Egy kapcsolat vége akkor is nagyon meg tudja viselni az embert, ha ő hagyott éppen ott valakit. Annál rosszabb meg egyszerűen nincs az egónak, mint hogy éppen attól kapjuk a pofont, akit a legjobban szeretünk. Nem egyszerű ilyenkor újra magára találnia az embernek, álljon hát itt öt tipp arra, hogy hogyan tegyük túl magunkat egy szakításon. Nézzük, mi lehet a gyógyír egy összetört szívnek!
1. Magányos zenehallgatás /filmnézés - Sokaknál a zsigeri reakció az, hogy ilyen helyzetben bezárkóznak a szobájukba és (nem bátranszakítós, hanem) fájdalmasan elborult zenéket hallgatnak, vagy százas papírzsepivel felszerelkezve a hangulatnak megfelelő filmeket néznek. Egyedül, függöny mögött, a külvilágtól elzárkózva, csak befelé figyelve. Én hiszem azt, hogy ha egyszer az embernek szenvedést mért ki a sors, akkor azt - bármennyire is fáj - rendesen, teljes szívvel meg kell élni és végig kell kínlódni-könnyezni. Ezért aztán több napos, esetleg -hetes remetelétet is teljesen normálisnak tudok tartani. De azért örökre begubózni nem érdemes.
2. Lomtalanítás - Mint megtanultuk, a múltat nem kell végleg eltörölni. De azért segít, ha minél több mindentől megszabadulunk, ami volt szerelmünkre emlékeztet. Nem kell az összes közös fotón fekete tollal lesatírozni az arcát, vagy a nálunk maradt pólóját sárba tiporni, ollóval felszabdalni, elégetni, majd a hamvakat átkokat kiabálva a WC-be szórni, de az azért valószínűleg jót tesz, ha elajándékozzuk, amit tőle kaptunk, vagy sértődött kommentár nélkül visszaküldjük neki, ami az övé és nálunk maradt.
3. Alkotás - A régi fejezet lezárásának és az új megkezdésének nem csak ilyen negatív, romboló lépései lehetnek. Pozitívabb módszer, ha megpróbáljuk a felgyülemlett fájdalmat és indulatot valahogy kifejezni és ezzel kiadni magunkból. Elő az ecsetet, festéket, kötőtűt, gitárt, agyagot, varrógépet, ollót - vagy akár írni, sőt, főzni is lehet! A lényeg az, hogy kiadjuk magunkból, ami bennmaradt, és a nap végén büszkén nézzünk rá a művünkre, hogy bár továbbra is szarul érezzük magunkat, de legalább alkottunk valamit.
4. Társaság - Ha az első sokkon nyilvánosan tesszük túl magunkat, az valószínűleg nem jó ötlet. De sokan arra esküsznek, hogy jobb minél hamarabb társaságba menni, hogy bajunkról megfeledkezzünk. Az első lépés, hogy végigbeszéljük az egészet egy közeli baráttal-barátnővel, aztán máris jöhetnek a bulik. Valami ilyesmiről énekel újabban Sophie Ellis-Bextor is: összetört szív, változtass táncosnővé (magyar szöveg itt)! Egy átmulatott éjszaka mindenképpen segíthet megfeledkezni arról, ami fáj, csak arra kell vigyázni, nehogy átcsússzunk "alkoholba fojtom" üzemmódba és a detoxban ébredjünk, önbecsülésünk utolsó morzsáit is elveszítve.
5. Szex - Kutyaharapást szőrivel, mondja a magyar közmondás, és the best way to get over a man is to get under another one, mondja az angol (ez utóbbi mondás magyarítását saját rendszerint népszerűtlen kísérleteim helyett oldjuk meg inkább a kommentekben). Sőt, ha valaki a lóról leesik, annak is azt szokták tanácsolni, hogy minél hamarabb lovagoljon megint, különben azt kockáztatja, hogy egy életre bennemarad a szorongás.
Hogy ezt a logikát a párkapcsolatokra is lehet-e alkalmazni, abban nem vagyok biztos, de az kétségtelen, hogy sokan egy szakítás után gyorsan azonnal beújítanak egy új pasit vagy csajt, csakazértis. Hogy megmutassák az exnek, illetve maguknak, hogy nem törtek össze és hogy érnek még valamit. De vajon jó ötlet pusztán bosszúból elkezdeni egy párkapcsolatot? Fair az ilyesmi az új pasival/csajjal szemben? Kíváncsian várjuk a véleményeket, és természetesen a további tippeket - ki hogyan vészeli át a szakítás utáni korszakot.