Ha 2020 nem úgy alakult volna, ahogy alakult, már rég túl lennénk az idei Oscar-gálán: a tavalyi február 9-én volt. De az idei kiosztót csak április 25-én tartják majd, és a hagyományoktól eltérően nem egyetlen naptári évben bemutatott filmek közül választ ez a bizonyos akadémia, hanem a 2020. január 1. és a 2021. február 28. között mozikba került alkotások jogosultak kitüntetésre. Március 15-én jelentették be a jelölteket, és ezt a bejelentést általában csomó találgatás meg prognosztizálás követ, idén azonban mintha jóval kevesebb kontent termett volna ebben a témában. Hatalmas válságban van a filmes díjkiosztószezon és főleg annak két zászlóshajója, a Golden Globe- és az Oscar-gála.
1. Golden Globe = korrupció
A Golden Globe-kiosztóval kapcsolatban legalább annyit el lehet mondani, hogy ott legalább volt némi visszhangja a jelölteknek, igaz, az is egyöntetűen negatív volt. A február 28-án tartott gálával kapcsolatban az egyetlen emlékezetes dolog így csaknem egy hónap távlatából az, hogy az Emily Párizsban című netflixes vígjátéksorozat, amit a közönség és kritikusok egyaránt gyűlöltek, két jelölést is kapott (de legalább egyiket sem nyerte meg).
Az L.A. Times írta meg, hogy a sorozat forgatásakor kivitték a Golden Globes szavazóit Párizsba egy luxusutazásra: eléggé úgy tűnik, hogy a mindössze 87 tagú szavazóbizottság le lett kenyerezve. Egyébként is élt az a kép az emberek fejében, hogy ezek a díjkiosztók csak arra jók, hogy Harvey Weinstein-féle és egyéb típusú milliomosok magukat-egymást ünnepeljék, és erre igencsak ráerősített a Golden Globe-kiosztó korrupcióbotránya.
2. Senki nem néz díjkiosztókat
Sok-sok éve gyengülő tendenciát mutat a díjkiosztók nézettsége, de az idei Golden Globe-ot 68%-kal kevesebben nézték meg, mint a tavalyit. Az idei Grammy-kiosztót szintén kevesebb, mint feleannyian nézték, mint a tavalyit: a 2021. március 14-én tartott gála minden idők legalacsonyabb nézettségét vonzotta a könnyűzenei díj 63 éves teljes történetében. Az Oscar is régóta küszködik azzal, hogy nem nagyon sikerül a rettentő hosszú, puccos, és érdektelen filmekről szóló gálával a képernyők elé ültetni az embereket, hát idén aztán végképp fel van adva nekik a lecke.
3. A filmipar már nem (csak) Hollywoodról szól
Roppant tanulságos megnézni azt a listát a Wikipédián, amely esztendőkre lebontva tartalmazza, hogy az egyes években melyik volt az adott év legnagyobb bevételt termelő filmje a világon. Az idevágó fő érdekesség belőle az, hogy 2020 volt a történelemben az első olyan év, amikor az esztendő legnagyobb bevételt termelő filmje nem egy hollywoodi alkotás volt, hanem a Nyolcszáz című, kínai, háborús, történelmi film. Amerika a covid miatt hátrányba került 2020-ban, és ez a profittermelésen is meglátszik. Mellesleg 2021 eddigi legtöbb bevételt termelő filmje szintén egy kínai alkotás, ez a vígjáték. Ilyen szempontból mintha a jövőbe látott volna a tavalyi Oscar-gála, mert ugye nagy meglepetésre már tavaly is egy ázsiai film, az Élősködők lett az év filmje.
4. Kevesen nézik a díjazott filmeket
Az Oscar-díjak válságáról sokat elmond, hogy amíg a XX. században a West Side Storytól kezdve a Keresztapán keresztül a Titanicig rendszeresen előfordult, hogy az év legnézettebb filmje kapta a legjobb film Oscarját, addig a XXI. században eddig erre egyetlen példa volt, a Gyűrűk ura harmadik része 2003-ban. Azóta már az is ritkaságszámba megy, ha az év legnézettebb filmjei közül egy-kettő becsúszik a legjobb film díjára jelölt alkotások közé, amiknek a számát mellesleg valószínűleg pont azért emelték fel 2009-ben ötről tízre, mert azt akarták, hogy legyen versenyben egy-két olyan film, ami a közönséget esetleg érdekli, vagy véletlenül már látták is.
