Van úgy, hogy úgy érzem, nála jobb pasival nem is lehetnék, de...

Egy újabb levéllel folytatódik a Randiblog Inbox posztsorozat, azaz megint egy olyan írást közlünk, ami egy olvasónktól érkezett e-mailcímünkre. A véletlen úgy hozta, hogy a beküldő ezúttal a francia eredetű Santál keresztnevet kapta álnévnek, és legfontosabb tudnivaló Santálról, hogy alábbi, rövid levelében tanácsot kér.

Santál legújabb párkapcsolatáról ír, és elsősorban azt emeli ki, hogy mennyire ideális ez a kapcsolat, milyen jó ember a partnere. Van azonban valami, ami miatt mégsem tökéletes minden, és Santál éppen ezzel kapcsolatban kér tanácsot. Ha ön úgy érzi, hogy tudna valamit mondani, lenne saját tapasztalata, amit szívesen megosztana, kérjük, írjon nekünk ön is! A leveleket továbbra is e-mailben várjuk, az alábbi címre.

„Úgy érzem, kicsit elbizonytalanodtam az új kapcsolatomban.

Ő 55, én 39, nincs ezzel semmi, jól megértjük egymást. Sok közös vonásunk van, de mégis ott lapul bennem a bizonytalanság. Az óvatosság. Mert nem akarok még egyszer csalódni. Van úgy, hogy úgy érzem, nála jobb pasival nem is lehetnék – a végtelen tisztelet, a figyelmesség, a kedvesség, a türelem, mind-mind azt súgja, jó helyen vagyok mellette. De nem, túl szép, hogy igaz legyen... És ezért aggódok.

Tudom, vannak rendes férfiak. Én még ilyen és ennyire normális pasival még életemben nem találkoztam. Napról-napra tapasztalom mindezt a jót. Félek, hogy nem lesz hosszútávú. Biztos bennem van ez a görcs, mert eddig csak rosszabbnál rosszabb pasikkal hozott össze az élet. Valahol érzem, hogy ő más, és minden téren én vagyok neki a No1. Elvált, már rég biztos háttere van. Félek, ha elmondom neki, butának tart. Tudom, az őszinteség sokkal fontosabb.

Ti mit tennétek?”