Írtunk már velős pirítósokról, amire azt hittük, hogy az az igazi, A Velős Pirítós, de a cikk után több olyan levelet kaptunk, hogy nincs igazunk, mert
Senki ne mondja, hogy csőlátásúak vagyunk, hogy begyöpösödötten csak a magunk igazát hajtogatjuk. Elmentünk, megnéztük, megettük.
Röviden: nem a legjobb, de (talán) a legtöbb.
Hosszabban: a velős pirítósok világában nehéz igazságot tenni, mert van, aki jó fűszeresen szereti a velőt, van, aki kevésbé, sőt, van, aki szénné égetve szereti a pirított kenyeret, van, aki szerint úgy a legjobb, ha a pereme aranybarna, de közepe még puha, hogy a vékony kenyéren vastagon megkent velő kontra vastag kenyéren vékony réteg velő esetéről ne is beszéljünk, ahogy az elkészített velő krémességéről, illetve fojtósságáról se, és még sorolhatnánk.
A hirtelen gerjesztett hype-nak hála valami nagyon durva ízélményre számítottam, de amikor megláttam a szomszéd asztalhoz kivitt ételt, már tudtam, hogy itt inkább a méret fog dominálni. Két akkora karéj kenyeret kap mindenki, hogy annak leírására még nem találták fel a megfelelő mértékegységet. A kaja amúgy nem volt rossz, de nem is volt egy akkora nagy eresztés.
Nem akarom megszentségteleníteni a klasszikus velős pirítóst, mert értem én, hogy ennek az ételnek az egyszerűségében rejlik a szépsége, de a Hatlépcsősben járva arra jutottam, hogy ezt is be lehetne dobni a gasztroforradalom diófával és tökmaghéjjal tüzelt kemencéjébe, hogy valami sokkal jobb süljön ki belőle. Persze az ipari üzemben beérkező rendeléseknél nincs idő kísérletezni, nem lehet , rozmaringos, oliva olajos, ír vajon pirított kézműves kenyérrel szórakozni, amikor a fehér kenyeret gyorsan felszeletelve, majd a sütőbe vágva máris kész van 6-8 tányérnyi adag, amire csak rá kell dobni az ősi recept alapján készült velőt, plusz némi hagymát és két karika csípős paprikát. Ez a balatonfüredi kocsma is ezt tudja, de ezt stabilan.
Nagyon nem lehet oka panaszra, aki a Hatlépcsősben eszik, mert nem sajnálják az alapanyagokat, és 750-ért olyan emberes adag, velővel 3-4 milliméter vastagon megkent kenyereket kap, hogy utána csak gurulva tud lemenni a Jókai utcán a parti sétányig.
Összefoglalva
Hol ettünk: Muskátli Borozó - Hatlépcsős, Balatonfüred, Jókai Múr u. 30.
Mit ettünk: Velős pirítós
Mennyiért ettünk: 750 HUF