A Krea Kortárs Művészeti iskola harmadikos és végzős hallgatóinak munkáiból nyílt kiállítás megnyitóján jártunk a belvárosi ArtLounge-ban, hogy megismerjük az új divattervező generáció munkáját. A megnyitón nem számítottunk negyven fokra, sem celebekre, mégis megkaptuk mindkét luxust. Az utóbbiból egy kisebb dózist Debreczeni Zita, Dukai Regina, Király Viktor és – a korábban is celebekkel járó – Laura nevű barátnője jelenlétének köszönhetően, koncentrációjuk itt ideális volt. Most azonban nem az ő divatérzékenységüket szerettük volna felmérni, hanem a kiállítás egy-egy sorozata alapján azokat a divattervező-jelölteket mutatjuk be, akik reményeik szerint részt vesznek majd a hazai trendek alakításában.
A megnyitó hivatalos részében Molnár Anikó stylist szakos hallgató mutatta be a styling határait kereső diplomamunkáját, amelyet gondolatébresztőnek szánt a kiállítás befogadásához. Prezentációjában egyebek közt olyan témákat vetett fel, mint hogy leírható-e képletekkel a divatfogyasztó, akik közé önmagát is sorolja. Az egyik elmélete szerint az vagy, amit megveszel. A másik elmélete szerint az vagy, amit kapsz (itt utalt azokra a lányokra, akiknek kedvességét szokták viszonozni olyan tárgyakkal, mint például egy Louis Vuitton retikül). A harmadik elmélet szerint az vagy, ahonnan származol. Mielőtt még a végtelenségig folytatnánk az elméletsort, bemutatjuk inkább a kiválasztott divattervező-jelölteket.
Gönczöl Gréta: Már haladunk kifelé a válságból
„Ha valakit a gazdasági válság inspirál, az is inspirációnak számít. Tavaly télen a nyolcvanas években készült, Szellem a kagylóban című cyberpunk rajzfilm ihletett meg. Az ehhez hasonló japán alkotások arról szólnak, hogy Amerika összeomlik, Japán diadalmaskodik. A válság pont ilyen hangulatot hozott be"- mondta Gönczöl Gréta a divattervező szak végzős hallgatója, aki a hangulatnak a hatására kezdte el tervezni kizárólag fekete darabokból álló Hybrid Survivor című női kollekcióját. Mivel minden darabot ő maga szabott ki és varrt meg, más egyéb munkával nem tudott foglalkozni idén. Elmondta, most nagy szüksége van egy hónap szünetre, hogy ne lásson varrógépet.
A divattervező-hallgató egyébként első alkalommal dolgozott feketével, korábban mindig színes ruhákat tervezett. Miután egyetértettünk Molnár Anikó stylistnak a nem túl nagy újdonságot jelentő „Colour is the new black" szlogenjével, sajátosnak találtuk, hogy pont most készült el egy teljesen fekete kollekció. „A fekete mindent kifejez: nőiességet, eleganciát, perverziót, szenvedélyt. Más színt most azért nem használtam, mert elvonta volna a figyelmet. A kivezető utat a válságból egyébként az ejtőernyőzsinór szimbolizálja, vagyis zuhansz, de aztán az ejtőernyő segítségével puhán a földre huppansz."
Anyukám megnyugodott, hogy van normális diplomám is
Gönczöl Gréta abban hisz, hogy a ruháival a sportos utcai viselet és az alkalomra illő koktélruhák közötti űrt sikerül kitöltenie, ez ugyanis szerinte egy piaci rés. Eddig komolyabb felkérése nem volt, az iskolával párhuzamosan ugyanis a német bölcsésszakot is elvégezte, a tanulmányai minden idejét lekötötték. „Ez utóbbit csak alibiből végeztem el, hogy anyukám megnyugodjon, hogy lesz egy normális, polgári diplomám. Ugyanakkor mindig divattervező szerettem volna lenni, de nem tápláltam erről királylányos vágyakat."
A divattervező jelölt saját elmondása szerint nem ismeri a hazai divatszakmát, a nemzetközi trendekből sem naprakész, ezt nem tartja sajátmagára nézve kötelezőnek. „Nem szeretnék a divatszakmába betagozódni, az a vágyam, hogy egyedi megrendelésre, méretre készítsek ruhákat. Ez a szalonok bezárása után sokáig nem létezett itthon, de mostanra kialakult az a közönség, amelyik megteheti és igényli is, hogy rá szabott ruhákat viseljen. Úgy tudom, már kifelé haladunk a válságból."
Dudás Judit: A győzelem ellenére sem működtek nálam a férfiruhák
„Amikor néhány éve a divatszakmában kezdtem dolgozni, kétszeresen is mélyvíz volt a számomra. Egyrészt azért, mert épp akkor jöttem át a Vajdaságból, másfelől Lakatos Márk asszisztenseként kezdtem, úgyhogy hamar bele kellett jönnöm"- mondta Dudás Judit harmadéves divattervező szakos hallgató, aki Rúzsa Magdolnához hasonlóan Kishegyesen nőtt fel, és amikor úgy döntött, Magyarországra költözik, felhívta az énekesnőt, aki beajánlotta a stylistnak.
