Disznóvágáson volt, állította a Szita-ügy vádlottja

Berlik Zoltán, P. Erika ügyvédje gálánsan széket ad a tanúnak, akit érszűkülettel kezelnek. Ezért a nevét és arcát nem vállaló tanú kényelmesen ülve teheti meg vallomását.

A most kihallgatott tanúk jó kedélyű emberek, hangosan, nagy lendülettel adják elő, amit tudnak, ez jót tesz a tárgyalás légkörének. Könnyedebben telnek így a percek.

Szinte egyszerre kívánják kommentálni a tanúvallomást. K. József kezdi, a tanú lepattintja magáról K. József észrevételeit. B. József viszont olyan kérdést szeretne feltenni, aminek nem sok köze van az ügyhöz.

A nap hátralevő részében még három tanút hallgatunk majd meg, ezek után közöljük majd az egyes tanúvallomások lényegi részeit. A szünet után a teremben feltűnően kevesen jelentek meg, nemcsak a tévéstábok nincsenek itt, hanem például az ügyvédeket sem látni.

Az eddigi gyakorlattal szemben a fotósok lehetőséget kaptak arra, hogy kivételesen ne a kordon mögül, hanem szemből fotózzák egy kicsit a vádlottakat. Kihasználják az alkalmat, rengeteg képet lőnek néhány másodperc alatt.

B. József az ebédszünet alatt lecserélte a pólóját. Reggel focimez volt rajta, most viszont egy sima, szürke, testhezálló póló van rajta.

gallery

Az ügyész kezdi a 6. számú tanú kihallgatását.

A bíróságtól nem túl távol lévő étkezde egyik dolgozója osztálytársa volt a II.rendű vádlottnak. Véleménye szerint, az akkor még más vezetéknevű vádlott szegény családból származott. Hármas-négyes tanuló volt, soha nem volt agresszív. Miután felnőtt, dolgozott, rendbe tartotta a házát, teljesen átlagos életet élt. Szerinte a válás viselte meg annyira, hogy teljesen kifordult önmagából.

Délelőtt nagyon beszédesek voltak a vádlottak, de most nem intéztek kérdéseket, véleményeket a tanúhoz.

A bíró elkezdte megpörgetni az eseményeket, igaz, már nem is várhatóak olyan tanúk, akik az ügy egészét ismerik, csak olyanok, akik egy-egy kisebb momentumot érzékeltek az egészből.

A hallgatóság soraiban foglal helyett P. Erika édesanyja és lánya. A családtagok a tárgyalás megkezdése előtt a védővel egyeztettek, majd a hátsó sorban foglaltak helyet. P. Erika családja eddig nem nagyon szerepelt a médiában, nyilatkozni sem nyilatkoztak, tegnap sem vettek részt a tárgyaláson, így némiképp meglepő a jelenlétük.

B. József egészen apró részleteket pontosít a vallomáson, igazából teljesen lényegtelennek tűnik, amit észrevételezett. K. József is pontosít egy kicsit. K. József valamivel összeszedettebben beszél, mint eddig.

Nagyon felgyorsultak az események, a tanúktól tényleg csak egy-egy kis részletre kíváncsi a bíróság, ezért csak pár percet töltenek a teremben.

A vádlottakat 2-2 BV-tiszt kíséri mindenhova, láncon vezetik őket, így összesen 9 ember ül egymás mellett egy sorban. Eddig egyenlő távolságra ültek egymástól, de a szünet után B. József az őrzőivel látványosan a terem jobb szélére szorult, mellettük van körülbelül egy méternyi hely, és a terem bal oldala felé eltolódva foglal helyet P. Erika és K. József.

gallery

Most már minden apró részletet, félmondatot kommentál, ha lehetősége nyílik rá.

V. Andrea április 13-án meghalt, ezért az ő tanúvallomását a bíróság ismerteti. P. Erika egyik barátnőjéről van szó. Imákkal, vallási szeretettel próbálták közösen megoldani P. Erika és az áldozat közötti problémákat V. Andrea és P. Erika egy közös barátnőjével. Egy alkalommal találkozott csak az áldozattal, azt érezte, hogy a gyereket megszállta az ördög, P. Erika manipulálta az agyát.

