Biztosan ön is kapkodott már a levegőért, amikor elhaladt ön mellett egy olyan ember, aki indulás előtt magára borította a parfümös üveget. Ha nem, akkor ön valószínűleg az az ember, aki így tesz, ezzel mások életét kockáztatva. Az egy dolog, hogy a túl sok parfümmel tényleg elő lehet idézni olyan allergiás reakciókat, amelyek akár halálhoz is vezetnek, de a túl erős parfümillat uniós szinten okoz problémákat. Hamarosan betilthatják a leghíresebb illatokat.

Valószínűleg mindenkinek ismerős az érzés, amikor venne egy nagy levegőt, de a semleges illatú levegő helyett megcsapja egy ellibbenő kolléga méterekről érezhető erős parfümillata. Jó esetben csak bosszankodik, rossz esetben megfájdul a feje, egészen extrém esetben pedig fulladozni kezd, asztmás rohamot kap. Egészen ritka esetekben pedig akár halált is okozhat egy szippantás valaki parfümjéből.

Korábbi felmérésünkből kiderült, hogy olvasóinkat az irodai munkában nagyon idegesítik a különféle szagok, legyen szó testszagról vagy erős parfümillatról. Nem véletlenül vezetik be egyre több helyen a parfümtilalmat, vagy ennek az enyhébb formáját, a túl sok parfüm tilalmát.

De jó kérdés, hogy mennyi parfüm a túl sok. Elég kézenfekvő megközelítés, hogy ha az embernek több mint egy ember mondja, hogy túl sok parfüm van rajta, akkor bizony tényleg túl sok parfümöt használ. Ennél tudományosabb alapja sajnos nincs a dolognak.

Egy, a Yahoo Voiceson megjelent cikk viszont két érdekességre felhívja a figyelmet. Egyrészt, hogy egy 2007-es tanulmányban azt mutatták ki, hogy akik kóros cinkhiányban szenvedtek, azok hajlamosabbak voltak erősen parfümözni magukat, viszont amikor ezeknek az egyéneknek elkezdtek cinket adni, akkor megváltozott a parfümözés szokásuk. Vagyis a parfümhasználat mindenféle egészségügyi problémákra utalhat.

Másrészt aki parfümöt használ, az ugye a saját illatában ül, és ugyanúgy nem érzi egy idő után, mintha például erős testszaga lenne. Méghozzá azért, mert az orr hozzászokik az illathoz, telítődik vele, ezért nem érzékeli egy idő után. Ha ez nem így lenne, akkor iszonyú kellemetlen mindennapokat élnénk át a minket érő környezeti illathatások miatt. Minél jobban parfümözi magát valaki, annál jobban eltompítja a saját orrát, annál több parfümöt fog használni tehát egy idő után. Még a legelterjedtebb, viszonylag enyhe koncentrációjú Eau de toilette-ek illatát is órákon át érezni, ezért figyeljen arra, hogy ha nem akarja, hogy túl sok illatban ússzon, akkor két parfümözés között tartson legalább 2-3 óra szünetet.

Akár halálos is lehet

Ugyan csak egy konkrét esetet találtunk arra (pdf), hogy valaki effektíve parfümbe halt bele kis híján, de ez is elég ahhoz, hogy felhívjuk a figyelmet arra, hogy attól, hogy nekünk tetszik a saját illatunk, lehet, hogy a mellettünk elsétáló ember egy pillanat alatt elhányja magát tőle.

A konkrét eset egy 21 éves ápolónőről szól, aki egyébként nem volt allergiás a parfümökre, nem volt semmilyen betegsége. A dolog még 2001-ben történt. Bekísérte egy betegét a váróteremből az egyik rendelőbe, közben megjegyezte a betegnek, hogy milyen erős parfümillata van. A beteg mondta, hogy igen, magára fújt egy kis extraparfümöt, hogy ne érezzék, hogy dohányzott. Ezután leült a vizsgálóágyra, mondott valamit az ápolónőnek, előkapta a parfümjét a táskájából, és hármat spriccelt az ápolónő arcába. Az ápolónő anafilaxiás sokkot kapott, életét annak köszönheti, hogy azonnal szakszerű ellátást kapott a kórházban, két napig kezelték az intenzíven, még két hónappal később is kontrollra járt.