Lakatos Márk éppen munkatársat keresett maga mellé az akkor induló Megatánc szereplőinek az öltöztetéséhez. Dudás Judit feladata annyiban kreatív volt, hogy a szerdai ruhapróbán együtt találták ki a szombati öltözékeket, amelyeket neki kellett beszereznie, így megismerte a ruhatervezőket és a ruhás cégeket is. Ő maga is erre a pályára készült, eleinte női ruhák tervezésében gondolkozott, és hamar sikere lett, miután a nagymamájától kapott, fekete horgolt betétekkel díszített női fehérneművel megnyerte a magyarországi Triumph Inspiration Awards-ot. „A pekingi világdöntőn bekerültem a legjobb nyolc közé. Mégis azt kell mondjam, nálam a női ruhák nem működtek. És amikor már hallgatóként egy vizsgamunkámhoz férfi kollekciót kellett terveznem, akkor bekattant, hogy ezt akarom csinálni. A diplomamunkámban a csipkeinspirációt folytattam, csak épp férfikollekcióban."
Aki felvesz egy rózsaszín inget, az kap egy nagy hú-t
Elnézve a tervező-hallgató csipkemintás öltönyeit, gondolkoztunk, vajon kikből állhat az a férfiközönség, akiknek Dudás Judit ezeket a ruhákat szánja. A USE divattervezői csoport két férfitagja az eseményen ezeket viselte az eseményen, rajtuk nem is tűnt extrémnek. „A férfidivat még nem túl bátor, a férfiruhák egyszerűek. Ha valaki vállalni mer egy rózsaszín inget, azt már kap egy nagy hú-t. Éppen ezért a csipkemintás kollekciómat egyfajta provokációnak szántam. Igenis felvehet ilyet egy macsó férfi"- állította Dudás Judit, aki ősztől tanulja a klasszikus úriszabászatot, hogy aztán az ott megtanultakat formabontó ötletekkel egészítse ki.
Lakatos Leila: Egy jelmezre rámehetsz piros festékszóróval
„Eddig színházi és filmes jelmezek készítéséből tartottam fenn magam, el sem tudom képzelni, hogy ne látvánnyal foglalkozzam. A divat és a jelmeztervezés szorosan kapcsolódik, de vannak különbségek. A színházban, az előadás előtt az utolsó pillanatban még rámehetsz a jelmezre piros festékszóróval, egy divatkollekció esetében ilyet nem lehet megtenni"- ecsetelte a különbségeket Lakatos Leila végzős divattervező hallgató, aki kérdésünkre nem szerette volna részletezni, mely filmekben és színdarabokban tűntek fel a korábbi munkái. A Krea eseményen ugyanakkor feltűnőek voltak a ruháiban megjelent modellek, ennek hatására az utcáról betért ismeretlenül három portugál férfi, és referenciát kértek a divattervező-jelölttől. „Meglátjuk, mi lesz"- csupán ennyit fűzött az esethez Lakatos Leila.
A ruhatervező jelölt diplomamunkájában az ortodox zsidó viseleteket dolgozta fel, miután hosszan tanulmányozta azokat. „Csodálom ezeknek a hagyományos viseleteknek a tiszta eleganciáját. A kollekciómat eltorzított arányokkal alkottam meg, úgy képzeltem el, mintha egy zsidó kislány próbálgatná a családi ruhásszekrényben talált öltözeteket, és az apja kaftánjának az ujja kábé a térdéig érne"- mondta Lakatos Leila, aki csak az arányokhoz nyúlt hozzá, azt nem tudta volna elképzelni, hogy a színekkel is variáljon. „Tisztelettel közeledem ezekhez a viseletekhez." A kollekciójának imidzsdarabjai elnagyoltak, de ugyanezekből készített hétköznapokban is viselhető darabokat. A jövőbeni terveiről nem beszélt.
Hachbold Anna: Szívesen látnék széles vállú blézert cégvezető nőn
„Ketten könnyebb ebben a világban helytállni, mint egyedül. Ezért is határoztuk el Évával, hogy tervezőpárosként dolgozunk. Minden eddigi kollekciónk közös"- mondta Hachbold Anna, aki Kárpáti Évával a második évfolyam óta alkotócsoportban dolgozik együtt, és közös ötletelés után diplomamunkájuknak nem adtak rövid címet: 20th Century Urban Camouflage & Future Classics. Az Annaéva tervezőpáros nyilatkozó tagja elmondta, előző kollekciójukban huszadik század egyes évtizedeiben jellemző sziluetteket gondolták újra. „Ez egyfajta viselettörténeti átírás. Éva kedvenc évtizede az ötvenes évek a karcsú derékvonalak miatt, én pedig a nyolcvanas évekért rajongom, akkor terjedtek el a széles vállmegoldások."
Hachbold Annát arról is kérdeztük, a precíz szakmai tudás, vagy az üzleti érzék fontosabb az érvényesüléshez. „Szakmai alapok nélkül mindegy, hogy a másik tényező mennyire van meg benned. El sem tudom képzelni, hogy egy divattervező ne tudjon szabni és varrni." Enélkül pedig dolgoznak ebben a szakmában, Hachbold Anna azonban maximalista. Mint elmondta, azért sem a hagyományos iparművészeti képzést választotta a MOME-n, mert nem hallott róla elég jókat. A tervezőjelöltnek általános elképzelései vannak arról, milyen nőkből áll majdani célközönsége. „A nagyvárosi dolgozó nőkből, akik a képviselik a klasszikus nőiességet és az emancipált nőiességet. Szívesen látnám a széles vállú blézeremet egy cégvezető nőn. Többek közt azért is szeretettem volna divattervező lenni, mert szeretném látni, hogy valaki felveszi a ruhát, amit terveztem."