horoszkóp
shutterstock 536115256

Borzasztóan be voltam már indulva, amikor csöngettek

2017.03.16. 20:20

Leírom nektek a történetem, mert kikívánkozik belőlem” – ez a rövid bevezető tartozik az alábbi történethez. A beküldő a Matilda álnevet kapta, és arról az időszakról mesél ő nekünk, amikor a barátja mellett lett egy szeretője. Ez a bizonyos szerető nem is csak akárki volt, de persze Matilda maga is tudja, hogy ez nem mentség semmire.

Amint azt ön a címből már sejtheti, ez a titkos viszony lebukással végződött, de többet nem árulunk el előre. Olvassa el Matilda történetét, aztán ha véleménye van vagy saját történetét osztaná meg szívesen, kérjük, írjon a Randiblog e-mailcímére!

Ez itt a Randiblog Inbox

A Randiblognak ebben a posztsorozatában olvasóink névtelenül, e-mailben beküldött leveleit közöljük, minimális változtatással, tartalmi ellenőrzés nélkül. Ezeket tehát nem a Velvet szerkesztősége írja. Ha bármilyen kérdése maradt, kattintson ide!

27 éves nő vagyok.

A történetem 2011-ben kezdődött és benne voltam az első komoly kapcsolatomban. Borzasztóan boldog voltam és végtelenül hálás, hogy találtam egy fiút, aki megbecsül, szeret és elfogad úgy, ahogy vagyok. Kishitű vidéki lányként és a korábbi szerencsétlen szerelmi kalandjaim miatt ez számomra nagy dolog volt és lubickoltam a jó érzésben, bár nem laktunk együtt. Ez a fiú, imádott egy bizonyos fajta zenét, és mivel korábban én nem jártam ilyen hangulatú helyeken, ő mindenhova magával vitt, sorra látogattuk a nagyobb budapesti szórakozóhelyeket, ahol nem egyszer neves és ismert zenészek is felléptek. Nagyon megkedveltem ezeket a bulikat és egy idő után már nélküle is látogattam őket, barátokkal, barátnőkkel, de volt, hogy néha egyedül is.

Egyik ilyen este az egyik szórakozóhelyen iszonyatosan jó zene szólt egy azóta már elég híres zenészsrác jóvoltából. A színpad előtt táncoltam, elmerülve a zenében, mögöttem kb. 500 emberrel és azt vettem észre, hogy a Zenész (hadd nevezzem így a továbbiakban, elég nagy port kavarna, ha kiderülne, ki ő) a színpadon erősen néz. Hosszú percek teltek el izgalmas szemezgetéssel, majd az egyik pillanatban, amikor végzett, odajött hozzám és beinvitált a backstage-be, ahol rengeteget beszélgettünk. Természetesen nagyon vonzónak találtam és szinte kiabáltam belül, hogy töltsük együtt az éjszakát. Így is történt.

A lakásán kötöttem ki, ahol hajnal 1-től kb. reggel 10-ig szexeltünk kisebb-nagyobb szünetekkel. Nem voltam az az egyéjszakás típus, de mivel tudtam, hogy többet úgysem találkozunk, kihoztam az együtt töltött időből a maximumot. Illetve, khm, barátom volt, de valamiért nem éreztem lelkiismeret-furdalást, mivel olyan érzés kerített hatalmába a Zenésszel, amit még soha nem éreztem. Férfi volt a javából. Olyan gyönyörben részesített többször is abban a pár órában, hogy szívem szerint ott maradtam volna örökre. Tudom, szerintetek túlzás ilyet mondani, de szerelmesen szeretkeztünk, összeolvadva, szenvedéllyel, mintha mindketten évek óta erre vártunk volna. Azt is hozzá kell tennem, hogy utáltam az orális szexet, de vele valahogy ez megszűnt és többször egymás után csúcsra juttattam, mert imádtam, hogy minden testrészemet a hatalmába keríti.

Mikor végül engednem kellett a realitásnak és hazamentem, napokig róla álmodoztam, nem hittem el, hogy a szex lehet ilyen földöntúli.

A párom persze mit sem sejtett az egészből, és rendkívül furcsálltam, de nem éreztem úgy, hogy rosszat tettem volna. Valamiért úgy éreztem, nekem ez járt. A bizonyos éjszaka után 5 nappal kaptam egy üzenetet a Zenésztől. Még ma is pontosan emlékszem, mit írt:

több ízben eszembe jutottál a napokban, szeretnélek újra látni.

