Én, mint 182 centi magas nő, hidd el, megértelek

Kedves Tullió, ha megengedsz néhány kéretlen gondolatot a létra másik feléről.

Tullió arról írt nekünk néhány poszttal ezelőtt, mennyire zavarja, hogy a nők milyen nagy jelentőséget tulajdonítanak párkereséskor a testmagasságnak – konkrétan annak, hogy a férfi legyen magas. Ehhez a témához szól hozzá a mai posztban Stefi, akivel kapcsolatban a címnek választott idézetből már egyértelmű, miért mondja, hogy ő a létra másik oldaláról ír: elég magas nőnek számít, szóval az ő számára sem egyszerű téma a társkeresés, ha ragaszkodik ahhoz, hogy nála magasabb férfival szeretne kapcsolatot.

Nagyon érdekes tapasztalatokat és gondolatokat tartalmaz Stefi levele, sőt, tanácsok is vannak benne, amik egészen biztosan nemcsak Tulliónak lesznek hasznosak, hanem minden férfinak, testmagasságtól függetlenül. Ha önnek szintén vannak tapasztalatai ebben a témában, vagy bármi egyébről szívesen írna, ami társkereséssel-párkapcsolatokkal-szakítással kapcsolatos, kérjük, küldjön mailt az alábbi címre!

„Én, mint 182 centi magas nő, hidd el, megértelek. Mert ugye 180 felett a nő már nem nő, vagy ha igen, akkor tuti a saját neméhez vonzódik...

Ne keseredj el, nevess ezeken, éld az életed, és ne a társkeresőn irkálj, hanem menj oda a szórakozóhelyen/utcán stb. a nőhöz, aki megtetszik, és vegyél neki egy sört/bort/bambit. Akkor is, ha netán picivel magasabb nálad – némi kémia azért nem árt, de hidd el, értékelni fogja.

Egy ponton túl minden nő, aki nem 150 centis Disney-hercegnőként néz ki, szembesül azzal, hogy a magasabb férfiak döntő hányada csak a magasságából él, és képtelen annyira férfi lenni, mint ahogy előadta az elején, mert egy magasabb nő mellett ki kellene húznia magát – de önbizalom nélkül ez nehéz.

Véleményem szerint manapság a nőtlen férfiaknak derogál egy kicsit is dolgozni egy kapcsolatért, 99%-ban a könnyebb utat választják – és mi sem könnyebb, mint egy nálad 2 fejjel alacsonyabb, cukinak tűnő csaj mellett előadni az alfahímet nulla befektetett energiával. Hiszen ha a személyisége erősebb, mint kéne, akkor sincs semmi probléma, bármikor lecserélhetik a következőre...

Bezzeg, aki beragadt a 170-75 körüli tartományba – nem alacsony, hogy ténylegesen marja belülről, de nem is kifejezetten magas, tehát tudja, hogy egy picikét jobban oda kéne tennie magát a nőért. És ez az a plusz határozottság, ami kell egy férfiba szerintem, ez az a plusz – még nem kóros – önbizalom, ami nekem például kifejezetten imponál. És úgy veszem észre, hogy erre egy bizonyos kor felett/néhány pofon után a nők java része rájön és kezdi értékelni.

Önbizalom, őszinteség, hitelesség, odafigyelés. Férfi.

Persze, tök szuper lenne, ha párkapcsolatban is tudnám hordani a magassarkúimat anélkül, hogy belegázolnék a partnerem sérülékeny férfúi becsületébe (haha), de ha kizárólag magabiztosnak tűnő, 195 centis pasikra várnék, egy darab jó éjszakám sem lett volna, pláne kapcsolatom, amire öreg koromban visszaemlékezhetnék, ugye.

7A tanulság ismét, ahogy eddig sok levélből már kiderült: a kereslet nem találkozik a kínálattal. Járj nyitottabb szemmel te is, hidd el, akadnak nők bőven, akiknek a magasság nem az első helyen van. Bátorság!

U.i.: természetesen a képet lehetne árnyalni bőven, de most kizárólag a magasságról van szó.”