horoszkóp

Ezen meg fog lepődni: íme 7 menő szent

2015.11.01. 10:50

November elseje mindenszentek ünnepe, de az átlagember nemhogy nem ismer minden szentet, a többség csak egy-kettőnek az életéről tud valamit. És valószínűleg már azt is unja.

Pedig a szentek között bőven vannak olyan személyiségek, akiknek elképesztő sorsuk volt, és merészen-önfejűen szembeszálltak mindazzal, ahogy koruk vagy a környezetük szerint viselkedniük kellett volna. Nem az érdekelte őket, hogy mit fognak gondolni róluk a többiek, hanem azt csinálták, amit a szívük diktált. Mai szóval:

menők voltak.

Ahogy tavaly ilyenkor is, most megint hét ilyen hivatalosan szentté, vagy legalább boldoggá avatott személyiséget mutatunk be önnek alább időrendi sorrendben – a mai nap az ő ünnepük is.

1. Szent Márton

Ön tudta, hogy Szent Márton Szombathelyen született? Pontosabban Savariában, hiszen a negyedik században Pannónia még a Római Birodalomhoz tartozott és magyarok nem laktak benne. Ha ön azt hitte, hogy a lázadó tinédzserek csak a modern korban lettek menők, akkor nagyot téved: Szent Márton is az volt.

Pogány családba született, apja katonának szánta. Ő viszont 12 évesen úgy döntött, keresztény lesz, igaz, először annyiban behódolt apja akaratának, hogy tényleg elment katonának. Huszonévesen keresztelkedett meg és szintén huszonévesen egyszer csak eljutott odáig, hogy harcolni sem volt többet hajlandó. A seregből azonban nem engedték el, erre ő elhatározta, hogy fegyver nélkül megy majd a harcba – ez a 341-es ütközet végül elmaradt, és Márton mehetett a dolgára.

A dolga pedig a térítés volt, terjesztette a kereszténység üzenetét Európában. 371-ben püspökké választották a franciaországi Tours-ban, de Márton már megint ellenállt, nem akart püspök lenni, el is bújt egy baromfiudvarban. Ezúttal azonban nem menekülhetett, az ólban a libák ugyanis elkezdtek gágogni, úgyhogy Mártont megtalálták és megtették püspökké. Mellesleg hamarosan itt van Márton-nap (november 11.), most már legalább tudni fogja, miért szokás aznap pont libát enni.

2. Szent Paula

Szent Paula egy előkelő és roppant gazdag római nő volt, 347-ben született. Ő maga gyerekkorától kezdve keresztény volt ugyan, de 15 évesen egy pogány férfihoz adták hozzá, akivel egy palotában laktak Rómában. Paulának valószínűleg nem is lehetett volna jobb sorsa: festette magát, drága ruhái voltak, férjével szerették egymást, született öt gyerekük.

De a férfi aztán egyszer csak meghalt, és Paula úgy érezte, ezt a csapást ő se éli túl, annyira szerette férjét. Végül mégis életben maradt, de úgy döntött, szerzetes lesz, nem lehet más férfi az életében. Palotájából kolostort csinált, vagyonát elosztogatta, aztán pedig olyat tett, ami valószínűleg sokkolóan radikálisnak tűnt abban az időben egy nőtől: egyedül útnak indult, kelet felé. Arra ment, amerre gondolta, azt csinált, amit akart, pedig az ilyesmi nyilván nem volt veszélytelen akkoriban egy özvegynek. Egészen a Szentföldig zarándokolt, élete végén Betlehemben telepedett le, ott is halt meg.

3. Assisi Szent Ferenc

Ő az egyik leghíresebb szent, szóval reméljük, ez a két bekezdés túl sok újdonságot nem fog tartalmazni az ön számára. A mostani pápa pontosan ennek a Ferencnek a tiszteletére vette fel a Ferenc nevet, de az 1182-ben született Giovanni di Pietro Bernardone valószínűleg nem pályázott pápai karrierre, még csak pappá sem szenteltette magát. A modern hippik valószínűleg előfutáruknak tekinthetik Assisi Szent Ferencet, aki szintén apja akarata ellenére hagyta ott a háborúkat, mondott le örökségéről, adta el mindenét csak azért, hogy egyszerű csuhába bújva, testvéreivel közösségben csinálhassa azt, amit a szíve diktált – hogy segítsen másokon.

Ebből a közösségből lett a ferences szerzetesrend, Ferenc alakjához pedig egyre több legenda kezdett fűződni. Állítólag ő akkor is prédikált, ha nem volt rá kíváncsi senki más, csak az állatok, beszélt még a madarakhoz is. Pár évvel ezelőtt a budapesti Ferenciek terére ki is került egy szobor róla, az alkotás azonban nem állt ott sokáig, ugyanis madáreleségből készült. Az éhes madarak pár nap alatt szétcsipegették. Assisi Szent Ferenc életéről Franco Zeffirelli 1972-ben egy remek filmet is forgatott Napfivér, Holdnővér címmel – szintén menőség.

