A Bene-Donászi néven hírhedtté vált rablópáros még életben lévő tagja, Bene László májusban szabadulhat, ám a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága arról tájékoztatta a Velvetet, van törvényes lehetőség arra, hogy mégse hagyhassa el akkor a szegedi Csillag börtönt. A büntetés-végrehajtási bíró minimum két évig még a rács mögött tarthatja.
A rablópáros egyik tagja Donászi Aladár, noha a bíróság négy ember megöléséért és más súlyos bűncselekmények elkövetésért 1996-ban életfogytig tartó fegyházbüntetésre ítélte, csupán hét évet töltött rács mögött. 2001. augusztusában, sopronkőhidai cellájában öngyilkosságot követett el. Akkoriban az életfogytiglan 20 év szabadságvesztést jelentett és az elítélt feltételes szabadságra bocsátását 5 évvel meghosszabbíthatták.
Miután a magyar kriminalisztika legkegyetlenebb rablógyilkos párosát 1994. május 4-én fogták el, ez év májusában letelik Bene László büntetése is. Arról már írtunk, ezzel kapcsolatban mi volt az első reakciója Sádt Györgynek. Ő annak a 23 éves egyetemistának, Sádt Győzőnek a bátyja, akit a skálás-gyilkosság néven ismertté vált pénzszállító elleni támadás során lőtt le Donászi. A támadásnál Bene a pénzt szállító taxist és a másik pénzkísérőt sebesítette meg.
Május 4-ig már alig van hátra három hónap. Kíváncsiak voltunk arra, valóban szabadon kisétálhat-e a börtönből Bene László. Úgy tűnik, ez még nem biztos. Legalábbis ez is kiolvasható a büntetés-végrehajtás sajtó osztályának kérdéseinkre adott válaszából. Kicsit nehéz szöveg, de a jogi pontosság miatt szó szerint idézzük:
„A feltételes szabadságra bocsátást a 6/1996. (VII. 12.) IM rendelet és a 1979. évi 11. törvényerejű rendelet szabályozza. A fogvatartottról a fogva tartó intézet a feltételes szabadságra bocsátás esedékessége előtt előterjesztést tesz a büntetés-végrehajtási bírónak. A feltételes szabadságrabocsátásról (Btk. 38-40. §, 42-45. §) a büntetés-végrehajtási bíró a büntetés-végrehajtási intézet előterjesztése alapján, a feltételes szabadságra bocsátás lehetséges időpontja előtt az elítélt meghallgatása után határoz. A határozat meghozatala előtt a büntetés-végrehajtási bíró – feltéve, hogy a feltételes szabadságra bocsátás lehetséges időpontjáig rendelkezésre álló idő legalább kettő hónap – elrendelheti a pártfogó felügyelői vélemény beszerzését. Ha a büntetés-végrehajtási bíró az életfogytig tartó szabadságvesztésre ítéltet nem bocsátotta feltételes szabadságra, a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségét legkésőbb két év múlva, azt követően évente megvizsgálja. Ilyen esetekben elrendelheti a pártfogó felügyelői vélemény beszerzését.”
Magyarul: a büntetővégrehajtási bíró bizonyos esetekben két évig meghosszabbíthatja a 20 éves büntetést, illetve évente felülvizsgálva az elítélt helyzetét maximum újabb három évig. Hogy a kérdéseinkre adott válaszban szereplő lépések megtörténtek-e, a bíró meghallgatta-e Bene Lászlót, illetve a döntése meghozatalához szükség volt-e a pártfogó felügyelői, esetleg pszichológus véleményére, nem tudjuk. Nem, mert a büntetés-végrehajtás a következő kérdéseinkre nem adott választ:
- Valóban szabadlábra kerül-e ez év májusában Bene László?
- Van-e annak valamilyen törvényi akadálya, ha igen, mi az, hogy ezt a büntetést a 20 év elteltével kitöltöttnek lehessen tekinteni?
- Megvizsgálja-e pszichológus Bene Lászlót arra vonatkozóan, hogy szabadlábra kerülése esetén veszélyes lehet-e a társadalomra, illetve egy ilyen vizsgálat eredménye lehet-e akadálya a szabadlábra helyezésnek?
- Ha minden törvényi feltétel adott és Bene László 2014. májusában szabadlábra kerül, az milyen körülmények között megy végbe?
Mint hasonló estekben más igazságügyi szervek már oly sokszor a büntetés-végrehajtás is elbújt egy jogszabály mögé: „Az adott fogva tartottra vonatkozó kérdéseik bűnügyi személyes adatnak minősülnek, ezért azokról nem adhatunk tájékoztatást.” Ebben az esetben miért is nem?