Hát a Lenkei lett a legszebb. Megmérettetett és rátaláltatott. Ő lett 2006 Playmate-je, pedig a döntés állítólag nem volt könnyű. Általában persze nem könnyű tizenkettőből kiválasztani azt az egyet, aki méltón képviseltethetné Magyarország nyuszilányát. Hogy miért is? Hát leginkább azért, mert ilyeneket az ember itthon bármelyik felsőkategóriás diszkóban könnyeden leitathat, de hát erről is híresek a magyar lányok.
A döntés nehéz, a szervezők meg magasra rakták a mércét. No nem azért, mert elviselhetetlenül szép seggeket meg melleket raktak a publikum látószögébe, hanem mert felépítettek egy showt, amiről akkor is muszáj most szót ejtenem, ha elárulom, én elvileg csupán a rendezvény parti részére érkeztem, a döntőt csak kíváncsiságból ültem végig.
A táncos, a show
Mégis a gála elején bizalmat szavazok egy lánynak, aki gyönyörű hajkoronájával és elképesztő testi adottságaival magasan viszi a pálmát. Keresem őt emlékeiben az elődöntőről, vagy később cigizve a Thália Színház kirakatában, de nem lelem. Sajnos kiderül az est fénypontja egy illúzió, egy táncos akit beépítettek a tizenkettőbe, mert azok nem tudnak mozogni. Pedig már épp reménykedek, hogy 2006 Playmate-je a diszkók királynőjeként is megállja a helyét. Szervezési hiba.
A celebfelhozatal rémes, a politikusok értelemszerűen mostanában elkerülik az ilyen össznépi mellnézegetéseket (mikor volt utoljára humoruk?), Noszály Sasa kóvályog időnként a megbontatlan svédasztalok között és Árpa Attila is kitekint néha pezsgőért. A Thália Színház telt ház előtt játszik, de a vakuk gyanúsan sokat villognak, és a színpadon nem Godot-t várják a szereplők.
Sajnos a Rubint Réka betegségre hivatkozva otthon maradt, pedig ő a zsűri szerves része, a Radnai nyilván megbolondult. Így nincs törpe Norbi se, viszont a havilap főszerkesztője izgatottan rohangál, egyelőre nem nyilatkozik, csak aggódik, hogy netalán rosszat fogunk írni, pedig a narancsos pezsgő finom, és a svédasztal is kecsegtető, mi kell több egy újságírónak?
Kevés a pezsgő
A show hosszú és van benne reklám is, de dicséretükre legyen mondva, most végre kitettek magukért, ez már nem a gyenge Hajógyári-sziget fíling, van mit fogyasztani és ezért csupán ki kell rittyentenie magát kicsit az embernek. Csak az a baj, hogy mire kiderül, hogy 2006 Playmate-je Lenkei Viki, elfogy az összes pezsgő, és a meleg kaja – Gundel ide, Gundel oda – ehetetlenné válik. A bazsalikomos tojássali viszont isteni.
Később órákat várunk a Thália melletti kocsmában, hogy végre belépjünk majd a szuperbuliba, a Moulin Rouge-ba, ami közismerten Budapest egyik legkisebb egysége a Piaf és a Fészek után. Kapitány Iván rendezővel még korábban, a büfében futunk össze, ő diplomatikusan annyit mond, hogy a felvonultatott lányok nem képviselik az ő szépségideálját.
Lányok a malomban
A nem is annyira meglepő módon sötét hajú Vikivel csak iszonyatos harcok árán futunk össze a Moulin Rouge táncparkettjén. 2006 playmate-je elmondja, hogy egyáltalán nem számított a győzelemre, mivel ő más típusú lányra gondolt. Egyelőre szokatlan neki az érzés, hogy ő lesz a nyuszis címlaplány, mert ő Voksán Virágra számított, aki közönségszavazatos lett. Aztán kiderült számára, hogy a playmate-ség komplett embert kívánt, aki társasági lény és kommunikatív. Márki Zsuzsi, első udvarhölgye és barátnője például csak anyának hívja.
„Persze van célom playmate-ként, boldogan lennék például háziasszony rendezvényeken, de igazából még nem tudtam gondolkozni ezeken a dolgokon. A fotózás mindenképpen fontos a számomra. A beszédtechnikámon is érdemes lenne csiszolnom és akkor akár műsort is vezetnék. Állok elébe” - mondja.
Viki - akinek amúgy elkéne egy Dundikás becenév - még nem mondta el a szerelmének, hogy ő lett a nyertes, mivel a fiú éppen külföldön van. A lányt amúgy elkísérték barátai, akik még nem tértek napirendre afölött, hogy ő lett a kiválasztott, de vele tartott édesanyja is, akivel később a pesti szórakozóhely előtt találkozunk.
Radnai is kintragadt
A nyertest elhagyva egyéb híresség felkutatására igyekszünk, de csak egy tapló bunkóval találkozunk az irdatlan tömegben. Ráadásul az ivararány se túl jó, alig látni nőt, de azt a keveset is negyvenen veszik körül. A helyzet rémes és kilátástalan egyszerre, zéró levegő, zéró celeb, csak Sasával futok össze megint. „Mit gondolsz a csajokról?” - kérdem. „Amit te” - feleli, majd hozzáteszi, hogy a címet nem a győztesnek adta volna.
Figyelmeztetjük, hogy szavait rögzítjük, de ez látszólag nem zavarja. „Ja, pedig nem szeretem a politikát, mert az olyan mint a szex. A siker érdekében mindig pozíciót kell változtass.” Ezen a ponton közlöm vele, hogy szerintem menjünk ki, vagy én legalábbis kimegyek, mert nem bírom, klausztrofóbiám van és melegem, és ebből az estéből sokat már úgysem lehet kihozni, maximum éjjel négy körül, de azt nincs kedvem kivárni.
Odakint megint Radnaiba botlunk, akivel közöljük, hogy túl sok embert hívott meg partizni, de ő még nem tudja, mert távozásunkig sem sikerült bejutnia. Azt is szerettük volna megtudni, hogy miért nem engedték be a fotósunkat az öltözőbe a gála végén, de aztán ezt elfelejtjük megkérdezni.
Playmate mama
A két helyszín között a friss playmate mamájával találkozunk, aki büszke, bár eleinte kétségekkel fogadta lánya indulását. Természetesen nagyon félti Vikit, hiszen tudja milyen a showbiznisz, ráadásul a férfiak is csak kihasználják a lányokat. „Ha el akart, hát hadd menjen” - mondja az anyuka, aki még nem gondolkozott azon részt venne-e lányával egy anya-lánya szépségversenyen.
A most huszonnégy éves lánynak amúgy egyszer már megkérték a kezét húszéves korában, de a mama megmondta neki, hogy előbb le kell érettségiznie. És bár Viki eszes lány volt, az irigyei miatt leromlottak a jegyei, hiszen már akkor is fotózgatott, és ez nem marad titok. Az anyuka kifejti, bebizonyosodott, hogy egy nem vékony lány is nyerhet egy ilyen versenyen, mégpedig a kisugárzásával. Lenkei anyuka természetesen reméli, hogy a lánya révbe ér. „Remélem eljut valahova” - mondja, és mi osztozunk a jókívánságokban. Majd elválik.