Az ezoterikus részletek nagyon furcsán hangoznak a bíróságon, különösen, hogy olyanokról van szó V. Andrea vallomásában, hogy ördögűző imákkal próbáltak segíteni a gyereken. Illetve, hogy látók kvázi leírták a gyilkosságot. "Azt látták, hogy van egy sérülés, vagy valami a gyerek fejének bal felén, utána pedig végtelen nyugalom van" – idézték V. Andrea vallomását.

A vallomásban arról van szó, hogy K. József a körülmények áldozata, ez nem tetszik Gyöngyi Sándornak, az előtte lévő székre könyökölve rázza a fejét, közben K. József a székében szipog.

A tanúk vallomásának felolvasása alatt K. József megint sírva fakad, zsebkendő után tapogatózik. Eközben a bíró szavaira az anya is sírva fakad. A vallomás lényege, hogy a kisfiút megszállta valami a sötét oldalról. Ezt a vallomást már az egyik rendőr is nehezen viseli.

gallery

V. Andrea vallomásában imákról, látókról, gyógyítókról van szó, de arról is, hogy a nő azt érezte, a gyerek nem élve fog előkerülni az eltűnése után. De nem erőszakos halálra gondolt, hanem arra, hogy eltévedt és balesetet szenvedett az eltűnt gyerek. "Imádkoztam, hogy a rendőrök ne gondolják bűnösnek Erikát. Azért gondoltam, hogy bűnösnek tartják, mert olyan kérdéseket tettek fel neki" – idézik V. Andrea korábbi vallomását.

A következő dupla tárgyalási napon szakértőket hallgatnak majd meg, valamint egy olyan tanút, aki betegsége miatt nem tud távolságokat megtenni, őt egy hozzá közeli bíróságon hallgatják majd ki, és a vallomását felolvassák. B. József poligráfos vizsgálatot kér magára, viszont a tárgyalási szakban erre már nincs lehetőség, csak a nyomozati szakban. B. József azt mondja, akkor is kérte, hogy vizsgálják poligráffal. "Ha mindenki tud mindent, akkor a poligráfnak nagy jelentősége nincsen" – válaszolta a bíró, majd elutasította a kérést.

gallery

Amíg a vádlottakat elvezették, a hallgatóságot bent tartották a teremben. Hamarosan megjelennek a tanúvallomások lényegi részeiről szóló posztjaink is, amiket a bíró kérésére időben eltolva közlünk.

Gyöngyi Sándor tanúvallomásából kiderült, P. Erikával nem voltak élettársak, de barát-barátnői viszonyban álltak. A nevelőapa hosszasan beszélt arról, hogyan került hozzá Szita Bence, aki jó képességű tanuló volt, társaival jól kijött, jók voltak a tanulmányi eredményei.

A férfi nem tudott róla, hogy P. Erikának problémái voltak a nevelt fiával, a gyerek csak mostohatestvérének, Gyöngyi Lillának beszélt arról, hogy P. Erika bántalmazza, rossz a viszonyuk – erről viszont a férfi, vallomása szerint, csak a gyilkosság után szerzett tudomást.

Gyöngyi Sándor az eltűnés napjáról is nagyon kimérten beszélt. Megbeszélte a gyerekkel, hogy elmegy érte, de nem volt ott a találkozóhelyen. Ekkor elkezdte hívogatni P. Erikát, akinek kicsöngött a telefonja, de aztán a nő kikapcsolta a készüléket. Ekkor a másik telefonját kezdte hívogatni, azt nem vette fel. Ezután a kórházat hívta.

P. Erika vallomásaira következetesen hazugságokként hivatkozott. Szavaiból úgy tűnt, már az eltűnés után sejtette, hogy nagyon nagy baj történt. Első, rendőröknek tett tanúvallomásaiban is szerepelt már, hogy nem hisz a saját barátnőjének, a nyomozók pedig megerősítették, hogy a nő vallomása valóban nem volt életszerű.

A férfi ismerte K. Józsefet, a másodrendű vádlottat: korábban, bő tíz évvel ezelőtt segített neki munkát találni. Olyan embernek ismerte meg, aki túl sokat beszél feleslegesen, de tisztességes. K. lassan végezte a számára talált munkát, de dolgozni akart, ezért elnézték neki az ügyetlenkedéseit. Mint Gyöngyi elmondta, azt nem tudja megítélni, hogy azóta megváltozott-e, mert nem volt vele napi kapcsolatban.

