3096 nap - ennyi időt töltött a tízéves korában elrabolt, majd 18 évesen végül megszökött osztrák Natascha Kampusch Wolfgang Priklopil házába zárva, és ez annak a könyvnek is a címe, ami a napokban jelenik meg, és részletesen mesél erről az időszakról. A könyvben Kampusch leírja, hogy a férfi egy időben hetente akár kétszázszor is megverte, hogy Prikopilhez bilincselve kellett a férfivel egy ágyban aludnia, hogy 16 éves korára alig negyven kilósra fogyott, és hogy többször próbált öngyilkos lenni - írja a Daily Mail.
A lány 1998-as elrablásáról leírja, hogy mielőtt elindult az iskolába, összeveszett az anyjával, akitől büntetés gyanánt nem köszönt el. Az anyja mondta is neki, hogy ne menjen el otthonról úgy, hogy dühös, mert ki tudja, hogy mikor látják egymást legközelebb. Ekkor beszélt utoljára anyjával az elkövetkezendő nyolc évre, mert iskolába menet elrabolta őt Wolfgang Priklopil, hogy a pincéjébe zárja a későbbi feleségének szánt lányt.
Kampusch leírása szerint az akkor 35 éves férfi bizalomgerjesztőnek tűnt, amikor meglátta az utcán, nem gondolta volna, hogy ártani akar neki. Fogsága során is egészen normálisnak tűnt a viselkedése, csak apróbb dolgokból látszott, hogy őrülttel van dolga: például azon, hogy nem engedte a lánynak, hogy megtartsa az iskolatáskáját, mert attól tartott, hogy valamilyen jeladót tart benne, amivel értesíteni tudja a hatóságokat.
A fogvatartott lány könyvében azt írja, hogy elrablásakor egy négyéves szellemi szintjére ereszkedett vissza, mindent megtett elrablójának, szerinte ezért maradhatott életben.
"Megkértem, hogy fektessen le aludni, és mondjon nekem mesét. Még jó éjt puszit is kértem tőle. Bármit megtettem volna, hogy fenntartsam a normális élet látszatát. Ő meg vette a lapot" - írja a lány a könyvben. Kampusch azt mondja: annyira félt a pincébe zárva, a hatalmas betonajtó mögött, hogy inkább lett volna a férfival, mint egyedül.
A férfi közben próbálta leépíteni a lány emlékeit: azt mondta neki, hogy szülei nem voltak hajlandóak váltságdíjat fizetni érte, hogy valószínűleg nem is szeretik, és ezek az információk szép lassan teljesen széttörték Natascha Kampusch személyiségét. A lánynál idővel kialakult a Stockholm-szindróma, azaz ő is elkezdett szeretet érezni elrablója iránt, mert ő az egyetlen kapocs a normális, megszokott élet és a felkavaró túszdráma között.
"Még gyerek voltam, szükségem volt egy megnyugtató érintésre. Miután eltelt néhány hónap a pincében, megkértem az elrablómat, hogy öleljen meg. Nehéz volt. Klausztrofóbiás rohamom lett, amikor túl szorosan fogott át. Aztán néhány próbálkozás után megtaláltuk a megfelelő ölelést, nem túl szorosat, de elég szorosat ahhoz, hogy egy szerető, gondoskodó ölelést tudjak elképzelni" - írja Kampusch a naplójában.
Kampusch személyiségét úgy másfél év alatt bontotta le Priklopil, amit azzal végzett be, hogy arra utasította, válasszon magának új nevet, mert ő többé már nem Natascha Kampusch. A lány végül a Bibiane nevet választotta, Szent Bibiana után.
Ezután Priklopil elárulta neki a saját nevét, Kampusch pedig ekkor már sejtette, hogy a férfi önszántából sosem fogja élve elengedni. 2006 augusztusában végül sikerült megszöknie, Priklopil pedig foglya szökése után nem sokkal öngyilkos lett. Natascha Kampusch életéből a könyv mellett hamarosan film is készül majd.