Karácsonyi történet... férfi oldal.
Ez itt a Randiblog Inbox
A Randiblognak ebben a posztsorozatában olvasóink névtelenül, e-mailben beküldött leveleit közöljük, minimális változtatással, tartalmi ellenőrzés nélkül. Ezeket tehát nem a Velvet szerkesztősége írja. Ha bármilyen kérdése maradt, kattintson ide!
A múlt hétvégén jelent meg itt a Randiblogban Lilla álnevű olvasónk levele. Lilla a házassága végéről írt nekünk, illetve az ezt követően szerzett tinderezési tapasztalatairól, ezek közül is elsősorban egyetlen konkrét randiról, egy első randiról, amire nem sokkal karácsony előtt került sor. A történetben szereplő férfit akkor nem nevesítettük, de most adunk neki egy álnevet, ami legyen a Gerzson keresztnév. Lilla és Gerzson ugyanis azóta a bizonyos randi óta együtt vannak és nagyon szerelmesek egymásba.
Lilla pedig most újra küldött nekünk egy e-mailt, azzal méghozzá, hogy Gerzson is megírta ennek a bizonyos első randinak a történetét, ez a beszámoló olvasható alább. A sztori tehát ugyanaz, mint a múlt héten, de ezúttal a férfi szemszögéből láthatjuk ezt a Budapest mellett egy olyan kistelepülésen történt találkát, ahol se Lilla, se Gerzson nem járt még korábban. Ha ön is szívesen mesélne, akár egy hasonlóan fantasztikusan, akár egy borzasztóan rosszul sikerült randiról, akár bármi másról, ami társkereséssel-párkapcsolatokkal-szakítással kapcsolatos, kérjük, e-mailt küldjön nekünk, méghozzá az alábbi címre!
„Az autója mellé vágódtam be, kipattantam, a szemébe néztem, derékon ragadtam és megcsókoltam. Hosszan. Szenvedéllyel. Visszacsókja tükrözött. Szenvedélyes volt, forró, édes és főként vidám. Nem tagadom, elragadott ez a vidám lezser szenvedély.
Pisilni akart, mert rég várt rám, negyven perce, vagy majd' 20 éve, vagy mindig is… Elvittem a falu szélére, ahol a bozótost, az erdőt sejtettem. Gyönyörű volt, karcsú, izzott a szeme a vágytól. Vagy a pisilhetnéktől.... Fényes nappal, vasárnap, délután, falu vigyázó szeme… Semmi sem alkalmasabb egy liason elkezdéséhez.
Annyira vágyom, kívánom, hogy mindez elhomályosul, s csak a havas faluvégi dombok, a bozótos, s az amögött rejtekző éhes vad várható felbukkanását figyelem. S jön. Ring a csípője, mintha járdán járna, nem a rögös fagyos faluvégi susnyás irtalékon... Nevet, boldog a szeme, értem miért, egy jóleső brunzolás van, hogy felér egy rossz baszással.
Csókolom, falom, nyalom, minden érzékem az övé. Percen belül kezem a farmer mélyén. A farán. Elől is. Izzad, lucskos. Szólok, – keressünk panziót! A tisztessége sem tiltakozik már, döntött. Egyesülésre vágyik. Baszásra.
Ilyet szalagavatós korom óta nem éreztem.
Panzió van, start a szoba, hihetetlen frivol, s pajzán mód dobáljuk le a ruháinkat végig egymás szemébe nézve. Forró, szép és okos...
Ekkora intenzív élménytől a faszom idő előtt elsül, nem bánom.
Azt mondja: a mocskos kis kurvád leszek, azt csinálsz velem, amit akarsz...
Szemem rebben.
Igen. Ő kell nekem.”
Ön is írna?
Véleményét, hozzáfűznivalóját és főleg saját tapasztalatait vagy történetét küldje be nekünk e-mailben! A Randiblog e-mailcímén folyamatosan várjuk az üzeneteket. A levelekkel kapcsolatos leggyakoribb kérdések válaszaiért pedig ide kattintson!