Gyöngyi Lillát, Szita Bence mostohatestvérét arról kérdezték, milyen volt a fiú kapcsolata P. Erika saját gyerekével. A lány szerint nem volt túl jó viszony a két, nagyjából egyidős fiú között. Kifejtette, P. Erika saját fia rendszeresen az áldozatra kent csínytevéseket, majd amikor vita lett a dologból, akkor vallotta csak be, hogy ja nem, nem Szita rosszalkodott, hanem ő. Azt mondta, voltak olyan időszakok, amikor napi szinten volt vita a gyerekek között, többek között ezért is költözött el a nevelőapától P. Erika és a vér szerinti fia.

A lány arról is beszélt, hogy P. Erika rendszeresen Szita Bence rovására írta a problémákat. Emiatt sokszor neki kellett türelemre intenie a nőt, mert ő is volt már hasonló helyzetben, hogy nehezen fogadta el apja valamelyik élettársát, de idővel mindig megbékélt velük.

Látta, hogy az eltűnés napján egy bizonyos Józsi kereste a telefonján P. Erikát, aki lazán megjegyezte Gyöngyi Lillának, hogy elmegy az áldozatért a városba, ami nem volt feltűnő, korábban is volt már ilyen. Furcsának tartotta viszont, hogy P. túl korán indult el – ez nem volt jellemző –, r áadásul nem is értek haza időben. Emiatt a lány felhívta a nőt, hogy merre járnak, aki erre azt mondta, mindjárt mennek, de elkezdte terelni a témát.

Állította: senki sem vette be az ismeretségi körben azt a sztorit, hogy az fiú a Tesco parkolójából tűnt el, mert nem voltak Kaposváron olyan ismerősei, akikkel elmehetett volna.

Látta, hogy elborult az agya

Gyöngyi Lilla végig elég feldúltan, néha szinte teátrálisan tett tanúvallomást. Azt vallja, egy alkalommal, amikor P. Erikával beszélt az eltűnés napján telefonon, akkor B. József hangját is hallotta. Eddig nem ismerte fel, de most, hogy már hallotta beszélni a vádlottakat, tudja, hogy B. József hangja volt, neki van erős, határozott hangja.

Azt vallotta P. Erika ügyvédjének, hogy volt olyan alkalom, amikor hallotta, hogy a nő a mostohatestvérét szidta. Egy alkalommal látta is, hogy egy ártatlan, játék közbeni baleset után elborult P. Erika agya. A nő kikelt magából, és közölte, hogy oda kell figyelni az áldozatra, hogy ne okozzon baleseteket, különben meg fogja ölni a gyereket. Természetesen senki nem értette úgy, hogy ezt komolyan gondolja, de sok indulat volt a szavaiban.

A tárgyalás befejeztével P. Erika lánya és anyja már kifelé igyekeztek, amikor Gyöngyi lánya valamit mondott nekik. Erre P. lánya visszaszólt, "én mit tehetek erről az egészről?". Eközben Lillát az apja nyugtatta. A vádlott családja sietősen távozott.

A tanú K. József egyik ismerőse, akinek a másodrendű vádlott azt mesélte, hogy a hajléktalanszállón megismerkedett egy emberrel, de B. Józsefről nem beszélt. Tőle kért kölcsön ásót K. József arra, hogy a szülei sírját rendbe tegye. Az ásót halottak napja környékén, vagyis a gyerek eltűnésének idején kérte kölcsön. A szerszám elég éles volt, mert a tanú flexszel szokta élezni a szerszámot.

K. József a tanú elmondása szerint haragudott a feleségére amiatt, hogy hajléktalanná vált, de nem szidta különösebben, csak panaszkodott, hogy kiszúrt vele a volt felesége.

A vádlottakkal összefutó vadász is vallomást tett – elmondása szerint beszélt és kezet is fogott K. Józseffel. A vadász bediktálta a másodrendű vádlott autójának a rendszámát is.

Társával este hét körül lövést hallottak, de nem foglalkoztak vele különösebben: egy vaddisznóra vadásztak, amit meg is lőttek, és elindultak megkeresni. A keresés közben látták meg a vádlottak autóját, K. József Suzukiját, és megkérdezték őket, hogy ők lőttek-e esetleg korábban. Azt mondták, hogy nem, de fel voltak háborodva azért, mert megállították őket.

