Ha valaki utálja a szúnyogokat, mégis a Balatonhoz megy, legalább a változatosságban gyönyörködhet. Amíg június második hétvégéjén a csípős fajta okozott gondokat, addig a június negyedik hétvégéjén egy bombariadó miatti evakuálás mellett nekem abba a jelenségbe sikerült belefutnom Balatonlellén, amit a környéken minden árvaszúnyog-inváziók anyjaként emlegettek az elmúlt néhány napban.
Három tősgyökeres, 50 fölötti lellei lakost interjúvoltam meg a csípés helyett létszámmal támadó rovarokról, és ők egybehangzóan állították, hogy „ilyen régen nem volt”. Mármint hogy árvaszúnyog volt, csak invázió nem, legalábbis ilyen méretekben. Ha valaki nem ismerné az árvaszúnyogokat: teljesen ártalmatlanok, nem csinálnak semmit, csak vannak, de már az is túl sok.
Kicsit nagyobbak, mint a csípős (más néven gyötrő) szúnyogok, zöldek és nappal a növényekbe bújnak, éjjel meg mindenütt ott vannak, főleg a fényforrások körül, de horrorfilmbe illő mennyiségben. Ha nap közben egy bokor mellett megy el az ember, azonnal hangosan zümmögő, hatalmas szúnyogfelhő kavarodik fel a növényből, másodpercekig se látni, se hallani nem lehet tőlük, aztán továbbmenve az ember szedegetheti az orrából-füléből-szájából-hajából a féldöglött egyedeket.
Jelentjük: az árvaszúnyog szagtalan, hangos röptű, az íze enyhén kellemetlen.
Fotózni sem éppen egyszerű őket, főleg, ha az ember olyan szerény képességekkel és fényképezőgéppel rendelkezik, mint én. Az árvaszúnyog-invázió dokumentálása azonban közérdek, ezért a legérzékletesebbre sikerült 10 képet egy galériába feltöltöttem, ha meri, nézze meg!