Éveken keresztül olvasom itt az olvasók leveleit. Valahol mindenkit megértek, de miért érzem azt, hogy nem tesztek eleget azért, hogy igazán boldogok legyetek?!
A boldogság a témája a mai posztban sorra kerülő levélnek, úgy hozta a sors, hogy a beküldő a Domonkos álnevet kapta. A Randiblogban mesélő olvasóink általában valami bajról, nehézségről számolnak be, és csak időnként érkezik olyan levél, amelynek a beküldője azt mondja magáról, hogy boldog.
Ez itt a Randiblog Inbox
A Randiblognak ebben a posztsorozatában olvasóink névtelenül, e-mailben beküldött leveleit közöljük, minimális változtatással, tartalmi ellenőrzés nélkül. Ezeket tehát nem a Velvet szerkesztősége írja. Ha bármilyen kérdése maradt, kattintson ide!
Nos, Domonkos egy ilyen kivételes levélíró, aki azt mondja, hogy sikerült úgy kialakítania az életét, ahogy az neki is, feleségének is jó. Domonkos természetesen tisztában van vele, hogy sokan nem fogadnának el egy ilyen szituációt normálisnak, de pont erre jó a Randiblog, hogy megismerjük és megbeszéljük egymás tapasztalatait és gondolatait. Ha van kedve válaszolni Domonkos levelére saját történetével, vagy Domonkostól függetlenül csak úgy mesélne, kérjük, e-mailt küldjön nekünk, méghozzá a következő címre.
„33 éves, átlagos testalkatú, kissé nem evilági gondolkodású, na meg 6 éve házas vagyok. Jó munkám van, gyönyörű szép feleségem, és tervezzük a jövőnket. (Lakás, gyerek.) Határozottan boldog vagyok.
Hmmm... azt gondoljátok, hogy ez sántít valahol, nektek igen, nekem nem!
A feleségem mellett van 2 szeretőm. Egyikük egy hatalmas nagy multinál HR- vezető. És egy tanárnő. Mindkettő családos és van gyereke. (Miért írom le, hogy mivel foglalkoznak? Mert engem nem érdekel, de titeket lehet, hogy igen, a pontosabb kép miatt.)
Mindketten tudják, hogy házas vagyok és igen, mindkettőjüknek csak „arra” kellek.
Jöhetnek a kövek és az átokszórások. Én boldog vagyok, a párom is (mert az ő igénye a heti egy alkalom, nekem százszor több), mivel évek óta megy ez, boldog a másik két nő is.
Miért nem válok el, hiszen nincs gyerek? Mert szeretem feleségem, ahogy van és amilyen!
Kedves Emília, tudom, miről is beszélsz.
Ha lehet egy-két jó tanácsom: ne Tinderrel, hanem a szemeddel és szíveddel keress. Találsz majd egy olyan pasit, aki azt fogja veled tenni, amit te szeretnél, de úgy, ahogy az neki is tökéletes!
Minden jót és kerekedj felül a társadalmi elvárásokon. Mert az ÉLET ott kezdődik!
(Már látom magam előtt a sok nőt és néhány férfit, aki képernyőre köpve szentek átkait szórja rám.)”
Ön is írna?
Véleményét, hozzáfűznivalóját és főleg saját tapasztalatait vagy történetét küldje be nekünk e-mailben! A Randiblog e-mailcímén folyamatosan várjuk az üzeneteket. A levelekkel kapcsolatos leggyakoribb kérdések válaszaiért pedig ide kattintson!