A fent linkelt lista egyébként olyan szempontból is érdekes, hogy a XXI. században az is csak egyszer fordult még elő, hogy egy teljesen eredeti ötleten alapuló hollywoodi film lett az év legnagyobb bevételt termelő filmje, ez volt 2009-ben az Avatar. (Bár ha az Avatart eredetinek tekintjük, akkor akár eredetinek számíthat a Jégvarázs is, 2013 legsikeresebb filmje, igaz, ez a Jégkirálynő című mese feldolgozása.) Ezt leszámítva minden egyes évben valaminek a megfilmesítése, és egyben általában sokadik része letta legsikeresebb film. Az Oscar-gálán nem szoktak jól szerepelni a sokadik szuperhősös folytatásfilmek, a közönség pedig a jelek szerint valamiért ezekre a legkíváncsibb.
A legjobb filmként kitüntetettek közül utoljára a 2013-as 12 év rabszolgaság volt olyan, aminek sikerült 100 millió dollárnál több bevételt szerezni, de egyébként az a jellemző, hogy a legjobb film díjával egy olyan alkotást tüntetnek ki, amire a közönség túlnyomó többsége nem kíváncsi. Minek nézzenek meg egy olyan díjkiosztót, ahol számukra érdektelen filmekről van szó?
5. A divatozásnak is annyi
De ha maguk a filmek nem is érdekesek, legalább ott van ezeken a gálákon a teljes A-listás celebgarnitúra a tudomány aktuális állása szerint kirittyentve, ami szintén egy ok lehet, hogy az emberek miért lehetnének kíváncsiak ezekre az eseményekre. Ezeknek a gáláknak a vonzerejét nagyon nagy részben (vagy az utóbbi években elsősorban) az adja, hogy azokon úgy láthatjuk a kedvenc sztárjainkat, mint Emma Stone-t az oldal tetején látható 2017-es képen. A covid azonban betett a vörösszőnyeges eseményeknek, és a távolságtartással megrendezett 2021-es gálák eddig nem tudták kiváltani azt a közérdeklődést, mint korábban.
Minden bizonnyal pont ennek próbálnak elébe menni az idei Oscardíj-kiosztó szervezői, mert a Deadline tudósítása szerint kiadtak egy körlevelet a jelölteknek, ami szerint náluk nem lesz videós bejelentkezés, nem lehet Zoomon keresztül melegítőben díjat átvenni, aki szerepelni akar a gálán, az legyen ott fizikailag az ünnepségen, méghozzá rendesen kikerázva. Nem feltétlenül jó ötlet arra kötelezni a jelölteket (és a velük utazó személyzetet: fodrászt, stylistot, sajtóst, stb.), hogy egy esetleges kétperces tévészereplés miatt repülőzzenek egyet a covid harmadik hullámának közepén, ezért sok kritika érte már most az idei Oscar-gálát, de hátha így sikerül egy kicsit kevésbé tragikus nézettséget elérniük, mint versenytársaiknak.
+1 És ugye covid
És a végére maradt valami, ami olyan nyilvánvaló, hogy talán mondani sem kell: a mozizás, mint tevékenység 2020 nagy részében a covidos korlátozások miatt a világ nagy részén lehetetlen volt, így kicsit fura ezek után egy mozis díjkiosztót rendezni, amikor nem is lehetett moziba menni. A korlátozások miatt borítékolható alacsony nézőszám miatt sok sikervárományos film 2020-ra tervezett bemutatóját el is halasztották, ezért különösen kevés alkotás került tavaly a mozikba. Persze tavaly is volt rá példa, hogy a Netflix által elsősorban az interneten terjesztett film sok figyelmet kapott egy Oscar-gálán, így valószínűleg a Filmakadémiában is akadt már olyan személy, aki elgondolkodott azon, hogy mennyire érdemes ezt a díjat a mozikban való bemutatáshoz kötni, de egyelőre az Oscar-díj elsősorban egy filmszínházas díjkiosztó, és mint ilyen, a jelen körülmények között nem kifejezetten aktuális.