhoz kapcsolódva, akár valami egyéb témában, ami társkereséssel, párkapcsolatokkal, illetve szakítással kapcsolatos! Az álnevet még kérni sem kell, magunktól adjuk mindenkinek véletlenszerűen, sőt, ha a levél tartalmaz egy-két egyéb olyan adatot, amiből a szereplők esetleg személyesen beazonosíthatók lennének, ezeket is meg szoktuk változtatni.

„Illetve amit még leszűrök, hogy az emberek a gyerekek miatt nem mernek lépni, kilépni a megromlott párkapcsolatukból. De ez csak kifogás. Én öt éve léptem ki, mert a párom beleszeretett egy másik nőbe. Otthagytam a lakást, én mentem albérletbe, pedig ő a lányaink kedvéért élte volna tovább a megromlott életünket.

Az, hogy másba szeretett, az én hibám is, mert nehéz természet vagyok, romlott múlttal. De nem ez a lényeg. Hanem hogy mertem, mertünk újrakezdeni, pedig én az ő zsíros kis egzisztenciáját hagytam ott, és azt, hogy nem lehetek mindig együtt a lányaimmal, akiket heti váltásban nevelünk. Azóta se bántam meg.

Volt három magányos évem, most pedig egy őszinte házasságom. A szexet nem ecsetelném, sose voltam prűd és frigid. És ezt imádták. Sajnálom azokat a nőket, akiknek szülés után (vagy már akár előtt is) beszárad a puncijuk. Pedig egy kapcsolatban a szeretet, szerelem legnagyobb ajándéka a testiség, a meztelenség. Nem csak a szexben, a mindennapokban is, hogy látod a másikat zuhanyozni, pisilni, hogy kicsit az ő teste a tiéd is. Ez a szerelem.

Ezért nem értem azokat az embereket, akik köztes megoldást keresnek más emberekben, titkos vagy közös szeretőket, kompromisszumokat, beletörődést a gyerekek miatt. Ők igazából nem mernek lépni, beleragadnak a saját hazug világukba, és a gyerek egy jó ürügy arra a gyávaságukra, ami a hazug életük alapköve.”