Rövid volt és lényegretörő, de nekem ennyi elég volt, hogy ismét belevessem magam a gyönyörökbe és egy szó, mint száz, hosszú hónapokig találkozgattunk, természetesen szeretői minőségben, mivel nem akartam elhagyni a barátom. Hogy miért nem? Mivel a szexen kívül minden más tökéletesen működött, és mint társ, maximálisan számíthattam rá, eszembe sem jutott, hogy lelépjek csak azért, mert hetente egyszer mással szexelek. A Zenész viszont nem tudta, hogy kapcsolatban élek, mivel szívem mélyén abban reménykedtem, hogy egyszer komolyra fordul vele a dolog. Mivel nagyon sokat dolgozott, erre nem sok esélyt látott, de én kitartóan bizakodtam. Életem legszebb és legerotikusabb időszaka volt ez, de aztán egy októberi napon minden ellenem fordult.

Megbeszéltük a Zenésszel, hogy az eddigiekkel ellentétben péntek este az albérletemben találkozunk, mivel vele akartam felavatni az új tükrös falat...

shutterstock 265230095

Át is jött, elkezdtünk borozgatni, én borzasztóan be voltam már indulva, amikor csöngettek. Nagyon megijedtem, mert az volt a megérzésem, hogy a barátom áll kint. Nem mertem ajtót nyitni, a Zenész meg nem értette, hogy miért vagyok nyugtalan. Lábujjhegyen odaballagtam az ajtóhoz és kinéztem a leskelődőn. A gyanúm beigazolódott, a barátom várta, hogy nyissam ki az ajtót. Hirtelen nem tudtam, mit csináljak, így úgy tettem, mintha nem lennék otthon és elmeséltem a Zenésznek, hogy kapcsolatban élek és a párom az, aki most az ajtó előtt áll. Le volt hűlve, hogy ezt eltitkoltam előle és nagyon ideges lett.

Mindeközben a barátom még mindig az ajtó előtt volt és elkezdte kiabálni, hogy tudja, nem vagyok egyedül. Pánikba estem, ott voltam két dühös fiú között és nem tudtam, mit csináljak. A Zenész kitalálta, hogy ő most elmegy, ebben nem akar részt venni, ő nem is tudta, hogy van valakim. Megkértem, maradjon még kicsit, hátha elmegy a barátom és utána nyugodtan kimehet. A barátom nem ment el, így nem tudtam mást csinálni, minthogy kinyitottam az ajtót és sírva kértem meg, maradjon higgadt és engedje kimenni a Zenészt. Hála istennek nem volt erőszakos fajta, így attól függetlenül, hogy lehordta mindennek, hagyta, hogy kisétáljon.

Természetesen akkor, ott véget ért a kapcsolatunk. A barátom elmondta, hogy belenézett a telefonomba, látta a beszélgetésünket és így buktam le.

Iszonyatosan megtörtem és bár a barátom pár héttel a történtek után már hajlandó volt velem szóba állni, a Zenész végleg eltűnt az életemből, nem reagált semelyik üzenetemre vagy telefonhívásomra sem, később a számát is lecserélte. Nagyon buta voltam, hogy két vasat tartottam a tűzben és mindezt felelőtlenül, meggondolatlanul működtettem. A történet számomra ott vált még siralmasabbá, hogy idővel nap mint nap láttam és látom a mai napig felbukkanni a TV-ben és borzasztó érzés volt szembesülni vele újra meg újra.

A megnyugtató lezárása a sztorinak pedig az, hogy 6 év után pont egy hete véletlenül összefutottam vele a városban. Lefagytam, mivel nem voltam rá felkészülve, hogy találkozom még vele személyesen. Ő is meglepődött, de mosolygott és látszólag örült nekem. Beszéltünk pár szót, én bocsánatot kértem, ő pedig megnyugtatott, hogy már régen elfelejtette, ami történt, nem haragszik és reméli, jól vagyok.

Én meg bizony nem vagyok túl jól. Olyan tekintetben biztosan nem, hogy azóta sincs komoly kapcsolatom és számtalanszor eszembe jut. No nem a volt barátom, hanem a Zenész...

Azóta sem volt olyan hihetetlen szexuális összeolvadásom senkivel, de hát még ki tudja, mi vár rám. Egyet viszont megtanultam: nem bajlódom többet egyszerre két férfival, hasznom nem származik belőle.

Ön is írna?

Véleményét, hozzáfűznivalóját és főleg saját tapasztalatait vagy történetét küldje be nekünk e-mailben! A Randiblog e-mailcímén folyamatosan várjuk az üzeneteket. A levelekkel kapcsolatos leggyakoribb kérdések válaszaiért pedig ide kattintson!