Néhány héttel ezelőtt két szakember segítségével felderítettük, hogyan védekezhetünk az UV-sugárzás ellen, most a napvédő készítmények használatára térünk ki bővebben. A boltokban kapható termékeket a hatásmechanizmusok alapján két csoportba osztják. Vannak fizikai fényvédők, amelyek visszaverik a fényt, illetve a kémiai fényvédők, amik elnyelik a sugárzást. A szakemberek véleménye megoszlik arról, hogy mely csoportba tartozó termékek hatásosabbak, és melyek károsak az egészségre.
"A kémiai, helyesebben biológiai fényvédők olyan reakciókat hoznak létre a bőrben, ami a természetes barnulást is jellemzi, azonban a legtöbb, biztonságosnak vélt anyagról előbb-utóbb kiderült, hogy karcinogén, azaz rákkeltő tulajdonságuk van. Ezért fordult a figyelem a fizikai fényszűrők felé, amik tulajdonképpen régóta, vagy újonnan használt festékek, melyeknek apró szemcséi visszaverik a fényt. Az alapgondolat helyes és logikus, és a mai napig bőrgyógyászok és más orvosok zöme abban a hitben él, hogy ezek alkalmazása megelőzi a bőrrákot és a melanomát" - nyilatkozta a Velvetnek Dr. Kohán József bőrgyógyász.
Kémia?
A kémiai fényvédőket tartalmazó készítmények előnyei, hogy többségük az UV-B és az UV-A sugárzás ellen is nyújt védelmet, bár mindig érdemes elolvasni a termék címkéjét. Hátrányuk, hogy az összetevőik allergiát, vagy bőrirritációt okozhatnak és fény hatására könnyen lebomlanak, ezért érdemes fotostabil szűrőt tartalamzó terméket vásárolni. A kémiai fényvédők ráadásul csak a leégéstől védenek meg, a hosszú távú problémákat, mint például a bőrrák, nem tudjuk kiküszöbölni velük – írja a Daily Telegraph. A Skinbiology szerint ezekben a fényvédő szerekben olyan összetevő is található, ami elősegíti a szabadgyökök képződést, mint például a benzonfenon, az okti-methoxicinnamát és oktokrilén.
Ami a pontosabb összetételt illeti, a kémiai fényszűrők közül az UV-A szűrőkhöz az előbb említett benzofenonokat és a dibenzoilmetanokat, UV-B filterekhez a benzimidazolt, a para-amino-benzoésavat (PABA) és származékait, valamint a cinnamátokat alkalmazzák a leggyakrabban. A Tudatos Vásárlók oldalán a következőket találtuk: a PABA erősen bőrirritáló; benzofenon, a homoszalát, okti-metoxicinnamát egyes kísérletek szerint hatással van a hormonháztartásra, akárcsak a parabén; az avobenzon pedig a bőrbe szívódva, fény hatására reakcióba lépnek és rongálják a sejteket, így az örökítőanyagot is.
Fizika?
A fizikai fényszűrő készítmények ásványi mikropigmenteket tartalmaznak, amik a kémiai fényvédős termékekkel ellentétben nem, vagy csak minimálisan szívódnak fel a bőrbe. Előnyük, hogy az előbb említett csoporttal ellentétben elég közvetlenül a napozás előtt bekenni velük a bőrünket, hátrány, hogy nehéz őket elkenni, szürkés-fehér réteget képeznek testünkön. Bár a legtöbb szakember a fizikai fényvédőkre esküszik, mivel nem okoznak irritációt, egyes bőrgyógyászok óva intik pácienseiket ezekektől a szerektől. Dr. Kohán József például az egyik legszélesebb körben használt összetevő, a titán-dioxid veszélyeire hívta fel a figyelmet.
"Az igazság az, hogy a legnagyobb karriert befutó titán-dioxid alapjában véve sem annyira veszélytelen, pl. Magyarországon külön jogszabály rendelkezik ezért gyártásáról. A probléma azonban fokozódik a napozószerek esetében két dolog miatt. A jobb oldódás, terítés érdekében az eredetileg falfestéknek használt port nanoszomizálják, azaz még apróbbra darabolják, ezáltal jól eloszlik a bőrön. Ez előnyös lenne, ha nem lenne ettől fogva a titán-dioxidnak fotokatalítikus hatása, aminek kapcsán szinte minden molekulát képes roncsolni a fény hatására" - mondta szakértőnk. Konraszti Mariann, az OÉTI főosztályvezetője ezzel a felvetéssel kapcsolatban egy évvel ezelőtt a Magyar Narancsnak elmondta, hogy ez a vegyület nem szerepel a tiltott anyagok listáján. Hozzátette, ha rendeltetésszerűen és legfeljebb 25 százalékos mennyiségben alkalmazzák az emulzióban, akkor nem okozhat problémát.
Bio?
