shutterstock 229864225

Már többen kérdezték, hogyhogy ilyen jól megvagyunk

2020.03.08. 15:28

Leontina levelére reagálva leírom, szerintem mi a titka a hosszú párkapcsolatnak. 18 éve vagyunk együtt a férjemmel, jóban-rosszban, szerencsére főként jóban.

Ez itt a Randiblog Inbox

A Randiblognak ebben a posztsorozatában olvasóink névtelenül, e-mailben beküldött leveleit közöljük, minimális változtatással, tartalmi ellenőrzés nélkül. Ezeket tehát nem a Velvet szerkesztősége írja. Ha bármilyen kérdése maradt, kattintson ide!

Ezt a bevezetőt bocsátja előre leveléhez Apollónia, utalva a múlt héten a Randiblogban megjelent egyik olvasói levélre. Leontina beszámolóját egy olyan posztban közöltük, amely egyszerre két olvasótól tartalmazott egy-egy levelet, elsősorban tanácsokat. Leontina többek között arról is írt, hogy ahelyett, hogy panaszkodik az ember, hogy manapság már sehol nem lehet találni egy normális férfit/nőt, inkább meg kéne hallgatni azokat, akik hosszabb ideje élnek boldog párkapcsolatban, hogy a többiek el tudják tanulni, hogy mi a titka az ilyesminek.

Nos, amint az a fenti bevezetőből nyilvánvaló, Apollónia egy ideális személy arra, hogy meséljen a témáról, hiszen 18 éve van együtt a szerelmével. Saját kapcsolatát egy hasonlaton keresztül írja le alább, felhívva a figyelmet arra, hogy mennyi minden szükséges ahhoz, hogy egy házasság tartós tudjon maradni. Ha ön is szívesen mesélne a témában, illetve bármiről, ami randizással-párkapcsolatokkal-szakítással kapcsolatos, kérjük, írjon ön is, mert az ön tapasztalataira is kíváncsiak vagyunk! A leveleket a Randiblog szokásos e-mailcímére várjuk, ami az alábbi, a cím alatt pedig Apollónia levele olvasható teljes egészében.

Kattintson ide és már írhat is:
randi@mail.velvet.hu

Egy házat szoktam felhozni példának, mert már többen kérdezték, hogyhogy ilyen jól megvagyunk. Először is, kell a jó alap, ami a szex. Legyen kompatibilitás, kábé azonos igények és vágyak. A kis különbségek izgalmassá, a nagyok taszítóvá teszik, és meg kell beszélni, ami nem stimmel. Nincs más módja. A szex az a vasbeton alap, amire egy kapcsolatot fel tudunk húzni. Ha az alap mély és jó, akkor meg fog állni rajta a ház, de a törése biztosan tönkreteszi az épületet. Főként a nők szokták elhanyagolni ennek a fontosságát, mert kívülről nem látszik, egy kis szigetelés, festés elfedi a repedéseket, és sajnos sok nőnek fontosabb a látszat, mint a mély elégedettség. De az alaprepedéses házak szart sem érnek az ingatlanpiacon, és a sorsuk előbb-utóbb bontás.

Ám az alap önmagában csak egy betonplacc. A falakat, amik majd a tetőt tartják, a személyiségünk adja. Tartófalainknak olyannak kell lenni, amik tudnak kötésben állni a másik fallal, azaz: a kapcsolatot akarni kell, és tudnunk kell, hogy ezzel terhet vállalunk, mert közös céljaink és vágyaink lesznek a tető. Ha a másik oldalon nincs fal, akkor a ház leomlik. Egy fal nem tartja meg a tetőt. Sokan a szerelem hevében ezt elfelejtik, és főként a nők hajlamosak azt hinni, elég, ha ők egyedül az erős tartófalak.

De egy tartós kapcsolatba (főként családalapításba) ketten állunk bele, teljes magunkkal, és vállaljuk a mozdulatlanságot, a terheket, és a kötést, tehát legjobb, ha ezzel számolunk előre. A legtöbben a hamis elképzeléseken véreznek el: a másik ember nem gyógyír a sebeinkre, nem a boldogságunk záloga, nem egy éteri angyal, hanem egy emberi lény, aki néha beteg lesz, rosszkedvű lesz, munkanélküli lesz, és hazaérve le fogja mosni a sminkjét/leveti a gatyáját, időnként pattanásos lesz, és büdöset fog fingani. A kapcsolatunkat úgyis bontani fogják kívülről az elemek – ha nem zárunk össze, nem házunk lesz, hanem csak egy szélfútta luk.

Végül, ami a házat házzá teszi (nem, hölgyeim, nem a belső színezés vagy a díszpárnák), az a tető. Közös célok. Ez lehet lapostető (jól megvagyunk és bulizgatunk, néha elutazunk együtt) vagy négy hálószobás duplakomfortos emeletráépítés (családalapítás), mindegy, de a terveinknek egyformának kell lenni.

Végül aminek a fontosságát a férfiak becsülik alá, az a színezés, a díszpárnák és a függönyök, azaz a hangulat. A férfi kidől a kapcsolatból, ha nincs szex, a nő pedig akkor, ha a ház nem lakályos. Kellenek neki a hangulatvilágítás, a szép szavak, az apró ajándékok. Ettől dönti el, akarja-e tartani a tetőt.

Még építhetném tovább a metaforát, de a lényeg mindenkinek lejött mostanra. A kapcsolat nem magától nő, mint a gomba, hanem ketten dolgozunk rajta, és ha kispóroljuk az anyagot, összedől a francba.

Ön is írna?

Véleményét, hozzáfűznivalóját és főleg saját tapasztalatait vagy történetét küldje be nekünk e-mailben! A Randiblog e-mailcímén folyamatosan várjuk az üzeneteket. A levelekkel kapcsolatos leggyakoribb kérdések válaszaiért pedig ide kattintson!