horoszkóp

Tangában tekerje körbe a Balatont!

2012.08.16. 20:04 Módosítva: 2012-08-16 21:15:02

Az északi part tele van tökéletes randihelyekkel, a Balaton nyugati csücske leginkább csendes és zöld, a déli parton pedig még mindig a szilikoncsöcsök uralkodnak. A profi bringások pár óra alatt is simán körbetekerik a Balatont, a Jóban Rosszban sztárjának 2 nap alatt sikerült, rajongóival viszont már 4 napra tervez. Nekünk 3 napunk volt a távra, és jelentjük: túléltük, pedig még bukósisakot sem viseltünk. Viszont a nők viseljenek tangát, az nem dörzsöli ki a feneküket!

Ha már Szabó Zsófi is körbetekerte a Balatont, mi is nyeregbe szálltunk, és három nap alatt lenyomtuk a több mint 200 km-t. Legalábbis majdnem. Az út legnehezebb része nem is a tekerés volt, hanem a bringaszállítás a vonaton. Úgy tűnik, a bringást és a biciklijét sem a MÁV, sem a többi utas nem annyira tolerálja, de ezt leginkább visszafelé tapasztaltuk meg. Bár direkt olyan vonatot válaszottunk a hajnali induláshoz, amelyen elvileg van kerékpárszállító vagon, a felszálláskor ennek nyomát sem láttuk. Szerencsére hajnalban rajtunk kívül nem sokan akartak utazni, így elfértek a bringák az ülések mellé préselve is. A KelenföldBalatonfűzfő távra a teljesárú menetjegy mellé a bringaszállítási díj odafelé 550 forint volt, visszafelé viszont csak 400. Ezt mondjuk nem igazán értettük, de abból a 150 forintból legalább vehettünk egy sportszeletet.

Nicole Kidman és undorító emelkedők

8:45-kor indultunk a fűzfői vasútállomásról, a hivatalos balatoni körút ugyanis ott halad el mellette. Ez pár perc után rögtön ki is vitt minket a 71-es úthoz, és Badacsonytomajig szinte végig mellette haladtunk. Kis tekerés után azonnal megtaláltuk az egyik első tökéletes randihelyszínt az északi parton, a Forrás kertmozit Csopakon. Minden este 9-kor van vetítés, előtte pedig le lehet itatni partnerünket a Szent József forrás enyhén szénsavas vizével. Ha valami vadabb programra vágyna, akkor innen vissza lehet sétálni az alsóörsi diszkóba. Balatonfüreden még mindig tart a borhetek egészen augusztus 26-ig, így a bódék gyönyörűen elfoglalják a bringautat, a bicikliseket kizárva a sétányról. Természetesen Füreden rengeteg a látnivaló, de aki körbe akarja tekerni a Balatont, ezekkel úgysem foglalkozik. Ha nem túl mazochista, és szívesen kihagyná a tihanyi emelkedőket meg az apátságot, és helyettük inkább fetrengene a megtett kilométerek után, akkor Tihany előtt forduljon jobbra, és térjen le Sajkodnál a strandra. A 250 forintos strandbelépőért cserébe rendben tartott gyepet, kacsákat és viszonylag kevés ordítozó strandolót kap egy tiszta vizű partszakaszon, a balatoni árakhoz képest olcsó büfében pedig marhapörkölt és keszeg is van. A víz viszont már itt is alacsony, de legalább nem mocsaras, mint a déli parton. Rövid pihenés után tovább folytattuk a túrát a Badacsony felé. Balatonudvarin találkoztunk Nicole Kidmannel egy kertben, Zánkán végre láttunk egy köztéri kutat, Balatonszepezden pedig szembetaláltuk magunkat az északi parti körút legundorítóbb emelkedőjével. Egyikünk végül mégis feltekert rajta, de csak mert előttünk egy többgyerekes család is felküzdötte magát.

