Mást jelent izgalmassá tenni a szexet, és mást jelent a fétisimádás
Szerda délután a Facebookon az ismerőseim sorra bejelölték részvételi szándékukat a Vírus est: SZEXkluzív - intimitás vs. perverziók című előadásra, amire összesen közel ötszázan jelezték, hogy elmennek. Az eseményt egy Steven Meisel képpel illusztrálták, ami Madonna Sex című könyvéhez készült 1992-ben, és ez volt az, ami felkeltette az érdeklődésem. Egyrészt mert kincsként őrizgetek egy eredeti példányt a hálószobámban a könyvből, másrészt mert az eddigi tapasztalataim szerint a parafíliák, azok kiváltó okai kevéssé érdekli az embereket. Ha pedig ennyien bejelölik a Facebookon, hogy mennek egy ilyen témájú előadásra, annak valami oka csak lehet, gondoltam. Az is eszembe jutott, hogy talán végre találkozom olyanokkal, akik a szexualitást hasonlóképpen látják mint én: ahány ember, annyiféle, és csak az számít, amit az adott helyzetben két ember érez egymás iránt, amit kiváltanak egymásból. Vagy több ember, attól függ, ki mennyire nyitott. Hogy nem kell ráerőltetni egymásra mostanában divatos szexuális szokásokat, és el kell fogadni a másik határait. Eleve, tisztelni kell a másikat, sem nőségében, sem férfi mivoltában nem szabad megbántani. Bilincses szexben sem.
Az eseményre biciklizve még azt is összeraktam a fejemben, hogy pont emiatt illik a képbe Madonna, aki a kilencvenes években elsőként mutatta meg a világnak, hogy valójában mit is csinálnak az emberek a négy fal között, és ez mennyire távol áll mindattól, amit a politika, a vallás, a társadalomra jellemző prűd hozzállás mutat. Vagyis próbálna mutatni.
Ezekkel a gondolatokkal a fejemben léptem be a Kolor pincéjébe szerda este, ahol rajtam kívül körülbelül kétszáz ember hallgatta végig Hevesi Kriszta szexuálpszichológus előadását. Mindenkiről csorgott a verejték, fülledt nyári meleg volt, nem járt a levegő, mégis, senki nem hagyta el a termet. A pincehelység többi részében azok, akik nem fértek be a terembe, babzsákokon ülve hallgatták, miért is fontos tisztában lenni a fétisekkel. Merthogy Hevesi Kriszta erre is rávilágított, ahogy arra is, miért kell kordában tartani tudatosan a pornófogyasztást, és mikor van az a pont, amikor szakemberhez kell fordulni a bizarr szexuális szokások miatt. Az egyórás előadás aköré épült, hogy mást jelent izgalmassá tenni a szexet, és mást jelent az, amikor személyiség jellemmé válik egy-egy szexuális szokás.
Mi az, ami a szexben perverznek nevezhető?
A hol vicces, hol sokkoló tényeket közlő előadáson a szakember azt boncolgatta, hol van az az egészséges határ, ami a fétisek és az izgalmas szex között húzódik. Kiemelte többször is, hogy a kölcsönös megegyezés a legfontosabb, ahogy az is nagyon fontos, hogy egyik fél se sérüljön, se lelkileg, se testileg. Saját történetekkel illusztrált egy-egy parafíliát, például a pontyot kedvelő férfi történetét mondta el, aki megosztotta vele, hogy miért jobb a ponttyal hálni, mint a harcsával, és hogy a körülbelül 7-8 kilós ponty a megfelelő méret a szexhez. A tudomány jelenleg 113 parafíliát ismer, az egyórás előadáson természetesen nem ismerte meg mindet a közönség, de épp eleget kapott ahhoz, hogy másképp nézzen például a veszekedés utáni szexre, az érettségi vizsga közbeni erekcióra. Vagy hogy átgondolja, mik azok a tárgyak, testrészek, amik nagyobb izgalmat váltanak ki belőle, mint a többi, és vajon mi köze van ennek ahhoz, hogy milyen családban nőtt fel.
Hevesi Kriszta arra is rávilágott, hogy a bikini és a fehérnemű között az intimitás és izgalom szempontjából mennyire máshogy néz a világ: a bikini többet mutat a női testből, mégis a fehérneműs nők látványa izgatóbb. Arról is beszélt, hogy ahhoz, hogy felnőttkorban valaki a piros cipőkre gerjedjen, elég az is, ha kamaszkorában olyan posztert lógott a vécéfalon, amin egy pucér nő piros cipőben pucsított. A fóbiákról is beszélt, amik könnyen átalakulhatnak fíliákká, így azok, akik rettegnek a póktól, lehet, hogy nagyon is élveznék a pókokat.
Méhcsípés imádata, mutogatós bácsik és a pornó
Azt is megtudta a közönség, hogy vannak, akik a méhcsípésre gerjednek, és vannak, akik a gyerekkori traumáik miatt a bűntudat érzését keresik a szexben, ezért lesznek a perverz szokásaik rabjai. Mint például a mutogatós bácsik, akik fizikai vagy lelki bántalmazás áldozatai voltak gyerekkorukban, felnőttkorukban pedig ijeszgetik az embereket hímtagjukkal. Azon is elgondolkodhatott a közönség, hogy a szakember szerint nagyjából 25 éves kor felett már nem éri be az ember kevesebb ingerrel, tehát amilyen ingert megélt például 22 évesen, az már 29-30 évesen már kevés lesz.
A szexizmus is egészen más megvilágításba került, Hevesi Kriszta szerint ami a férfiaknál a mutogatás, annak női megfelelője a villantás, amit ha férfi csinálna, mindenki kiakadnak – de például Miley Cyrusnak elnézzük. A buszon dörgölőző férfiak problémakörére is kitért, arra is rávilágított, hogy bár ártalmatlan dolognak tűnik, mégis szexuális erőszaknak minősül, hiszen a dörgölőző fél ettől a gatyájába élvez. Az egészen hétköznapi jelenetektől a végletekig magyarázta a több mint kétszáz izzadó embernek, hogy hogyan alakulhat ki például az amputált végtagok iránti imádat.
A beszélgetést végig igyekezett érdekessé tenni, és a lehető leghétköznapibb formában tálalni. A pornóval és a vibrátorok használatával zárta előadását: olyan kontextusba helyezte a kettőt, amivel a vibrátort használó nők is átérezhették, milyen lehet a pornó káros hatásait hallgatni pornófüggő férfiként. A pornó véleménye szerint a vizuális túlingerlés okozta károkon túl azért is káros, mert jóval több pornónéző férfi ért egyet a nőkkel szembeni erőszakkal, a szexista szerepekkel. A vibrátorokról pedig azt mondta, férfi legyen a talpán, aki tudja azt a rezgésszámot produkálni, amit egy vibrátor. Hevesi alábbi jótanáccsal búcsúzott:
„A szex két ember között csodás lehet, feltéve ha szeretsz két ember között állni."
A körülbelül kétszáz fős közönség végre levegőhöz juthatott, és a fülledt, levegőtlen pincéből elégedetten távozhatott.