A vádlottak gyanúsan viselkedtek, így szóltak a körzeti megbízottnak, mert azt hitték, orvvadászokat fogtak. A vadász elmondása szerint B. József vezetett, K. József az anyósülésen ült. A sofőr a kormányra hajtotta a fejét, nem lehetett rendesen látni az arcát. "Én azt hittem, hogy ittas, de lehet, hogy ideges volt, azt nem tudom" - mondta a tanú a másodrendű vádlottról.

B. József azt állítja vele beszéltek a vadászok, nem K. Józseffel, és ő bizony nem fogott kezet a vadászokkal. A vadász viszont azt mondja, ez nem így történt, tisztán emlékszik, hogy egy vontatott beszédű, melegítős férfivel beszélt, és ez a leírás sokkal inkább illik a most is melegítőben megjelent K. Józsefre, mint B. Józsefre.

Az 5. számú tanú a másik vadász, aki találkozott a vádlottakkal. Nem tudták, hogy megsebesült-e a vaddisznó, amelyre lőttek, ezért szóltak a vadászközpontba, hogy hozzanak egy nagy reflektort, hogy megtalálják a vadat. A vádlottakat a vaddisznókeresés közben találták meg. Olyan területen voltak, ahol csak vadászok járhatnak, és rögtön látták, hogy nem vadászokat látnak.

Az ő elmondása szerint K. József mondta a már sokat emlegetett szexre vonatkozó részeket, valamint, hogy nézze meg a csomagtartót, tényleg nincs benne állat. Azt is látta, hogy a Suzuki sofőrje lejjebb csúszott, amikor meglátta, hogy kiszállnak a vadászok a kocsiból, de nem tudja megmondani, hogy férfit lát vagy nőt, csak azt látta, hogy lecsúszott az ülésében.

"Ha ezek gruppent akartak, akkor nem az erdőbe jönnek egy kis Suzukival. Rossz érzésem volt miatta, mondtam a társamnak, hogy hívom a rendőröket. Ingerült is volt, ivott is a K. József, nem tetszik ez nekem" - mondta a másik vadász. Aztán gyanússá vált neki, hogy addigra lenyomozták, hogy kaposvári címre van bejelentve az autó, de az erdőből nem arra kanyarodott, hanem a másik irányba. Az elsőrendű vádlottat ismerte régóta, mert a szomszéd faluban nőtt fel. Azt mondja, azonnal felismerte volna B. Józsefet, ha ő vezeti az autót.

Azt mondta, K. József nem vett fel támadó helyzetet, amikor találkoztak.

A tanú annak a benzinkútnak a dolgozója, ahol a vádlottakról felvételt készített a biztonsági kamera. Ő volt műszakban, amikora felvétel készült.

Azt mondta, nem tankoltak, B. József csak elment a mosdóba. A bíró kérésére rá is mutatott a férfire, hogy őt látta. A vádlott sört vett a kúton, azt kérte, hogy bontsák ki neki. Ezt nem tehette meg a kutas, a vádlott erősködött, végül a kutas adott neki egy csavarhúzót, hogy oldja meg. Nagy címletekkel fizetett.

A 7. számú tanú a tulajdonosa annak a hajléktalanszállónak, ahol az első- és a másodrendű vádlott laktak. Nem tudta megmondani, hogy a két férfi, akik egyébként szobatársak voltak, milyen viszonyban álltak egymással.

Mindkettejüket csöndes embernek ismerte meg, nem erőszakoskodtak. K. József egyáltalán nem zavart vizet, mivel saját kocsija is volt, így például könnyedén el tudott járni megfürdeni. Azt nem rögzítik, hogy ki mikor távozik, de a szabályzat miatt felírják, hogy ki mikor jelentkezik be a szállóra.

A gyilkosság éjszakáján K. József nem jelent meg a szállón, B. József viszont igen, méghozzá sáros ruhában. Azt mondta, disznóvágáson volt a barátnőjével. K. József azt mondja, csak fürödni járt a szállóra, egy hetet lakott ott összesen – a tulajdonos ezzel szemben azt állítja, körülbelül két hónapig lakott náluk. Az időpontokat végül a gyilkosság után felvett, időben közeli vallomásokól tisztázták.

gallery