Legurulva Révfülöpre újabb randihelyet találtunk. Ha igazán romantikusnak tartja magát, vigyel el a csaját a Rózsakertbe, ami nem túl izgalmas hely, de legalább a vízparton van, és sokáig lehet egymás szemébe nézni a virágok felett. Innen már látszik Badacsony is, így kezdtünk megkönnyebbülni, hogy végre nem dörzsöli tovább a nyereg a mindenünket. Az örömünk viszont elhamarkodott volt, mert itt sikeresen el is tévedtünk. Lementünk Pálkövére, egészen a partig, ami nem egy nagy kerülő, de simán ki lehet hagyni, ha egy kis szakaszon a 71-esen teker helyette. Miután visszataláltunk a kijelölt útra, háromnegyed háromkor meg is érkeztünk Badacsonytomajra, aminek van boltja, temploma, kocsmája, és egy borospincével rendelkező étterme is. Utóbbiban sikerült vízízű fogast és vízízű kapros csirkét ennünk, a borukat viszont azonnal lehúztuk, így sokat nem éreztünk belőle. Biztos finom volt. Este kezdődtek a problémák. Mit csináljon az éjjel-nappalikhoz, és McDrive-okhoz szokott budapesti este tízkor egy balatonparti kistelepülésen, ha épp éhenhalni készül? Rövid bolyongás után találtunk rá a rendőrörs melletti pizzériára, ahol a pincérek már annyira unatkoztak, hogy Celine Dion My Heart Will Go On-jára karaokéztak. A helyért nem kellett sokat verekedni, és a pizza is ehető volt. Legalábbis volt rajta minden, amit kértünk, és reggelre nem hánytuk ki. Fontos megjegyezni, hogy ha erre jár, kérhet meglepetés pizzát, de nem merünk belegondolni, mit tehetnek rá. Csapatunk nőtagjaként még az este folyamán realizáltam, hogy kicsit sem szerencsés ötlet normál pamutbugyiban tekerni. Egy ilyen hosszú távra inkább a tanga a megfelelő viselet, az ugyanis valószínűleg nem dörzsöli ki az ember fenekét a biciklinyergen. Ha hosszú távra készülnek, ezt mindenképpen tartsák szem előtt.

...és a fődíj: 15 kg liszt!

Szombat reggel 12 fokra ébredtünk a Badacsony lábánál, és mire összeszedtük magunkat, az eső is elkezdett szemerkélni. Nem sokkal 9 óra előtt elindultunk, és az augusztusban eléggé szokatlan, csípős hidegben átszenvedtük magunkat Badacsonytördemicre, ahol végre találtunk egy nyitott boltot is. Sok sikerrel nem jártunk, mert csak száraz kakaóscsigát szereztünk, viszont megtudtuk, hogy őrületes nagy banzáj van készülőben a faluban. Valami ökörsütés-verseny lehetett, amelynek a három fődíját is láthattuk. Az első helyezett 15 kg lisztet vihetett haza, a második tizet, a harmadik pedig ötöt. Ugyanitt arra is fény derült, hogy az utcai szemetest a boltosok ürítik a közmunkások helyett, mindezt pedig magának a polgármester fiának panaszkodták el a boltos nénik. A rengeteg izgalom és dráma után továbbindultunk Szigliget felé. Ha nagyon mazochistának érzi magát, itt fel lehet menni a várba, de nem tudjuk elképzelni, hogy van olyan őrült, aki ezért félbeszakítaná a körutat. Ez a szakasz leginkább azoknak kedvez, akik szeretik a zöldet, a természetet, a csicsergő madarakat és a vonatsíneket. Az út viszonylag unalmas, de legalább csendes, és gyorsan lehet tekerni. Ha van kapacitása, golfütőket is cipelni magával, Becehegynél megállhat egy kicsi ütögetni. Mivel Keszthellyel sem foglalkoztunk sokat, máris Balatonmáriafürdőn voltunk, ami az első igazán déli parti település. Ezt is onnan tudtuk, hogy itt hallottunk először mobildiszkót az utcán. Innen már nem volt sok izgalom Balatonboglárig, leszámítva a hitchcocki rémálmot: a gyilkos fecskéket Fonyódon. A madarak a közelgő eső és az alacsony légnyomás miatt repkedhettek fej és boka magasságban, de ezt is sikerült ép bőrrel megúsznunk.