Mint minden más területen, természetesen a fényvédő készítmények esetében is egyre több natúrkozmetikum, illetve biokészítmény kapható. Biztos, ami biztos, az összetevők listáját mindenképpen érdemes átolvasni, nehogy otthon érjen minket meglepetés. "Az igazi, régi biológiai szűrők, napozószerek közül azért érdemes megemlíteni az olivaolaj mellett a kakaóvajat, ami sokkal kevesebb problémát okozott, mint a mai csodaszerek, és mellette szépen barnult is a bőr"- nyilatkozta lapunknak Dr. Kohán József.
Bizonyos zöldségek fogyasztásával is csökkenthetjük a káros sugárzások okozta problémákat. A lutein és a zeaxantin például elnyeli a nap káros ibolyántúli sugarait és semlegesíti a retinában lévő szabadgyököket – olvasható a Házi Patika oldalán. A lutein főleg a következő nővényekben található meg nagy mennyiségben: spenót, kelkáposzta, fehérrépa, brokkoli, cukkini, kukorica és borsó. Egy másik karotinoid, a likopin, ami amellett, hogy a zöldségek piros színéért felelős, antioxidáns révén csökkenti a bőr idő előtti öregedését. Szintén kedvező hatással bír a sárgarépában megtalálható béta-karotin is. És még valami, mivel a különböző illatanyagok is fényérzékennyé tehetnek, ezért érdemes parfümmentes naptejet, vagy egyéb fényvédő terméket használni.
Fontos szabályok
Tavaly az Environmental Working Group, egy független környezetvédelmi kutatóközpont felmérést végzett az amerikai üzletekben kapható napvédő krémek hatékonyságáról és egészségügyi hatásairól. A kutatás elég döbbenetes eredményt hozott, a megvizsgált 783 termékek csupán 16 százalékát találták teljesen megfelelőnek. Mint kiderült, a termékeken található feliratok elolvasása sem jelent üdvözítő megoldást a kissé megtévesztő információk miatt, bár a szakemberek már dolgoznak az ügyön. Az amerikai szervezet szerint egyébként az 50-es fényvédő faktorú krém is csak 1.3 %-kal jobban véd a leégés ellen, mint mondjuk a 30-as."Nincs szoros összefüggés a faktorszám és a védelem között, csak statisztikailag jelent előnyt a magas faktorszám. Az egész igazából attól függ, mikor kentük fel, milyen hamar áztatjuk le a vízben, mennyit verejtékezünk" - erősítette meg ezt a tényt szakértőnk.
"A jól felkenhető, egyneletesen szétteríthető, nem ragacsos, illatmentes szereket kell előnyben részesíteni. Ha túl zsíros a készítmény, alatta pattanások keletkeznek. A napozás megkezdése előtt legalább fél órával be kellene kenni a bőrünket, hogy a kémiai/biológiai védőfolyamatok beindulhassanak. Fürdés után, főként, ha letöröltük a bőrről, frissítsük fel a fényvédőt, és csak az árnyékba húzódva szárítkozzunk! Ha viszket a bőrünk, az lehet a vízben lévő moszatoktól is, de gyanúsabb, hogy allergiásak vagyunk a szerre. Ilyenkor tiszta vízzel le kell mosni a bőrt. A napozás utáni szerek összetételét is érdemes megvizsgálni, hiszen abban is van pl. paraben vagy egyéb tartósító, ami szintén allergizálhat. " - tette hozzá a bőrgyógyász.
Egy kis kvantumbiológia
Szinte mindegyik molekulának más-más hatásmechenizmusa van a bajok okozásában, de ha Szent-Györgyi szerint gondolkodnánk, és a töltések, a szubatomikus részecskék ismeretében (kvantumbiológia) tudnánk gondolkodni, és tervezni a molekulákat, kevesebb problémát okoznánk. Az egyik lényeges kérdés pl. az optikai izoméria (jobbra és balra forgató molekulák), s be kell lássuk, mi nem tudunk olyan anyagokat szintetizálni, mint amilyeneket a természet, így a hatások kiszámíthatatlanok lesznek.
A legtöbb betegséget, így a rákot is a kvantumnbiológia felfogása szerint az ún. szabadgyökökkel meg tudjuk (inkább próbáljuk) magyarázni. Ez azt jelenti, töltéshiányos vagy többlettel rendelkező molekulák kötődnek sejtjeink különböző molekuláihoz, s ezeket a legtöbbször oxidációs folyamatokat lehetne a gyökfogókkal vagy antioxidánsokkal blokkolni. Erre valók a vitaminok, bizonyos ásványokat, nyomelemeket tartalmazó koenzimek. Ebből az következik, hogy a legcélravezetőbb ezek fogyasztása, de lehetőleg természetes formájukban a táplálékból vagy olyan táplálék-kiegészítőkből, amelyeknek még természetes az alapanyaguk. A fényvédelemben egyébként kitüntetett szerepet játszik a béta-karotin és a szelén.
Dr. Kohán József