4. Ly András

A szentek zöme olasz vagy francia – de azért nem mindegyikük. A magyarul Ly Andrásként emlegetett pap például kínai volt, és 1692-ben született egy Csing-ku nevű helyen, de élete nagy részét Szecsuán tartományban élte le. Itt találkozott francia misszionáriusokkal még gyerekként, és ő is volt annyira önfejű, hogy úgy döntött, hogy ha őt egyszer meggyőzték a keresztények, akkor ő keresztény marad élete végéig, üldözzék csak, amennyit tudják.

Természetesen üldözték is, rengetegszer raboskodott és kellett menekülnie, de Ly András ettől még szép hosszú életet ért meg, 82 évesen halt meg. Addig is próbált minél több embert megismertetni a kereszténységgel, hátha őrájuk is akkora hatással lesz ez az ott nyilván ismeretlennek és egzotikusnak számító vallás, mit őrá.

5. Bosco Szent János

Don BoscoII

Na és most jöjjön egy zsonglőr-bűvész szent! A zsonglőrködés és a bűvészkedés elég menő hobbik, és ennek a Torinó mellett született fiúnak pontosan ez volt az egyik kedvenc időtöltése. Giovanni Bosco 1815-ben született, és bár családja olyan szegény volt, hogy iskolába nem járhatott, gyerekként mégis annyit tanult magától, amennyit tudott – és többek között a környéken járó mutatványosok trükkjeit is eltanulta. Később maga oktatta a többieket, prédikált nekik, de ha úgy érezte, lankad hallgatósága figyelme, mindig bűvészkedéssel, zsonglőrködéssel vagy egyéb trükkel dobta fel a hangulatot. Menőség.

Így még jobban érthető, hogy ennek a karizmatikus személynek hogyan lett olyan sok követője-tanítványa az évek során, hogy nemhogy iskolákat és műhelyeket hozott létre, 1859-ben megalapította a Szalézi Szent Ferenc Társulat nevű szerzetesrendet is. 1888-ban hunyt el.

6. Batthyány-Strattmann László

Batthyány-Strattmann László

A „szegények orvosát” már életében is sokan szentként tisztelték, de maga a katolikus egyház ennyire nem jár még előre, Batthyány-Strattmann Lászlót csak 2003-ban avatták boldoggá, szentté avatása egyelőre várat magára. A legtöbb szent a világtól így vagy úgy elvonulva, esetleg közösségben, de mindenképpen család nélkül él – hát az 1870-ben, Dunakilitiben grófi családba született Batthyány-Strattmann Lászlóra ez nem igaz.

Még egyetemista korában lett egy lánya egy futó kapcsolatból (erről a lányáról is élete végéig gondoskodott), de aztán 28 évesen megnősült, és boldog házasságából még 11 gyereke született. Mivel nemesi családból származott és idővel hercegi címet is örökölt, valószínűleg akár a kártyázásnak is szenteltette volna az életét, de nem ezt tette. Mindenfélébe belehallgatott a bécsi egyetemen, aztán végül úgy döntött, orvos lesz.

Saját pénzéből kórházat alapított, és kifejezetten a szegényeken próbált segíteni, ráadásul nem csak orvosi ellátással: volt, akinek ruhát és pénzt is adott. Élete nagy részét a Körmendi várkastélyban élte le, 1931-ben rákban halt meg.

7. Kolbe Szent Maximilián

Fr.Maximilian Kolbe 1939

Kezdjük azzal, hogy ő a drogfüggők védőszentje? Nem, inkább azzal, hogy 1894-ben született Zduńska Wolában, ami lengyel városként akkor még Oroszországhoz tartozott. Családja borzasztó szegény volt, taníttatni nem volt pénzük, már tizenhárom évesen belépett a minorita rendbe. Szerzetes, majd pap lett, tanárként és kórházlelkészként is dolgozott, a '30-as években pedig Japánba küldték, konkrétan Nagaszakiban kolostort is alapított.

De aztán visszatért Európába, itt érte a második világháború, és itt esett meg vele az, amit ha ön most elolvas, egy életre nem fogja elfelejteni a történetet. 1941-ben azért tartóztatták le, mert németellenes műsort sugárzott a rádióján, ami mellé lengyeleket, ukránokat, zsidókat bújtatott (annak ellenére, hogy bizonyos publikációi zsidóellenes felhangokat is tartalmaztak). Börtönbe vitték, onnan pedig Auschwitzba.

Itt raboskodott, amikor valakinek sikerült valahogy megszöknie a koncentrációs táborból, amire az intézmény főparancsnoka úgy döntött, hogy megbünteti a hátramaradottakat: 10 random embert éhhalálra ítélt. Felolvasták a neveket, akik közül valaki, bizonyos Franciszek Gajowniczek felzokogott, őt hazaváró feleségére és két gyerekére gondolva. Ekkor páter Maximilián jelentkezett, hogy ő magára szeretné vállalni a halált Gajowniczek helyett.

Ezt engedélyezték is neki, és a szerzetest bezárták egy föld alatti zárkába kilenc másikkal együtt. A következő két hét alatt a többiek sorra haltak meg az éhségtől, de Maximilián olyan sokáig életben maradt, hogy végül injekcióval ölték meg. És még a végére egy adat: Franciszek Gajowniczek végül kiszabadult Auschwitzból és megérte Maximilián atya szentté avatását, 1995-ben halt csak meg.