A naptejek káros hatásait boncolgató cikkünkben megemlítettük az antioxidánsokat, amelyek igen nagy szerepet játszanak az egészségünk megőrzésében, hiszen megakadályozzák a kórosan felszaporodott szabadgyökök sejtkárosító hatását, lassítják az öregedés folyamatát, megakadályozzák egyes betegségek kialakulását. Az antioxidáns szó a női magazinokban gyakrabban jelenik meg mostanában, mint a bulvársajtóban a Gáspár Győző név, ezért is találtuk érdemesnek utánanézni, mi az antioxidáns-láz oka.
Nógrádi Katalin dietetikust először arról kérdeztük, hogy pontosan mi vezethet a szabadgyökök túlzott elszaporodásához. "Nagyon sok oka lehet ennek, mint például az alkoholizmus, a dohányzás, a túlhevített, többször felhasznált sütőolaj, az erősen klórozott víz, valamint olyan egyéb környezeti ártalmak, mint a légszennyező anyagok fokozott jelenléte, vegyileg szennyezett élelmiszerek. De a gyakori kimerítő testedzés, az immunrendszer gyengülése illetve a krónikus gyulladásos folyamatok, egyes orvosi kezelések és vizsgálatok, például az altatásos műtétek, a kemoterápia, és bizonyos gyógyszerek is elősegítik ezt."
Lehet méreg
Ez természetesen számos betegség kialakulásához vezethet, a szervezetben működési rendellenességeket okoz, például idegrendszeri zavarokat, szív- és érrendszeri és daganatos megbetegedéseket - tudtuk meg szakértőnkről. Szerencsére mindez kivédhető az antoixidánsoknak köszönhetően, amiket részben a szervezetünk állít elő, részben pedig a táplálkozás során vesszük magunkhoz.
"Egészséges embereknél vegyes táplálkozás esetén nincs szükség pótlásra, étrend-kiegészítők szedésére. Különböző megbetegedések esetén pedig szakember tanácsát kell kérni, hogy milyen és mennyi antioxidáns szedését javasolja. Étrend-kiegészítők formájában szedett hosszú távú, nagy mennyiségű fogyasztásuk okozhat negatív hatásokat, mint például különböző szervi elváltozásokat és toxikus tüneteket" - nyilatkozta a Velvetnek Nógrádi Katalin.
Az étcsokoládé fiatalít
Az antioxidánsok legjelentősebb képviselői a flavonoidok, ezenkívül az E-, C-, A-vitamin, a béta-karotin (az A-vitamin előanyaga), a likopin, a lutein, valamint a szelén, a magnézium, a cink, a mangán, a réz, a kéntartalmú vegyületek és az adalékanyagként felhasznált antioxidánsok. "Legfőbb külső forrásaik a zöldségek, gyümölcsök, növényi olajok, olajos magvak, húsok, halak, sajtok, tojássárgája. A béta-karotin a sárga és narancssárga zöldségekben illetve gyümölcsökben, valamint a luteinnel együtt a sötétzöld zöldségekben található meg, a likopin legfőbb forrása a paradicsom.
E-vitamint tartalmaznak az olajos magvakból hidegen sajtolt olajok, a búzacsíra, a zöldségek, a gyümölcsök, C-vitamint a citrusféléken kívül a szamóca, a csipkebogyó, a leveles zöldségek, a paradicsom és savanyított káposzta, A-vitamint pedig a húsok, a zsíros sajtok, a tojássárgája valamint a tejszín. Az antioxidáns hatású ásványi anyagok pedig főként a gabonafélékben, az olajos magvakban, a hüvelyesekben találhatóak" - nyilatkozta Nógrádi Katalin dietetikus. Az édességfüggők kedvéért külön kiemeljük, hogy az étcsokoládéban magnézium és réz is található.
Paradicsom és csokoládé
A csokoládé a benne található polifenolok révén gátolja a káros szabadgyökök képződését, szerepet játszanak az érfalak épségének megtartásában, hozzájárulnak a trombózis, az érelmeszesedés kockázatának csökkentésében. Rossz hír azoknak, akik az étcsokoládéval szemben a tejcsokoládékat részesítik előnyben, hogy ez utóbbi polifenoljai a kutatások szerint kevésbé hasznosulnak. A csokoládéban a polifenolok közül a legnagyobb mennyiségben az úgynevezett procianidinok vannak jelen (egy adag csokoládé megközelítőleg 165 mg procianidint tartalmaz, a vörösbor 220 mg-t.)
Ami a paradicsomban található likopint illeti, az üvegházban termelt zöldségek jóval kisebb mennyiségben tartalmazzák ezt az antixodidánst. Szerencsére a likopintartalom a feldolgozás folyamán paradicsomban nem csökken, ezért sokkal nagyobb mennyiségben található ez a vegyület a sűrített paradicsomban, az ivólevekben, valamint a ketchupban.
Csapatmunka
Természetesen az antioxidánsokkal kapcsolatban is jelentek meg olyan tanulmányok, amelyek kétségbe vonták az emberi szervezetre gyakorolt pozitív hatásukat. Az amerikai központi rákkutató intézet (US National Cancer Institute) szakemberei a kilencvenes évek elején 18 ezer, tüdőrák kockázatnak kitett embert követtek 6 éven át. A résztvevők felének béta-karotint adtak, a kísérletet a negyedik év után lefújták, mert kiderült, hogy a karotin fogyasztók között 28 százalékkal magasabb volt a tüdőrák előfordulása, és a halálozási rátájuk is 17 százalékkal magasabb volt - írta a New Scientist című angol tudományos folyóirat.
"A mesterséges formában adott béta-karotin - és a többi étrend-kiegészítő - nem olyan hatással van a szervezetre, mint a természetes, amit az élelmiszerek tartalmaznak. A betegség megelőző hatást sem önmagában egy-egy antioxidáns jelenti, hanem több, jelen esetben a béta-karotin. A természetes élelmiszerekben még sok más vegyület is van, melyek együttesen fejtik ki pozitív hatásukat a betegségek megelőzésében, illetve kezelésében" - védte az antioxidánsokat Nógrádi Katalin.