Egy komoly dilemmámat szeretném megosztani veletek. Tavaly nyáron történt velem egy olyan dolog, ami azóta nem hagy nyugodni.

Ez itt a Randiblog Inbox

A Randiblognak ebben a posztsorozatában olvasóink névtelenül, e-mailben beküldött leveleit közöljük, minimális változtatással, tartalmi ellenőrzés nélkül. Ezeket tehát nem a Velvet szerkesztősége írja. Ha bármilyen kérdése maradt, kattintson ide!

Jakobina álnevű olvasónk levele található ebben a posztban, a történet bevezetője a fenti két mondat – maga a sztori alább olvasható. Jakobina egy Tinderen összejött egyéjszakás kalandot mesél el a levelében, és azt írja, azért döntött úgy, hogy elmeséli ezt az esetet, mert kíváncsi, akad-e valaki, akinek volt már dolga hasonlóval, vagy akinek van ötlete, hogy miért történhetett mindez.

A címből és abból, hogy ezt a posztot csak 18 éven felüli olvasóinknak ajánljuk, nyilván egyértelmű, hogy egy szexszel kapcsolatos dologról van szó, de több ennél több ne is szerepeljen itt előre a szerkesztő bevezetőjében, hadd mondjon el minden fontosat maga Jakobina a saját szavaival! Aztán ha önnek van ötlete, hogy mi történhetett itt, illetve ha van saját hasonló tapasztalata, amit szívesen megosztana (vagy egyáltalán nem hasonló tapasztalata, amit szívesen megosztana), akkor kérjük, küldjön nekünk e-mailt! A címünk a szokásos, alább található.

Ez a címünk, klikkeljen rá vagy kopizza ki:
randi@mail.velvet.hu

Régóta tinderezek, és időnként vannak egyéjszakás kalandjaim. Többségében ezek a randik jó élmények voltak, egészen tavaly nyárig. Ez az eset olyan mély nyomot hagyott bennem, hogy azóta nem volt több randim.

Egy velem egyidős, húszas éveiben járó, amerikai fiúval ismerkedtem meg. Pár napon keresztül online beszélgettünk, majd megállapodtunk a személyes találkozóban. A randit egy étterembe beszéltük meg, ahol egy nagyon kellemes vacsorát költöttünk el. A fiú szerencsére élőben is nagyon szimpatikus és jóképű volt, úgy éreztem, megvolt köztünk a kémia. Mikor felinvitált a hotelszobájába, habozás nélkül követtem.

Gyorsan a lényegre tértünk, minden jól alakult kezdetben. Láthatóan ő is izgalomba jött, erőteljes merevedése volt. Ami ezután történt, arra viszont nem számítottam.

Mikor a behatolásra került volna a sor, egész egyszerűen csődöt mondott. A merevedéssel továbbra sem volt probléma, de nem találta a helyes utat. Perceken keresztül vakon döfködött, de látszólag halvány lila gőze sem volt, hogy mit kéne csinálni.

Semmilyen anatómiai rendellenességem sincsen, ami indokolttá tette volna ezt az ügyetlenkedést. Többször próbáltam kézzel irányítani, hogy megtalálja a megfelelő irányt, de továbbra is sikertelenül próbálkozott.

Mivel a helyzet egyre kellemetlenebbé vált számomra, tíz percnyi bénázás után megelégeltem. A történtek után az ő zavara az enyémhez képest elhanyagolható volt, úgy csinált, mintha semmi sem történt volna. Én eközben majdnem elsüllyedtem helyette is, úgyhogy azt láttam a legjobbnak, hogy hazamenekülök. Hazaúton majdnem elsírtam magam a csalódottságtól és a megaláztatástól.

Több barátnőmmel megosztottam ezt a történetet, de azóta sem tudunk rájönni, hogy mi okozta a randipartnerem tanácstalanságát és sutaságát. Az előzmények alapján gyakorlott tinderezőnek tűnt, kétlem, hogy szűz lett volna. Azóta nem hagy nyugodni ez az a eset, akárhányszor randiznék, mindig ez a rossz emlék merül fel bennem. Ha bárkinek bármi ötlete támad, kérlek osszátok meg velem!

Ön is írna?

Véleményét, hozzáfűznivalóját és főleg saját tapasztalatait vagy történetét küldje be nekünk e-mailben! A Randiblog e-mailcímén folyamatosan várjuk az üzeneteket. A levelekkel kapcsolatos leggyakoribb kérdések válaszaiért pedig ide kattintson!