Szabó Eszter harmadik lemezével megpróbál stílust teremteni, de még akkor sem lenne egyszerű dolga, ha lemeze garantált siker lenne mindenkinél. Egyrészt nincs nagy kiadó az énekesnő mögött, a lemeze szerzői kiadásban jelent meg, másrészt a nyár legtikkasztóbb, legnyomottabb időszakában új lemezt megjelentetni nem tűnik túl bölcs gondolatnak, de ha azt nézzük, a harmadik lemezen mennyire szokatlan stíluspárosítások, mennyire az aktuális divatos irányzatoktól eltérő számokat hallhatunk, ez a lépés akár logikusnak is tűnhet.
Más zenei különlegesség is
Az énekesnő colorpopnak hívja a saját stílusát, amit ő a honlapján írottak szerint a következőképpen definiál: "Az új, különleges stílus lényege, hogy a korong minden egyes dala különböző zenei stílusban szólal meg, így lesz rajta a world-elektro, punk, jazz, rock, gospel, rockabilly, és számtalan más zenei különlegesség is". A gyakorlatban ez azt eredményezi, hogy egészen bizarr, néha működő, néha kevésbé működő stíluskavalkáddal találkozunk a lemezen.
Az elején nagyon szokatlanul hat, hogy a számok nem illeszkednek a mostanában megszokott gitáros popzenébe, sőt úgy általában nehezen illeszthetők be a mainstream popzenébe. Míg máskor az a probléma, hogy egy-egy új lemez nagyon hasonlít már valami korábban megjelentre, esetleg több más zenekar korábbi munkáira, addig Szabó Eszterben pont az a zavaró eleinte, hogy nem ilyen. Aztán, amikor az ember hozzászokik, hogy a zenei világ a kilencvenes évekre emlékeztet, a számok meg bármelyik másodpercben stílust válthatnak, akkor kellemes lesz az összhatás.
Az Égig érő fák például egészen olyan, mintha a saját mashupja lenne, annyira különböznek egymástól a szám egyes részei, viszont a mashupoktól annyiban eltérve, hogy itt a remixet a szerző készítette és a remixelt számok is a sajátjai. Az Égig érő fákban egészen jól működik a számban megjelenő elektronikus népzene, de ez sajnos nem mondható el a hasonló stílusban készült Hungarian Hopp-and-Rollról. Utóbbi számban a népzenei dallamvilágot jellemzően büntetően egyszerű dobalappal vegyítették, ezért a hatás a szám egyes részeiben egészen lakodalmi, pedig a darab közepét sikerült ötletesre, nem elcsépeltre, nem olcsóra megcsinálni.
Az elektrofolk mellett a lemez leginkább olyan, mintha a skót singer-songwriter Amy Macdonald alá az akusztikus gitár és a puha dobok helyett kábelkötegeket és rendes rockzenét raktak volna - ha nagyon hasonlítani akarjuk valamihez.
Lehetett volna generációk slágere
De persze nem ilyen egyszerű a dolog, mert olyan számot is találunk (World Peace Rock and Roll), ami simán lehetett volna a Limbó Hintó helyett generációk slágere, ha néhány évtizeddel ezelőtt készül, az ÉMI című darab meg klasszikus bugyuta punkszám. A lemez második felére szerencsére - itt három angolul előadott számot is hallhatunk, amelyekkel az énekesnő a Song of the year amerikai dalszerző versenyen indult eredményesen - nagyjából összeáll az egész csapongás, de legalábbis hozzá lehet szokni.
Egy dolog nem derül ki a végére sem, hogy melyik az igazi Szabó Eszter ezek közül a számok közül, de mivel a lemezt az énekesnő úgy hirdeti, ez mind ő, el kell fogadnunk: nem tudja magát egyszerűbben bemutatni, sokféle, és nem tudja kiválasztani azt az egy vonalat, amire a leginkább azt mondhatná, az övé. Mindenesetre Szabó Eszter a gospeltől a Mötley Crüe-ig a punkon és a népzenén át szinte bármire rá tudja húzni a saját, erős és lágy hangját, meg a hozzá tartozó erőteljes gitárzenéjét.
Felfedezte Zalatnay Cinit
A lemez körüli egyetlen felhajtás az volt, hogy az énekesnő egy számot Zalatnay Saroltával énekel közösen. A darabban a legérdekesebb, hogy mennyire hasonlít a két előadó hangja egymásra, mintha anya-lánya duóról lenne szó. Erre az érzésre persze ráerősít a szám szövegvilága is.
A lemezt az énekesnő honlapján lehet megvásárolni. Érdekessége, hogy a példányok dedikáltak, a tokok a környezettudatosság jegyében kartonból készültek és az énekesnő smink nélkül látható a borítón, hogy így csatlakozzon ahhoz a mostanában egyre népszerűbb kampányhoz, amelynek keretében ismert emberek megmutatják, milyenek Photoshop nélkül.