"Guba gubával, suba subával" - tarjta a közmondás, ami szerint nem tanácsos különböző társadalmi rétegek tagjainak egymással (értsd: gazdagnak szegénnyel) összeszűrni a levet. Több posztunk is szólt már arról, hogy vallás kérdésében is hasonló gondolkodásű-hitű személy mellett tanácsos egy életre elköteleznie magát az embernek (régebben itt, újabban itt).
Mindez a tapasztalatok szerint azonban nem igaz a különböző etnikai hovatartozású házasságokra, hiszen a népek olvasztótégelyének is nevezett USÁ-ban folyamatosan nő a vegyes párok száma. És igen, jelenlegi elnökük is egyrészről angol, másik oldalról kenyai felmenőkkel rendelkezik. A Washington Post azonban nemrég arról cikkezett, hogy rés van a pajzson, ugyanis kimutathatók olyan tendenciák, amik a keveredés ellen hatnak. Egészen konkrétan az USÁ-ban élő "hispán" és ázsiai közösségekről van szó. Ezeknek a csoportoknak az esetében ugyanis legalább 1990. óta csökken a vegyes házasságba bocsátkozók száma.
Húsz éve a dél-amerikaiaknak még 27, az ázsiaiaknak pedig 42%-a kötött más rasszhoz tartozó személlyel házasságot, ez az arány 2000-re 20, illetve 33%-ra esett vissza, és a trend azóta is folytatódik. A Washington Post cikke szerint az újabb generációk ráébredtek, hogy hiába éltek egész életükben, vagy legalábbis csecsemőkoruk óta Amerikában, a más közösségekhez tartozók egyszerűen nem fogják tudni megérteni és elfogadni problémáikat, nyelvüket, családi hátterüket.
A rasszon belüli házasságokat szakosodott randizós site-ok is segítik természetesen, és egy gyors guglizással megállapítható, hogy nagyjából ez lehet a helyzet a nagyobb bevándorlói közösséggel rendelkező európai országokban is, hiszen itt például Londonban szerveznek villámrandi-estet kínaiaknak. Lehet, hogy a kínai lány és a budapesti rendőr szerelméről szóló Közel a szerelemhez című 1999-es film a romantikus helyett inkább a tudományos-fantasztikus kategóriába tartozik?