horoszkóp

Rákkeltő antibiotikumot és rovarürüléket eszünk

2012.05.10. 19:57 Módosítva: 2012-05-10 20:03:22
Hol hetente, hol havonta ad ki a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal figyelmeztetést, hogy bizonyos termék fogyasztása nem ajánlott, mert abban mérgező anyagot találtak. Összegyűjtöttük, mik voltak az utóbbi évek legnagyobb botrányai, az ólmozott paprikától a dioxinos joghurtig.

Ha élelmiszer-szennyeződésekről olvasunk, a legtöbbször Kína sejlik fel a háttérben, mint valami sötét felhő. Hol a tápszerbe kerül műanyagipari alapanyag, hol a kólában klór, a hozzánk el nem jutó hírekről nem is beszélve. Ám nem csak Kínából érkeznek horrortörténetek. A dioxinos tojás és csirke rendszeresen Németországból érkezik, de gyakorlatilag bárhonnan kerülhet hozzánk olyan áru, amiről ha tudnánk, mit tartalmaz, biztosan nem ennénk meg.

Sajnos az áruk szabad áramlása miatt jóval nehezebb feltárni az esetleges veszélyeket, arról nem is beszélve, hogy hazánkban is állítanak elő fertőzött élelmiszereket. Vigyázat, sokkoló adatok következnek!

Talán a legnagyobb port felvert ügy 1994 nyarán tört ki, amikor ólommal kevert pirospaprika-őrlemény került forgalomba, melyben országszerte 121-en betegedtek meg, és 84-en kerültek kórházba. Ketten maradandó egészségkárosodást szenvedtek.

tk3s 56-saae01163r

1999-ben az ország a Belgiumból, Franciaországból, Hollandiából, illetve Németországból érkezett tejtől és hústól rettegett. Ezekben a termékekben találtak ugyanis megemelkedett dioxinszintet. A dioxin használt sütőolaj révén került az állatokhoz, a "mindent újrahasznosítunk" jeligére ezzel etették az állatokat.

2004 októberében ismét a pirospaprika került előtérbe, amikor kiderült, hogy a paprikában határérték feletti az aflatoxin mennyisége. A paprika Dél-Amerikából került hozzánk, ahol a magyar paprikához keverték. Októbertől decemberig nem is nagyon lehetett pirospaprikát venni itthon, a hatóságok megtiltották az árusítást.

A botrány akkora hatást gyakorolt az egész iparra, hogy 2007-re harmadára esett vissza a termelés és a feldolgozás is. Az emberek inkább a Mari néni által termelt paprikát veszik, vagy az anyós szomszédjában bíznak, mintsem a boltokban. Annak ellenére teszik ezt, hogy most még szigorúbban ellenőrzik a paprikát, sőt egy új eljárást is kifejlesztettek, melynek révén gyorsan meg lehet határozni az aflatoxin mennyiségét.

2005 februárjában friss, finom és metamidophos rovarirtóval kezelt tv-paprika érkezett Marokkóból. A 38 ezer kilogramm paprika egy részét eladták, de aztán visszavonatták a készleteket.

tk3s mon061001

2005 szeptemberében Tunéziából származó mandulás datolyakenyérben rovarürüléket, élő molylárvát és rovarrágott datolyát találtak, októberben pedig Törökországból érkezett datolya, amiben rovarürüléket, elhalt rovarmaradványt találtak.

2007 márciusában a  szegedi Gabonatermesztési Kutató Kht. dioxinnal szennyezett guargumit használt fel a cukorbetegek részére készülő diabetikus pékárujához. Az alapanyag Svájcból érkezett. Szerencsére nagyobb baj nem történt, mert annyira kevés guargumi került a késztermékbe, hogy a mérgező anyag nem volt kimutatható.

Ugyanezen év júliusában árasztotta el Európát az Indiából származó dioxinnal szennyezett guargumi. Ebből az anyagból egész Európába jutott, ettük a joghurtban és ittuk az üdítőkben. Annyi vállalkozást érintett a botrány, hogy a hivatalok előírták a guargumit felhasználó cégek bejelentési kötelezettségét.

2007 novemberében a Penny Marketben körtét vevők izgulhattak. Az Olaszországból érkezett áru növényvédőszert tartalmazott, 14,5 tonna került belőle forgalomba.

2008-ban a kávé volt kicsit karcos. A Lidl nescaféjában üvegszilánkot találtak, ezért a Monte Santos márkájú instant kávét kivonatták a piacról.

129626045

Többezer müzlikedvelő omlott össze 2009 júniusában, amikor felröppent a hír, hogy egy ötéves kislány menstruálni kezdett, és melléből cisztákat kellett kioperálni, mert fuzáriummal fertőzött müzlit evett. A reform és a bio szavakat összekeverve hihetetlen össztűz zúdult a biotermékekre. És bár a vizsgálatok szerint a fogyasztott müzli nem volt bio, és nem is Magyarországról származott, ennek ellenére nem tett jót az öko-termelőknek.

