Mibe állítsuk a fánkat, hogy garantáltan egyenesen maradjon? Valóban használ-e a cukor (kristály-, nem szalon), ha azt szeretnénk, hogy karácsony másnapjára ne potyogjon le valamennyi tűlevél? Szebb-e, ha nagyobb? Mit tegyünk, ha macska van a lakásban? Egy botanikus szakértő és egyéb tapasztalt faállítók válaszai a témában elképzelhető gyakorlatilag valamennyi kérdésre.

Az oroszok vödörbe állítanak

A karácsonyfa a legegyszerűbben úgy marad sokáig szép, ha egy vödör vízbe helyezik, és - mivel vízigényes - a vödörben minden második nap pótolják a vizet, állítják orosz szakértők. Számos hiedelem terjed arról is, hogy ha a vízbe cukrot, aszpirint, vagy rézpénzt teszünk, még tovább lesz szép a fa. Az MTI a Moszkovszkij Komszomolec című lapot idézi: az újság Lilian Plotnyikova vezető dendrológust - fatudóst - faggatta, aki megerősítette, hogy a vödör víz a legjobb megoldás. Mindenesetre ajánlott drótból mintegy "pókhálót szőni" a vödör szájára, hogy a háló megtartsa a fát. Szintén egyszerű megoldás, ha a vödröt feltöltjük földdel vagy apró kaviccsal, beleállítjuk a fenyőt, és azt locsoljuk naponta, de legfeljebb minden második nap.

Svédek: cukrot, aszpirint, rézpénzt a karácsonyfának!

Az orosz lap ismertette svéd tudósok egy kísérletét is, amellyel azt akarták megvizsgálni, mennyi alapja van a cukor, aszpirin és a rézpénz kedvező hatásáról szóló hiedelmeknek. Ágakkal kísérleteztek, s kiderült: legtovább az tartja frissen a fenyőt, ha cukrot tesznek a vizébe. Hasznos azonban az aszpirin és a rézpénz is, főként együttes alkalmazásuk: az aszpirin ugyanis az egyébként csak tavasszal keletkező növekedési hormonként hat a fára, a rézpénz pedig megakadályozza, hogy a vízben elszaporodjanak a baktériumok és gombák.

A kisebb a jobb

Mindez azonban csak akkor érvényes, ha friss fát vesz az ember. A frissen kivágott fát vásárláskor arról ismerjük fel, hogy rugalmas ágait nem lehet könnyen letörni, tűlevele zsíros tapintású és erős illatot áraszt, s a vágási felület nedves, ragadós. Az orosz faszakértő azt is kiemelte, hogy nem tanácsos túlságosan nagy fát választani, mert fajtától szinte függetlenül a kisebb fa tovább tudja őrizni szépségét. Ha nem vödrözünk, akkor érdemes vízzel feltölthető vagy háromnál több lábú talpat vásárolni, erre a darabra például 3-4 méter magasságig vállalnak garanciát. Persze mindenkinek a legjobb, ha földlabdával ellátott fenyőt vásárolunk, amely az ünnepek elmúltával kiültethető, és a föld súlya miatt nem is borulékony. Sőt, ha rendesen locsoljuk, potyogni sem fog egyáltalán. Másfél-két méternél magasabb fát, biztos, ami biztos, érdemes mégis kötözéssel rögzíteni, ha van mihez, és meg tudjuk úgy oldani, hogy a pányvát az ágak eltakarják. A tartózsinór egyik végét a fa törzsére kössük (minél magasabban, annál jobb), a másikat pedig valami fixen álló berendezési tárgyhoz.

A karácsonyfa ősi ellensége

A macskák egyébként is kedvüket lelik a fáramászásban, ha azonban az előttük magasodó példány ráadásul csillog-villog is és ezernyi csoda fityeg rajta, akkor rendkívüli önmérsékletre van szükségük szegény páráknak, hogy ne vessék azonnal rá magukat az ünnep középpontjában elhelyezett fenyőre. Vigyázzunk, mert a cicák könnyen okoznak borulást, mint például ezen a videón:

Sokan vízpermetezéssel szokták kedvencüket fegyelmezni, ha az állat tiltott zónába téved, ehhez azonban megjegyzendő, hogy az elektromos kábelekkel körbefont karácsonyfára nem tanácsos vizet spriccelni. Nincs más hátra, vagy kizárjuk a cicust, vagy szigorú fenyőfelügyeleti rendet vezetünk be. Esetleg ellátogatunk erre az oldalra, ahol hangjelzéssel és spray-vel operáló macskariasztót árulnak, igaz, valószínűleg ennek a permetét is jobb, ha nem irányítjuk a villanyvezetékek felé.

És a végére egy szerény kérés

Ha megeszik egy szaloncukrot, az ünnepre tekintettel legyen olyan becsületes, és ne hagyja fönn az üres papírt a fán. Vegye le, dobja ki. Köszönjük.