Albert Bergeret a XX. század elején dolgozó francia nyomdász volt, aki azzal vált ismertté, hogy rengeteg képeslapot gyártott, valamint hogy társaival megalapította az École de Nancy művészeti iskolát.
Bergeret egy németországi látogatás alatt ismerkedett meg a képeslapokkal, amelyek addig nem voltak túl elterjedtek, és amikor hazatért, elkezdett a nyomdai grafikai munkák mellett képeslapokat tarvezni. Az 1900-as évek legelején kivált a neves Royer nyomdából, amelynek dolgozott, és megalapította a saját cégét. Innentől kezdve rengeteg képeslapot gyártott, különféle sorozatokat.
Voltak eseményeket, személyeket, tájakat megörökítő sorozatai, illetve olyanok is, amelyek valamilyen elképzelt világot ábrázoltak. Általában 20 különböző képeslapból állt egy-egy sorozata. A gyűjtők körében a mai napig népszerűek, bár a legtöbb sorozatból már nem lehet beszerezni mind a húsz darabot.
Az egyik ilyen fantáziasorozata 1902-ben készült, pont 110 éve, és a jövő nőit mutatja be. Egészen pontosan azt, hogy Bergeret szerint az 1980-as években milyenek lesznek a nők.
A képek mintha korai divatfotók lennének, akár egy olyan magazinba is készülhettek volna, ahol nők különféle szerepjátékokat játszva öltöznek be valamilyen foglalkozás képviselőjének. Az biztos, hogy Bergeret hitt a női egyenjogúságban már a század elején, ugyanis képein a nők akkoriban jellemzően férfi foglalkozásokat is űznek. Van köztük rendőr, tűzoltó és ügyvéd is, meg egy pár mára szinte teljesen kikopott szakma is, mint a mezőőr. Érdekes még, hogy mennyi katonai funkciót osztott a nőkre, kezdve a zsoldosoktól a sima újoncokig.
Bergeret nyomdájában rengeteg képeslapot gyártottak, naponta 300000 darabot, ez volt a képeslapok aranykora.
Az első képpel ellátott képeslapok az 1880-as években jelentek meg jellemzően a mai Németország területén. Az igazi áttörést viszont az 1889-ben épült Eiffel-toronynak köszönhették. Elképesztően népszerűek voltak ugyanis a hatalmas tornyot ábrázoló képeslapok, és népszerűek azok a mai napig. Nagyon nehéz olyan párizsi képeslapot venni, amelyen valahol ne szerepelne a torony.
A képeslapok régen is, ma is viszonylag olcsó dolognak számítottak, és amiatt, hogy rengeteg készült belőlük, még a régebbi darabok sem kerülnek túl sokba. Ideális gyűjtőhobbi tehát a képeslap-gyűjtés, mert egy százéves darabot is meg lehet már szerezni néhány ezer forintért. A lapok grafikai tartalmán van manapság a nagyobb hangsúly, nem véletlenül, egészen elképesztő kártyák készültek az évek alatt. Az igazán megszállott gyűjtöknek viszont egy 1902. előtt készült, és postán feladott képeslap jelent nagy boldogságot, az ilyen lapoknak nagy az értéke.
Persze messze nem akkora, mint a másik nagy postai gyűjthető elemé: a bélyegeké. A képeslapokhoz hasonlóan a bélyegeket is szettekben készítették, így növelve a gyűjthetőséget. A bélyegeknél nem ritka, hogy akár több millió forintért cserélnek gazdát. Nemrég adták el például a világ egyik legelső bélyegét, nagyjából tízmillió forintért. Érdekesség még, hogy annak ellenére, hogy az egyik első feladott bélyegről van szó, messze nem ez a legtöbbet érő bélyeg, vannak a Penny Blacknél nagyobb ritkaságok is.