Mark Rothko gerenda lehet azok szemében, akik állítják, a normális képzőművészetet kinyírta a 20. század. Rothko Amerikában futott be a háború után, nagy színes foltokat festett egymásra, nagyjából formátlanul. Egyik képét, az ún. Seagram-sorozathoz tartozó Fekete a gesztenyészínent firkával rongálták meg október 9-én. Kiderült másnapra, hogy nem egyszerű vandalizmus áll a háttérben, hanem egy Vlagyimir Umanyec nevű orosz neoavantgárd művész csapott oda.
A feliraton is az állt: "Vlagyimir Umanyec '12, a yellowizmus potenciális darabja". Magát a legfurcsább műalkotásokat készítő dadaista Marcel Duchamp-hoz hasonlította, aki szerinte büszke lenne e tettre, ha élne. "A művészet megengedni nekünk, hogy elvegyük, amit más csinált, és új üzenetet aggassunk rá" – mondta Umanyec a BBC-nek. Arra is számít, hogy börtönbe fog kerülni, hiába nagy rajongója Rothkónak.
A Rothko-rongálás apropóján kiváló összeállítást készített a BBC a történelem leghíresebb vandalizmusairól. Már 455-ben volt egy nagy barbár tett, amit a vandál nevű népcsoport hajtott végre. Elfoglalták az összeomlás szélén álló Rómát, és rengeteg műkincset megrongáltak vagy megsemmisítettek. Nagyon régre se kéne mennünk időben, elég az Ecce homo freskót "újragondoló" idős spanyol hölgyet elővenni.
Rembrandt vs. őrültek – 3:0
Az amszterdami Rijksmuseumban pihen Rembrandt Éjjeli őrjárata, amit 1911-ben egy férfi próbált késsel összekaszabolni, de a kép vastag lakkrétegéről lecsúszott a kése. 1975-ben egy munkanélküli tanár esett neki késsel, azt állítva, hogy Jézus sugallta neki e tettet. 1990-ben egy másik pszichopata kénsavat öntött a festményre, de az őrök gyorsan reagáltak: leszerelték az őrültet és a savat higítandó vizet löttyintettek a képre, aminek csak a lakkrétege károsodott.
Csak egy csók volt
"Csak adtam rá egy csókot. A szerelem megnyilatkozása volt, amikor megcsókoltam. Nem gondolkodtam, azt gondoltam, a művész majd megért engem" – nyilatkozta Rindy Sam művész, aki Cy Twombly egyik Franciaországban kiállított képét smárolta le 2007-ben, majd masszív pénzbüntetést kapott érte.
Csak egy tag volt
A birkát és cápát formaldehidben áztató brit művész, Damien Hirst egy jótékonysági alapítvány kedvéért készített egy 3,5 tonnás szobrot egy kislányról, aki a maciját öleli. Ezt a Nyugat-angliai Királyi Művészeti Akadémia erkélyén állították fel. A Hoax fedőnevű vandál a szoknyájára méretes taget nyomott fel, szerencsére volt biztosítás. Említett birkáját, a Távol a nyájtól című alkotást máshogy rongálták meg: egy férfi fekete tintát öntött a formaldehides tartályba, amiben szegény juh ázik.
Fejetlen hableány
Koppenhága nem épp szép épületeiről nevezetes, ezért a város egy eldugott részén kirakták a tengerpartra a kis hableány szobrát, Andersen egyik mesehősét. Külön kis szirtre is költöztették a bronzművet, mert folyamatosan betalálták a vandálok. Ennek ellenére már kétszer, 1964-ben és 1998-ban is lefejezték szegényt, bár 1990-ben elbukták a kísérletet. 1984-ben az egyik karját vesztette el, 2003-ban pedig egyszerűen lerobbantották talapzatáról. És a sok festékkel való leöntés mellett a legbizarrabb cselekedeteket még nem említettük: egyszer burkába burkolták, egyszer pedig szexjátékot adtak a kezébe.
Agyonbiztosított Lisa
Nem véletlen, hogy a világ egyik legjobban bebiztosított festménye Leonardo da Vinci Mona Lisája (a kép golyóálló plexi mögött van, a látogatókat kordon tartja távol, biztonsági emberek és kamerák őrzik a falba süllyesztett képet). Az intézkedéseket egy savtámadás után hozták. Egy férfi 1956-ban nagy kődarabot vágott a képhez, 1974-ben Tokióban egy nő pedig vörös festékszprével ment neki. 2009-ben a Louvre ajándékboltjában vett bögrét vágta Da Vinci képéhez egy orosz nő.
Duchamp lepisálása
A fent említett – és Mona Lisának bajszot rajzoló – Marcel Duchamp Forrás című művével csapott oda a művészetnek. Aláírt és kiállított egy egyszerű piszoárt, kikiáltva ezzel műalkotásnak. Az "eredeti" mű már elveszett, de több Duchamp által készített másolat még megvan. Az egyik ilyet támadta meg 2006-ban Párizsban egy francia férfi egy kalapáccsal, amiért euró százezreket kellett fizetnie. Ugyanez a vandál 1993-ban már belepisált egy másik másolatba Nimes-ben. A Forrás intézményesülése ellen tiltakozott így, kijelentve: "Frissé és újjá varázsoltam, valami újat alkottam, amit Duchamp is helyeselne".
Hatósági vandalizmus
Banksy streetart művészete eleve számos kérdést felvet jogilag és etikailag is. Már Banksy sztárrá válása után is előfordult, hogy egyes brit önkormányzati alkalmazottak, takarítóbrigádok vagy épp háztulajok lemeszelték Banksy ötletes rajzait a tűzfalakon. A művész szülővárosának, Bristolnak a lakosai a vandalizmus csimborasszójának tartották, amikor egyik művét fekete festékkel lemázolták ismeretlenek.
Falháború
Banksy azonban egy King Robbo nevű előző generációs graffitissel is konfliktusba került, aminek egymás műveinek vandalizálása lett az eredménye. London egyik alagútjában díszelgett Robbo szép graffitije, amit az évek alatt elcsúfított a többi firka. Banksy ráfestett egy férfit, aki épp plakátként tekeri fel a falra Robbo művét, Robbo válaszolt egy másik graffitivel, megint mások az egészet feketére festették. A firkaháborúban Turpi Úrfi, egy berendezett nappali és Robbo súlyos fejsérülése után egy gyászkompozíció került a falra. Robbo kiesése után egy magát Team Robbónak nevező csapat módszeresen kezdte rongálni és átértelmezni Banksy alkotásait.
