Na a mai poszt aztán tényleg próbára teszi az ember előítéleteit a nőkről. Szokás azt emlegetni, hogy egy férfinél dicsőségszámba megy, ha minél több csaj volt meg neki, de ha a skalpgyűjtést egy nő csinálja puszta hobbiból, akkor azt rögtön leribancozzák és/vagy megszégyenítik, minél idősebb, annál jobban. Hát akkor most itt van Sandy Nardo, aki 53 éves, ír származású, és nem szégyell semmit – kíváncsian várjuk, önben milyen vélemény alakul ki majd róla. Ez a hölgy büszkén meséli, hogy mennyire szereti a szexet, már 140 pasija volt életében, és ráadásul mindre emlékszik is, mert pontozni szokta a szeretőit egy táblázatban. A nyilvántartás egy részét szintén megosztotta a nagyvilággal, úgyhogy ha kíváncsi, alább mindent megtalál.
Sandy Nardo azt meséli, hogy a bentlakásos katolikus iskolából 19 évesen kiszabadulva éppen Olaszországban stoppolt körbe, amikor Milánóban elvesztette a szüzességét. Az illető olasz volt, zenész, 21 éves és Lucianónak hívták. Erre Nardo azért emlékszik ilyen pontosan, mert állítólag világéletében vezette saját kis nyilvántartását a pasijairól. Nem csak szimplán egytől tízig pontozta a külsőt, ahogy azt a férfiak jó része teszi a nőkkel üres óráiban, hanem ezen kívül az anyagi helyzetre is adott pontszámot, plusz rögzítette a lelkiállapotot, hogy az illető szerető volt-e vagy azzá vált (őszintén szólva ezt kicsit jobban is elmagyarázhatta volna Nardo asszony), meg azt, hogy meddig tartott a kapcsolat.
A táblázatban most már 140 bejegyzés gyűlt össze, és mivel Nardo most 53 éves, ebből azt a következtetést vonhatjuk le, hogy évente átlagosan kb. 4 férfit fogyaszt. Közülük a kedvence bizonyos Mack volt, akivel az affér 20 évig tartott, a legrosszabb viszont egy „Angol bankár” álnevű illető, aki annyira azért mégse lehetett rossz, ha Nando másfél évig járt össze vele. Igaz, a férfi hiába ígérgette, végül nem hagyta el a feleségét, amit a szerető nyilván nem értékelt.
Nando férjénél is volt, az illető szintén a szeretője volt egy évig, mielőtt összeházasodtak volna. Maga a házasság ehhez képest csak hat hónapig tartott, de született belőle egy gyerek, Marco, aki már 28 éves, és nyilván pironkodva olvassa most az újságokban édesanyja élettörténetét. „Régebben mérges volt rám meg arra, hogy hogyan élem az életemet” – nyilatkozza róla Nando, „de most már elfogadott. Egyáltalán nem bántam meg semmit. Néha eszméletlenül jó volt, néha eszméletlenül uncsi, de ezek az élmények formáltak engem azzá a nővé, aki ma vagyok.”
A listaírást Nando most kénytelen felfüggeszteni, mivel jelenleg 87 éves édesanyját gondozza. „Jelenleg anyámmal kell foglalkoznom, úgyhogy csak az emlékekből élek most, meg a jó kis listámból. Ha végigolvasom a naplót, rádöbbenek, hogy milyen szerencsés lány voltam én.” Mellesleg ön emlékszik még arra az amerikai diáklányra, aki valami hasonlót csinált, csak nem táblázatban, hanem PowerPoint prezentációként? Elég kemény sztori, erre található.
