A különleges társkereső oldalakról valamiért hármasával szoktunk írni, igaz, a legutóbbi ilyen posztunk jó régen volt már. De azóta beindult a Rondarandi.hu, azaz a ronda emberek társkeresőjének magyar verziója. Ha ön olvasta, amit a külföldi eredetiről írtunk, tudja mire számíthat ezen az oldalon: a lényeg elvileg az, hogy itt nem a külső számít, hanem kizárólag a belső értékek.
Azonban egészen kicsi böngészés is elég volt ahhoz, hogy olyan felhasználóra bukkanjunk, aki fenntartásokkal kezeli ezt a nemesnek tűnő koncepciót: ez a hölgy egy elég bevállalós melles képet töltött fel magáról, amellé, hogy az oldalra való regisztrálással kiállította önmagáról a „ronda vagyok”-bizonyítványt. „Lehet, hogy az arcom nem túl szép, de mellem azért nekem is van” - valami ilyesmi lehet ennek a fotónak az üzenete. De egyébként férfiban is van olyan, aki a rondák társkeresőjére azért a biztonság kedvéért vetkőzős fotót tölt fel magáról.
Aki itthon nem talál magának megfelelő párt, esetleg azért, mert a magyarok mind csak a külsőt figyelik, próbálkozhat az USA-ban. Azt már tudjuk, az amerikai házasságközvetítők szerint mik a magyar nők legnagyobb előnyei, de nemrég indult kint egy „randizz külföldön”-site is. A Happier Abroad nevű oldal azt ígéri az USA lakosainak, hogy sokkal boldogabbak lesznek, ha egy külföldivel szűrik össze a levet, így akinek itthon nem sikerül társat találnia, bátran regisztrálhat ide, ezen az oldalon elvileg csak olyanok vannak, akiknek a szemében már önmagában az jó tulajdonság, hogy valaki nem amerikai.
De vigyázat, itt valószínűleg nem hosszú távú kapcsolatokban gondolkoznak a júzerek, legalábbis erre lehet következtetni abból, hogy a site tulajdonosa nemrégiben egy helyenként egész viccesen primitív cikket publikált 10 okról, ami miatt hülyeség megházasodni. Ez pedig azt jelenti, hogy a világnak abból a feléből, amelyikben mi élünk, feltehetőleg csak nők jelentkezését várják. Egy rövid távú kapcsolatra. Valószínűleg nagyon rövid távúra.
A harmadik oldal pedig nem egy társkereső, hanem egy közösségi oldal. A koncepciót három szóban egészen pontosan lehet definiálni: Facebook csak nőknek. Akit például idegesít, hogy bizonyos hölgyek folyamatosan szerelmi életük vagy gyermekük fejlődése érdektelen részleteivel árasztják el a közösségi oldalakat, azok most már végre tudnak majd tenni valamit.
Az irritálóan gügyögve szpemmelő csajokat el lehet irányítani a Luluvise-ra, ahol a nap 24 órájában akár percenként többször is lehet posztolni érzelmekről, kisbabákról és (figyelem, durva szó következik!) shopizásról, és ez senkit nem fog zavarni, hanem értő, sőt szakértő fülekre talál majd a téma. Azon a nők számára azonban, akiknek az élete nem a babázásban, plázázásban és (elnézést!) pletyizésben merül ki, valószínűleg nem ajánlott ez az oldal.