Az egész alvilág rá vadászott

2014.07.07. 10:50 Módosítva: 2014.07.07. 12:37
Az Aranykéz utcai merénylet után, vagyis csak meggyilkolása után kerülhetett adásba a közszolgálati televízió munkatársai által készített interjú, amit konspiratív szervezés után adott a bűnbánó olajmaffiózó Bécsben. Az 1998. július 2-án a Belváros szívében elkövetett hatalmas erejű bombamerényletben megölt Boros Tamás azt állította, tízmilliós vérdíjat tűztek ki a fejére és bérgyilkosok vadásznak rá. A közszolgálati televízió mégsem adhatta le Boros életében az interjút, mert a Belügyminisztérium illetékesei letiltották azt.

Boros Tamás elhíresült videó vallomása mellett (a vallomás egyik részletét itt tekinthetik meg; ebben a cikkünkben a 16 éve elkövetett belvárosi mészárlás részletein kívül soha nem látott fotókat láthatnak a négy és fél kiló Danubit okozta pusztításról és a helyszínelésről) létezik egy kevésbé ismert felvétel is a felrobbantott maffiózóról. Ez a nyilvánosság számára készült, hónapokkal az önvallomás után, akkor titkosnak hitt körülmények között. 15 perces beszélgetés arról, Boros mit gondolt a fővárosi leszámolás-sorozatról, a budapesti alvilágról és saját szerepéről. Nem kerülhetett adásba.

Az interjút a közszolgálati televízió Kriminális című műsora számára Jónás József készítette, aki a következőképpen emlékszik vissza az interjú elkészítésének körülményeire (Jónás József most a Velvet vezető bűnügyi tudósítója):

Boros húvétkor akar borítani

„Boros Tamás, miután 1996 őszén egy hónapot töltött előzetes letartóztatásban és 1997 januárjában rálőttek a házára, érthetetlen módon (később kiderült: nagyon is érthető okok miatt) elsőként nekem a Kriminális kamerája előtt szólalt meg. Keveset mondott és az okokat találgatta, kinek állhat az útjában. Innen a kapcsolat. Aztán eltűnt. Csak annyit lehetett sejteni, valahol külföldön lehet. Az év húsvét vasárnapján vette fel kollégámmal, Vándor István operatőrrel a kapcsolatot, és azt mondta, ha kocsiba ülünk és másnap elautózunk Prágáig vagy Bécsig, akkor borít. Azt is hozzá tette, olyan dolgokról is beszél majd, ami miatt az anyag biztos adásba kerül. Utalt arra is, valakivel ebben a kérdésben már egyeztetett. Rövid alku után megállapodtunk abban, ha hétfő délelőtt 10 órakor Hegyeshalomnál átlépjük a határt, akkor hívjuk, és ő elárulja majd, merre folytassuk az utunk.

Persze hogy hétfőn reggel elindultuk, pláne, mert mint más hasonló esetben egyeztettem a Kriminális gazdájával, Juszt Lászlóval, aki természetesnek tartotta, hogy az interjút el kell készíteni. Borossal telefonon tartottuk a kapcsolatot, Tatabánya előtt vettük észre a 'ránk vigyázó tekinteteket'. Vándor vezetett, én pedig feljegyeztem a bennünket megelőző és a parkolóba kiálló autók rendszámát. Két olyan autót találtunk, amelyek végig velünk tartottak.

Sikerült lezárni a két figyelő autót

A húsvéti forgalom miatt problémásnak tűnt a határátlépés, ezért Komárom előtt felhívtam Krisán Attilát, a Határőrség akkori szóvivőjét, segítsen. Segített. A három kilométeres sort üggyel-bajjal megelőztük, a tolakodásunkkal azt értük el, hogy a zaklatott átlépésre várók mögöttünk összezártak, így a figyelők nélkül, két perc alatt átjutottunk a túloldalra.

Borost a Bécs előtti olajfinomítónál felhívtam azzal, hogy átjutottunk, itt vagyunk a finomítónál, és most már mondja meg, hova tovább. Akkor csak annyit mondott, irány Bécs, parkoljunk le valahol a belvárosban. Így tettünk. Újra hívott és közölte: sétáljunk végig a Kärtner Strassén, 11 órakor lesz a találkozó. Sétáltunk, egyszer csak ott jött velünk szemben, de a kezével intett, ne vegyük észre. Nem vettük észre. Újabb telefon, álljunk meg az Európa Szálló előtt. Megálltunk. Jött az újabb utasítás: menjünk a szálló mögé, találunk ott a téren egy szökőkutat. Megtaláltuk. Újabb telefon: forduljunk dél felé, pontosan velünk szemben látunk egy panziót, menjünk a bejárathoz. Odamentünk. Újabb telefon, újabb utasítás: irány az épület, a lépcsőn fel a harmadik emeletre és kopogtassunk be a 314-es számú ajtón.

Ott volt Boros Tamás. Az interjút elkészítettük, amiből kiderült, Boros szerint bérgyilkosok vadásznak rá, 10 milliós vérdíjat tűzött ki a fejére az alvilág, a rendőrség és a maffiózók dokumentált összefonódásáról beszélt. Aztán az olajügyekről és a robbantásokról, hogy a rendőrség pontosan tudja, ki követte el az utóbbiakat, a Prisztás-, a Cinóber-gyilkosságot, a Lakatos Csaba vagy a Totka Pál elleni merényletet, mégsem történik semmi. És azokról a pesti srácokról, milliárdos gyilkosokról, akik alvilági figuráknak kikiáltva magukat rendezgetik a várost, zsarolnak, ölnek, rabolnak, szórakozóhelyeket vernek szét, embereket terrorizálnak, mert semmi sem történik ellenük. De szót ejtett az igazi megbízókról és a felső körökben mozgó szervezőkről. Persze saját szerepét bagatellizálta az egész történetben. Nem alvilági figurának, pláne nem árulónak tartotta magát, hanem kívülálló áldozatnak.

És akkor felhívta a Papát, a maffiellenes szolgálat tisztjét

Közel fél óra múltán együtt lementünk a kis térre, onnan átsétáltunk az Európába, ittunk egy kávét és Boros telefonált. Elmondta, mit kérdeztünk, mit válaszolt, beszámolt arról, hogy nem történt semmi rendkívüli esemény, ugyan itt ül mellettünk egy gyanús orosz, aki látszólag nem törődik semmivel, de ha gond van, tudja, mit kell csinálnia. Nekünk megmutatta, volt nála fegyver. A vonal túlsó végén olyasmit mondhattak, amitől egy kicsit csendesebbre fogta. Évekkel később tudtam meg: Boros Tamás a bécsi Európa Szálló kávézójából a hazai szervezett bűnözés elleni szolgálat egyik tisztjét, Sándor Istvánt, a Papát hívta.

Hiába utaztunk azonban Ausztriába. A Boros Tamással Bécsben készített interjú akkor nem kerülhetett adásba. (Tudtom nélkül bizonyos belügyi körökből megtekintették a 15 perces interjút és a feltett kérdések, illetve a válaszok tartalma nem illett bele az elképzeléseikbe.) Később mégis láthatták a nézők. Az ok ma már történelem, a magyar kriminalisztika történetének egyik legsötétebb napja. 1998 július 2-án Boros Tamás pokolgépes merénylet áldozata lett az Aranykéz utcában.”

Hozzászólna?Facebook-oldalunkon megteheti!

Kövessen minket a Facebookon is!