Farkas Sándor, Michael Jackson magyar hasonmása még nem tudta feldolgozni az énekes halálát, sőt, ő inkább azt a már elterjedt nézetet vallja és hirdeti, Jackson nem halt meg. Bár a jövőkép nélkül maradt Farkas Sándor ragaszkodik nézetéhez, azért megszervezte a péntek esti megemlékezést a Kempinski szálloda elé, amin természetesen ő is részt vett. Jackson magyar hasonmása imitátorkodása mellett a magyar Michael Jackson rajongói klubot is igyekszik életben tartani. A pénteki megemlékezésen tevékenységi körét a zokogó tinilányok vigasztalására is kiterjesztette, ahol lelki vezetői feladatainak elvégzése után sikerült beszélnünk vele.
Jackson nem halt meg
"Az az igazság, hogy még nem hisszük el, hogy Michael tényleg meghalt. Még mindig abban reménykedünk, hogy ez csak egy jó reklámfogás. Borzasztó lenne, ha ez tényleg igaz lenne. Talán csak akkor fogom igazán elhinni, hogy igaz, amikor már temetik. De egyébként persze, hogy elhisszük már most is, csak nem akarjuk elfogadni. Túl gyorsan jött, nem volt semmi előjele. A koncerthez szükséges egészségügyi teszteken is átment" – mondta a Velvetnek a magyar Michael Jackson rajongói klub szervezője, semmisnek nyilvánítva a Jackson bőrrákjáról érkezett, a boncolási eredmények után egyre hihetőbbnek bizonyuló híreket.
A zokogó tinédzserek vigasztalásának apropóján arról érdeklődtünk a fan klub lelki vezetőjénél, mégis milyen vigasztaló szavakkal tudja enyhíteni a rajongók fájdalmát. "Szerintem ciki ezt elmondani. Azzal vigasztalom őket, hogy higgyék el: Jackson nem halt meg. Tudom, hogy ez butaság, de ezt a legjobb hinni. Hogy nem halt meg, hanem kilépett ebből a köztudatból, egyébként pedig valahol éli az életét" – tudatta összesküvés-elméletét Farkas Sándor, aki – bár fanatikus Jackson-hívő – csak péntek reggel hat órakor értesült az énekes haláláról.
Fájdalmas a halála
"Bár internetfüggő vagyok, és hajnal 2 előtt nem szoktam lefeküdni, csütörtökön már éjfél körül kikapcsoltam a telefonomat, és elaludtam. Reggel hatkor azzal hívott fel a klub másik szervezője, hogy Jackson meghalt. Először nem akartam elhinni, aztán én is belenéztem az újságokba, online lapokba, és kénytelen voltam ráébredni, hogy igazat mondott. Borzalmas érzés volt" – tette hozzá Farkas, aki a klub tagjaival már rég megvette a jegyet Jackson visszatérő koncertjére, az imitátor ugyanis tényleg elhitte, Jackson képes lesz színpadra állni.
A Jackson-hasonmásságot életmódként folytató Farkas Sándortól azt is megtudtuk, számára jelenleg a felkérések jelentik a legnagyobb dilemmát. Túl persze az énekes halálán. „Az a legszörnyűbb, hogy augusztus végéig minden hétvégére van felkérésem. A történtek után már nem vagyok biztos magamban, nincs kedvem táncolni. Hogy mutassam azt, hogy minden rendben van, amikor fellépek?" – tette fel a kérdést az imitátor, aki arról is felvilágosított minket, Michael Jackson halála sokkal fájdalmasabb volt számára, mintha egy családtagját veszítette volna el. „Szörnyű ezt kimondani, de sokkal jobban fáj. Nem csak nekem, mindenkinek."
Bár a péntek esti, villámgyorsan megszervezett megemlékezést is Farkas Sándor találta ki, úgy érzi, ez nem elég méltó Michael Jackson emlékéhez. Ennek kiküszöbölésére azt tervezi, összehoz egy nagyobb, - ahogyan ő nevezte – méltóbb összejövetelt. Tervei szerint a Sony BMG-t is bevonnák a Petőfi Csarnokba álmodott esemény szervezésébe, de ehhez még egyeztetésekre van szükség.
Személyes találkozás Michael Jacksonnal
A magyar Michael Jackson-imitátornak arra is lehetősége nyílt, hogy Jackson három budapesti látogatása közül egyszer személyesen találkozzon vele. „1994-ben itt volt Michael Jackson Budapesten, mert a History című albumához forgatott egy kisfilmet. Jackson akkor is a Kempinski hotelben szállt meg, mint később, így mi hálózsákokkal letelepedtünk a szálloda elé. Egyszer csak jött egy infó, hogy kiment a hátsó kijáraton egy Váci utcai könyvesboltba. Akkor az összes – nagyjából 300 – rajongó hisztérikusan elkezdett odarohanni. Nem sok, mindössze 10 testőr volt vele, akik – amint meglátták a tömeget – két sorba álltak, és elzárták előlük Michaelt, aki összegörnyedve berohant egy CD-boltba. A bent lévő vásárlók ezután kijöttek, a testőrök pedig beálltak a bejárathoz, és senkit sem engedtek be. Végül azonban addig könyörögtünk – a tömeg és én is -, hogy bemehettem."
„Életem legszebb pillanata volt. Mondták, hogy odamehetek hozzá, ha táncolok neki. Hát, táncoltam. Épp a Billie Jean ment, mert a hely tulajdonosa Jackson érkezésével berakta az új History albumot. Miután moonwalkereztem, megtapsolt, és mondta, hogy 'thank you'. Utána odahívott magához, átkarolt, én is őt, és készült egy közös fénykép, amiért másnap be kellett mennem a szállodába. Ezt követően még egy alkalommal találkoztunk: volt egy hasonmás – és táncverseny itt Budapesten, amelynek a győztese két jegyet kapott ajándékba abba az étterembe, ahol Jackson is volt."
"Mindkettőt megnyertem, így vittem magammal egy olyan embert, aki perfektül beszél angolul. Először nagyon rossz volt, nem akartak beengedni minket az étterembe, csak a teraszra ülhettünk volna, szemben a Kölyökklubosokkal, akik bemehettek. Végül szerencsére az akkori híradósok bevittek magukkal, hogy interjút akarnak készíteni velem. Amint meglátott az étterem tulajdonosa, leültetett a Michael helyéhez legközelebbi asztalhoz, alig másfél méterre voltam tőle. Amikor megérkezett, felismert, és megkérdezte, kérek-e autogramot a fényképre. Naná, hogy kértem. Borzasztó szerencsés embernek tartom magam, hogy ez megtörténhetett velem" – emlékezett vissza a személyes találkozásra Farkas Sándor, aki kérésünkre az ott készült fotót is megosztotta velünk.