Sajnos én se vagyok mintaférj, egyszer megbotlottam

Elolvastam Emília levelét és hozzászólnék a témához

– írja a mai posztban sorra kerülő olvasói levél beküldője, akit a véletlen szintén egy E-betűs álnévvel ajándékozott meg, mert nálunk Emőd néven fog szerepelni. Emília arról írt, hogy a férje szexuális vágyai egyre inkább eltértek az övétől, ami odáig vezetett, hogy bár kapcsolatban maradtak, a férfi megmondta, hogy inkább mással szeretne szexelni felesége helyett.

Nos, Emőd a szeretőtartás veszélyeire hívja fel a figyelmet, és amint ön azt a címből már sejtheti, saját tapasztalatból tudja, milyen érzés az, ha valaki az állandó kapcsolata mellett összejön valaki mással – és hogy milyen következményei lehetnek ennek. Emőd gondolataival azonban természetesen továbbra sem tartjuk lezártnak a témát, ha ön is hozzátenné saját tapasztalatait a beszélgetéshez, nagyon szívesen vennénk! Kérjük, meséljen ön is, írjon nekünk e-mailt az alábbi címre!

„Szerintem tiszteletre méltó, hogy a végsőkig kitart mellette, de ha a szerető jön szóba, akkor már nem nagyon kell gondolkodni, hogyan tovább. Feleségem van, gyerekünk még nincs, 7 éve ismerem a feleségem, 3 éve vagyunk házasok.

Sajnos én se vagyok mintaférj, egyszer megbotlottam, ki is derült belőle pár dolog, de szerencsére nem az egész. Amikor megismertem a feleségem, a képbe került egy másik hölgy, aki valami olyat nyújtott, amit a feleségem nem. Szerelem volt, igazi tűz kettőnk között. 3 évig volt se vele se nélküle az élet, ha együtt akartunk lenni, folyton hazudoztam otthon, hogy hol vagyok, mit csinálok, dolgozom, a hobbimmal foglalkozom, a haverokkal töltöm az időm. Ez végeláthatatlan, ha az ember elkezdi, és egy idő után felőröli az embert érzelmileg!

Azt hiszi az ember, hogy a szeretővel töltött idő igazi kincs, de ha vége, átértékelődik a dolog. Én csak a jóra szeretek emlékezni belőle, mert sajnos ennek is van rossz oldala, aki azt mondja, nincs, az hazudik. Ráadásul nem mondhatod el senkinek a környezetedben, mert kiderül a dolog, és az együtt töltött élménynek és időnek se lehetnek bizonyítékai, mert minden csak ellened van. És nem utolsó sorban az ünnepek, amiket nem tudtok együtt tölteni, azok se kellemesek, és jönnek a gondolatok: kivel van, hol van, mit csinál? Ezek az érzések is felőrlik az embert.

Én abba a szerencsés helyzetbe kerültem, hogy az élet döntött helyettem, de ha nekem kellett volna, nem biztos, hogy tudtam volna dönteni, és a mai napig menne tovább a se veled se nélküled. Hiányzik nagyon, még mindig vannak érzéseim iránta.

De jobb volt, hogy így alakult, a feleségem az igazi társam! Nincs olyan nagy tűz, de mindenben számíthatok rá. Ezzel a tapasztalattal mondanám azt, hogy nem biztos, hogy érdemes a szerető választása az odaadó, szerető pár helyett. Vannak dolgok, amiket nem írtam le, részletek, de azok csak rózsaszín felhős részek, ami szerintem nem változtat a történet lényegén.

Azóta eszembe se jut, hogy szeretőt tartsak – nem azért, mert kiderült, hanem azért, mert rájöttem, mit veszíthetek. És itt nem a pénzről van szó. Mondhatják, hogy közhely, de az ember átgondolja egy ilyen dolog után.”