Szerencsére az ilyen esetek egészen ritkák, bár kétségtelen, hogy csak ennél az egy esetnél lehet konkrétan tudni, hogy a sokkot parfüm okozta, könnyen elképzelhető, hogy mások meghaltak már parfüm kiváltotta sokktól, csak azoknál az eseteknél nem sikerült lokalizálni, hogy mi okozta a légzéselégtelenséget.

A légzéselégtelenség egyébként az egyik legritkább, legsúlyosabb következménye a parfümök okozta allergiás reakcióknak, de például a tüsszentés, fejfájás, hányinger, rosszullét egészen gyakoriak. Az asztmás, légúti betegségekkel rendelkezők az átlagosnál érzékenyebbek az illatokra, az ő esetükben még inkább érdemes odafigyelni arra, hogy mekkora illattengernek teszik ki magukat, vagy tesszük ki őket akaratlanul.

Amikor azt mondjuk, hogy valakinek parfümallergiája van, akkor általában nem konkrétan az édeskés, vaníliás, esetleg virágos vagy teára emlékeztető illatra allergiás, érzékeny a személy, hanem a parfüm valamelyik kémiai vagy biológiai alkotóelemére.

Tiltás vár a klasszikus illatokra

A napokban jelent meg egy hír, hogy az Európai Bizottság hamarosan hatályba helyezheti EU Fogyasztó-biztonsági Tudományos Bizottságának (SCCS) egy nyári ajánlását, ami a parfümökben felhasznált anyagok koncentrációját szabályozná.

A tudományos bizottság azért adta ki a parfümökre vonatkozó ajánlását, mert azt tapasztalták, hogy Európában a lakosság körülbelül 1-3%-a allergiás, érzékeny valamilyen formában a parfümökre, vagyis a parfümök bizonyos alkotóelemeire. Ez nem kicsi szám, körülbelül két Magyarországnyi emberről beszélünk.

A bizottság 12 anyag koncentrációját korlátozná 0,01%-ra a parfümökben, köztük olyan gyakori összetevőkét, mint a citromban és mandarinban található citralét, a rózsaolajban lévő eugenolét, de tiltanák a népszerű illatokban megtalálható spanyolmohát és a tölgyfazuzmót is.

Ez a gyakorlatban annyit jelent, hogy például kinyírnák a világ egyik legismertebb illatát, a Chanel N°5-et, aminek az egyik fontos összetevője a tölgyfazuzmó. „A Chanel No. 5 soha nem ártott senkinek. Ha ez így folytatódik, az egész akár a parfümök halálát is okozhatja. Minél többet használjuk a természetes összetevőket, annál jobban fennáll a veszélye az allergiának. A citrom, a jázmin és a bergamot (vörös méhbalzsam) mindegyike tartalmaz allergéneket” – mondta korábban Sylvie Jourdet a francia parfüm társaság tagja a The Telegraphnak.

A Chanel mellett a Diort érintheti nagyon súlyosan a szabályozás, de a Givauadan, a Symrise, a Takasago és az összes nagyobb parfümcég rosszul járna, ha korlátoznák az anyagok felhasználhatóságát. A parfümgyártók jelenleg azt tervezik, hogy összefogva benyújtanak egy tervezetet a Bizottságnak, hogy valamiféle kompromisszumos megoldás szülessen.

Amibe viszont nem lehet belehalni

A parfümök ijesztő hatásai után kutakodva egy nagyon népszerű kamusztoriba is belefutottunk, ami még a 2001. szeptember 11-ei terrortámadás után kelt életre, nagyjából az antraxpara hullámait meglovagolva, de a mai napig makacsul felbukkan időről időre.

A körlevélként indult kamusztori szerint több ember is meghalt azután, hogy illatmintákat szagolgatot egy parfümériában, mert valakik mérgező anyaggal átitatott tesztercsíkokat helyeztek el a parfümériában.

A hoax végül addig mutálódott, míg végül 2010-ben már úgy terjedt, hogy senki seholse fogadjon el semmilyen illat- vagy termékmintát, mert ezeket átitatták valamiféle mérgező anyaggal. A Snopes kutatása viszont bebizonyította, hogy ennek a lánclevélnek semmi valóságalapja sincs, soha nem történt olyen haláleset, mint amivel riogatnak.