Ugyanakkor megdöbbentő, hogy a szegedi egyetem kutatói szerint a fuzáriumos gombafertőzés 400 ezer felnőttet és 200-300 gyereket érinthet. Az Élelmiszerbiztonsági Hivatal adatai szerint a magyarországi búza 3 százaléka lehet fertőzött.

Nyilvántartott élelmiszer eredetű megbetegedések száma

 Év  Megbetegedések száma  Kórházban kezeltek száma
2008 1811 164
2009 1035 75
2010 1409 78
2011 1140 105

Forrás: Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal

2009 februárjában hozzánk is jutott a melamines tejből. A Milk Drink néven kapható kínai dobozos gyerekitalt a Corában lehetett megvenni, de az áruház megnyugtatta a vevőket: csak 60 dobozzal adtak el belőle. A melamint, ami egy műanyagok gyártásánál alkalmazott vegyszer, azért adagolták a tejporhoz, hogy dúsítsák vele a rossz minőségű tejet.

ovko

A Tescoban vásárló kismamáknak 2010 áprilisában szorult össze a gyomra, amikor kiderült, hogy a szlovák eredetű OVKO márkájú bébidesszert növényvédőszerrel szennyezett. Az alma-málna kombót tartalmazó termékből 50.000 üveg került a polcokra.

A mézet kedvelők sem jártak jobban. Áprilisban lakossági bejelentés nyomán indult vizsgálat nitrofuránt talált a mézben, melyet a Sparban, a Corában, a Matchban lehetett megvásárolni saját termékként. A gyártó a Mézes Kert 2002 Kft. volt. A méheknek adott antibiotikum felhalmozódik a szervezetben, és rákkeltő hatása lehet.

Ugyanebben a hónapban a Reál üzleteiben bukkant fel olyan sonka és párizsi, aminek fogyasztása utólag hibának tűnik. A Pick Szeged Zrt. által gyártott termékekben listeria monocytogenes lakozott.

Épp leírtam azt a mondatot, hogy azóta nem találtak nagyobb tétel fertőzött élelmiszert, de ekkor jött a hír, hogy az Aldi dunaföldvári áruházában tartott minőség-ellenőrzéskor a Happy Harvest néven árult bolgár dióbélben rágásnyomokat, molyürüléket, nagyobb molyszövedéket találtak. A terméket azonnal levették a polcokról, és elrendelték visszahívását.

A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal a BIO-Sztráda Kft teljes kiőrlésű rozslisztjében talált mérgező gyommagot és konkolyt. Az 51 mázsányi liszt nagy részét zárolták, de 10 mázsa belőle már felhasználásra került.

tk3s 940552

Aggódó fogyasztóknak érdemes böngészni az Európai Élelmiszerlánc riasztásokat, de igazság szerint nem lehet túl sokat tenni, hogy bele ne fussunk valamibe, ami esetleg veszélyes lehet.

Mi mit okoz?

Az aflatoxin a természetben előforduló gombamérgek csoportja, melyet penészgombák termelnek. Gyakran kerülnek mogyoróba vagy gabonafélékbe. Legalább 13 fajtája létezik, legveszélyesebb a B1 aflatoxin. Májgyulladást és karcinómát okozhat.

Az ólom az agyra, az idegekre, a vesére, a májra, a vérre, az emésztőrendszerre és a nemi szervekre is hatással van. A legnagyobb kárt a fejlődésben lévő idegrendszernek okozza. Hirtelen agykárosodást,  illetve maradandó értelmi károsodást okoz.

A metamidophos használata esetén nemcsak a növény felületén található meg, hanem felszívódik, és nagyon nehezen bomlik le.

A Listeria monocytogenes okozza a liszteriózist. Ez a nyers húsban, tejben és mosatlan gyümölcsben felbukkanó baktérium sok szövődménnyel, agyhártyagyulladással, szemgyulladással, vetéléssel, hányással és hasmenéssel járó betegséget okozhat. A fertőzések 20-30 százaléka halálos.

A melamint főleg a műanyag gyártásban használják fel, de rovarölőszerként is felbukkan. Az emberben nagy mennyiségben vesekövességet és elégtelenséget okoz.

A fuzárium gombák mikotoxinokat termelnek. Ezek mind az állatok mind az emberek számára veszélyesek lehetnek. Fajtától függően okoznak különféle megbetegedéseket. Egyik típusa az ösztrogén szintre hat, korai pubertást idézhet elő. Másik fajtája szédülést, rosszullétet, hányást, hasmenést és bőr irritációt okozhat, illetve immunrendszer-gyengítő hatása van.