Milyen előkészületek előzték meg a berlini döntőt?
Július ötödikén utaztam ki a Triumph magyarországi képviselőjével, Galamb Eszterrel. A családom és barátaim sajnos nem kísérhettek el. Az első nap a megfelelő modell kiválasztásáról szólt. A modellek ekkor fel is próbálták a fehérneműket, amelyeket – amennyiben szükség volt rá -, a helyszínen még méretre alakíthattak. Szerencsére nálam erre nem volt szükség. Ezen a napon részt vettünk már különböző, a Triumph által szervezett programokon: városnézés, vacsora és hasonlók. Másnap volt a verseny.
Hogyan zajlott a végső megmérettetés?
Délután vittek el minket a helyszínre, ami egy régi gyárépületből átalakított kulturális központ volt. Az eredeti tervek szerint este kilenckor lett volna a bemutató, azonban nagyon-nagyon elkezdett zuhogni az eső, és mivel akkor zajlott a berlini divathét, így egy órás csúszással kezdődött el a rendezvény. Körülbelül egy órán át tartott a show: a modellek felvonultak, majd a zsűri kiválasztotta a tíz legjobb pályaművet. Ezt követően egyesével hívtak ki minket, és amikor mind a tízen ott álltunk, kihirdették a végeredményt. Óriási ünneplés volt. A zsűri egyik tagja, a modellként ismert Lily Cole is megjelent a színpadon: aki akkor már magán viselte az általam tervezett fehérneműt, és vele sétálhattam végig a kifutón. Csodás, de egyúttal nagyon kimerítő este volt. Csak utána egy-két nappal tudatosult bennem igazán, hogy mi is történt.
Mi a véleményed a többi induló pályamunkáiról?
Nem Berlinben találkoztam először a többi induló munkájával, a nemzeti döntőket követően az interneten meg lehetett nézni őket. Amikor Berlinben voltunk, természetesen lehetőségünk adódott közelebbről is megnézni egymás munkáit. Nagyon sok szép és érdekesen kivitelezett fehérneműt láthattunk. Volt. aki nagyon modernt, nagyon látványosat szeretett volna létrehozni anélkül, hogy a hordhatóság lett volna számára az elsődleges cél. Volt, akit a tradicionális fehérnemű ihletett meg. A témaértelmezés és az anyaghasználat is nagyon változatos volt.
Volt alkalmatok megosztani egymással a műhelytitkokat?
Személyes beszélgetések során kérdeztünk rá a technikákra, dicsértük meg a másik munkáját. Nekem is voltak természetesen kedvenceim, a tervezőikkel hosszabban is elbeszélgettem. A lengyel résztvevő kreációja tetszett a legjobban, illetve a török versenyzőé. A román lánnyal, aki a harmadik helyezést érte el, szintén nagyon jó barátságot kötöttem.
A kreációdat később kapni lehet majd az üzletekben? Mire van szükség ahhoz, hogy megindulhasson a gyártás?
A győztes fehérneműt a Triumph hongkongi tervezőcsapatával közösen alakítjuk át, már a verseny másnapján tovább is küldték. Nekem az a feladatom, hogy terveket, vázlatokat készítsek egy olyan fehérneműről, ami kereskedelmi forgalomba hozható. Ősszel találkozunk majd Münchenben, ezt egy újabb egyeztetés fogja követni. Reményeink szerint még ebben az évben megszületik az a prototípus, ami alapján elindulhat a gyártás. A tervek szerint jövő nyáron vagy legkésőbb szeptemberben pedig az üzletekbe kerül a fehérnemű.
A budapesti döntőn csak a Charles Baudelaire ihlette győztes pályaműről beszéltünk, az előzményekről nem. Hogyan lett belőled divattervező?
A Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem nemzetközi kapcsolatok szakán végeztem, éveket töltöttem az államigazgatásban a gazdasági tárcánál, majd a Miniszterelnöki Hivatalnál. Körülbelül három és fél éve fogalmazódott meg bennem az a gondolat, hogy valóra váltsam a gyerekkori álmomat, vagyis hogy divattervezőként dolgozzam. Korábban hobbiként űztem, folyamatosan terveztem magamnak ruhákat. Sok pozitív visszajelzést kaptam ismerősöktől, barátoktól, és úgy gondoltam, hogy noha már nem vagyok húszéves, de talán még nem késő, hogy változtassak. Elkezdtem megfelelő iskolát keresni, és így találtam rá a KREA Kortárs Művészeti Iskolára. Egy négyéves képzésről van szó, és szeptemberben kezdem meg a harmadik évet. A legutóbbi évet csak a tanulásnak szenteltem.
Hogyan tovább?
Nyáron szakmai gyakorlatra megyek a USE tervezőcsapatához, majd folytatódik az iskola, és a közös munka a Triumph tervezőivel. A távlati terveim között szerepel, hogy a saját lábamra állok, elindítom a saját márkám.