Délután egy órára már Bogláron voltunk, ahol rövid fetrengés után kipróbáltuk a büfékajákat. Nem kellett volna. Úgy tűnik, a Balaton mellett nem szeretik a fűszert, vagy csak nekünk mentek tönkre az ízlelőbimbóink a megtett közel 130 km után. A hamburger vízízű volt, a sültkrumpli szintén, a palacsintánál viszont végre éreztünk ízt, de az is leginkább romlott hányásra emlékeztetett. Este már óriási volt a buli a Platán strand bejáratánál. Egy karácsonyfaégőkkel felszerelkezett lemezlovas pakolta egymás után a legnagyobb slágereket, így a Macarenát vagy az Irigy hónaljmirigy legismertebb nótáit. A hangulatot a DJ mellett 10-15 tinilány dobta fel a megkoreografált táncukkal és visítozásukkal. A szürreális élményre legyűrtünk egy-egy tortaszeletet a közeli cukiban, de utólag ezt is megbántuk. Balatonboglár egyébként meglepően unalmas hely. Nem sok látnivaló van a felújított gömbkilátón kívül, amit viszont este is megcsodálhatunk, akkor ugyanis erősen ki van világítva. Ha ezen a hétvégén látogat el a városba, részt vehet a szüreti fesztiválon.

Szilikon, izomtrikó, fuxok, zaj

Szívesen mondanánk azt, hogy a harmadik és egyben befejező szakasz volt a legizgalmasabb, de biciklis szemmel nézve ez a legunalmasabb része a Balatonnak. Városok, falvak és további vonatsínek, egyenes utak, semmi izgalom. Hacsak nem számít izgalmasnak egy eltévedés, ugyanis Balatonszemes és Balatonőszöd között kissé elkúrtuk az utat, mert a déli parton szeretnek spórolni a táblákkal. Hazudnánk, ha azt mondanánk, hogy nem pihentünk meg Siófokon a Petőfi sétányon, ahol végre ehető kaját is találtunk. Nem hamburgeres vagy pizzás volt a háromnapos szenvedésünk nyertese, hanem egy kis mexikói kajákat áruló büfé, ami teljesen tűrhető árakkal dolgozott, és végre sikerült jóllaknunk. Siófok sok meglepetést nem tartogat annak, aki járt már ott: játéktermek, hazai és külföldi celebek portréival telifestett dodzsem, büfék, éttermek, bazár, és itt található a legtöbb izomtrikó egy négyzetméteren belül, amik mellett általában egy-egy pár szilikonmell is tipeg.

Siófokon óriási a zaj, viszont vehet takonylabdát, gumicukrot, műanyag hellokittys baszokat, de még partyruhát is az esti bulira. Ugyanitt elmehet Ági mama vécéjébe is, ahol van hajlakk és parfümautomata is! Balatonvilágoson végre történt egy kis izgalom, a vasútállomás előtt egy a szepezdinél is undorítóbb emelkedő van, ahol teljesen esélytelen a feljutás motor nélkül. Viszont az állomás után romantikus panoráma, lakatolós szerelmes híd és ivókút is vár a szenvedőkre. Innen már nincs sok hátra Fűzfőig, csak egy nagy lejtő Akarattyáról Keneséig, ahol most szólunk, hogy figyeljenek oda, mert az egész út egy nagy, összefüggő kátyú, nekünk pedig sikerült is defektet kapnunk rajta. Így lecsaltuk az utolsó 6 kilométert Fűzfő előtt, és felpréseltük magunkat a legelső Budapest felé tartó vonatra a kenesei állomáson.

Legyen okosabb nálunk!

A cirka 200 kilométert összvissz 12 óra alatt sikerült letekernünk, ami azt jelenti, hogy egy 16 kilométer/órás átlaggal végig tudtuk nyomni az utat. Kiszámoltuk és ezek szerint jobb átlagot mentünk, mint Szabó Zsófi. A végén pedig pár jótanács, tanuljon a mi hibáinkból: minél kevesebb dolgot pakoljon a hátizsákba, mert a fenekünknél csak a vállunk fájt jobban, arra viszont nem megoldás a tanga. Ne indulás előtt 2 nappal keressen szállást, mert főszezonban ez viszonylag problémás, és még Bódi Sylvinek sem sikerült. Ne egyen vízparti büfékben, illetve leginkább sehol sem. Inkább csomagoljon szendvicset, vagy főzzön magának, de semmiképpen se paprikáskrumplit. Ne érdekelje, hogy augusztus van, legyen önnél pulóver. Legvégül pedig ne vagánykodjon meredek és kátyús utakon, különben tolhatja a bringát egészen hazáig.