Egy férfi, két nő - ilyen levelet már kaptunk jópárat, de Ágoston története azért különleges, mert ebben ráadásul egy tanár-diák viszony van a központban, és a korkülönbség mellett bejátszik egy hitel, meg egy csomó másik férfi is. Ágoston azt írja levele bevezetőjében, beszámolóját figyelmeztetésnek szánja, mivel a nagy korkülönbséget áthidaló kapcsolatok szerinte „igazi aknamezőket tartalmaznak”: az ő esetükben ugyanis a lány 30 évvel fiatalabb. Ha ön is megírná történetét korkülönbséget áthidaló kapcsolatáról, vagy akár az egy férfi, két nő felállásról, vagy bármi egyébről, küldjön emailt a Randiblog címére!

“Az eleje egy sablonos történet, egy gimnáziumban zajlódott, nagyon sok évvel ezelőtt. Egy sportcsapat tagja volt a lány (nevezzük R-nek), én voltam a csoport vezetője. Észrevettem, hogy nem vagyok közömbös neki, de ez akkor nem érdekelt. Ja, akinek esetleg kétsége lenne: nős voltam, igaz, egy kis híján zátonyra futott házassággal. Feleségem akkor összejött egy amorózóval, majdnem válás lett a dologból. Én harcoltam azért, hogy megmaradjon a házasságunk, aminek meg is lett az eredménye.

Az időszakban épp friss lelki sebeimet nyalogattam. Ekkor utaztunk el az évi rendszeres kéthetes edzőtáborba. A búcsúestén után épp lefekvéshez készültem, amikor 6 lány bejött a szobába, és énekeltek nekem. Ez korábbi években is előfordult, de most R is köztük volt. Úgy intézte, hogy ő maradjon utoljára, és ekkor hirtelen hozzám lépett, és adott a számra egy puszit. Ez utóbb kiderült, ilyen táborban mindig van leskelődő. R kimaradt a csoportból, szülői nyomásra.

Érettségi előtt februárban összefutottunk a folyosón. Megkérdeztem: jössz a gimi báljára? Válasz: nem, de attól még találkozhatunk. Innentől kezdve rendszeresen találkoztunk. No semmi szex, csak randizgattunk.

Felvették az egyetemre, ekkor kidobott. "Nem akarok egy nős férfival járni!" Nagyon fájt, de elfogadtam. 3/4 év múlva jött egy SMS: "Akkor is szeretlek, ha nem lesz belőlünk semmi!" Lett. 9 évig nagyon sok jó és rossz dolgot megéltünk együtt, álláskeresés, újabb felvételi, stb. Közben azért voltak komoly kísérletezések részéről: egy gólyabál után egy hirtelen ötlettel lefeküdt egy akkor 32 éves szépfiúval, aki persze csak egy futó kalandot akart. Még én vigasztaltam utána, én marha! Két évvel később elment bulizni a barátnőivel. Megismerkedett egy világfájdalmas, enyhén személyiségzavaros fickóval. A 3. randi után ismét aktus, majd egy hétre rá a srác kidobta (egy újabb buliban). Ebben a  buliban megismerkedett egy sráccal, akit elkísért annak lakására, no nem megnézni a hajnali híreket.

Még mindig szerettem, kirángattam a depressziójából. Szexuális életünk fantasztikus volt - mindkettőnk szerint. Befejezte az egyetemet, segítségemmel állást talált. Boldogok voltunk, én éltem tovább kettős életemet. Egyre inkább megfogalmazódott, hogy vele szeretném leélni életem hátra lévő részét. Egy oka volt, hogy ezt addig nem tettem meg: volt egy hitelünk otthon, és etikátlannak éreztem volna, ha feleségem nyakába raktam volna a visszafizetés terhét!

Minden rendben lett volna, ha - képzavarral élve - az "ellenség szőrös keze nem teszi be a lábát!" R idén is elment egy vízitúrára, ahol megismerkedett egy nála 4 évvel idősebb kollégával, akinek már van két gyermeke. (Én majd 30 évvel vagyok idősebb). Naponta beszéltünk, mint addig korábban mindig. Rossz érzésem volt egyszer, és rákérdeztem: "kivel vagytok együtt?" Mondta hogy Z-vel. Következő kérdés: "Kikezdett veled?", "Á, nem is fog, szerintem van valakije!"

Hazaért, vasárnap sírt a telefonban majd fél órát, hogy apja ott volt és javításokat csinált, de milyen koszt és rendetlenséget hagyott. Másnap otthon maradt rendet rakni. Hétfőn a szokásos telefonban örömmel mondta: Z meghívta kávézni. Figyelmeztettem: tudja meg, van-e valakije. Másnap elmesélte a randit: rákérdezett, mire Z - hosszú hallgatás után - bevallotta, hogy van két gyermeke a korábbi barátnőjétől. A barátnő - amíg ő külföldön dolgozott - összejött Z volt főnökével, azóta össze is házasodtak. Z azt is mondta R-nek: most nyugodtan felállhatsz az asztaltól. R maradt, azóta már komolyra is fordult a dolog kettőjük között.

R elmondta, szeretné, ha barátok maradnánk, szeretne bemutatni, és később azt is elmondaná, hogy mi ketten egy pár voltunk. Ez nekem is tetszett, elvégre én még mindig szeretem. Ezután történt a katasztrófa!

Most szombaton sms-t küldtem: "Milyen a munka?"

Válasz: "Holnap dolgozom."

"Mész randira?"

"Most tanulok, de este igen."

(Nem akartam rosszkor telefonálni!) Mondtam, hogy külföldön leszek aznap.

Erre ő: "Jó. Kérlek, várd meg ezentúl, hogy én írjak, mert nem szeretnék magyarázkodni!"

Én: "Úgy tudtam: dolgozol!"

"Rendben, de akkor is várd meg, ha dolgozom. Ne erőszakoskodj, mert most lehettem volna Z-vel is!"

Egész nap a telefont lestem, várva, hátha ír. A készülék néma maradt. Ennek a magyarázata lehet: lefeküdt Z-vel, és nem meri elmondani. Tudom, manapság a szexnek nem a beteljesülés, hanem az örömszerzés funkciója dominál, esetleg másnap megkérdezik: figyelj, hogy is hívnak?

A telefon, ma is néma maradt. Tudom az okát is, sokat beszéltem neki arról, hogy nem jó, ha rögtön az ágyba bújunk valakivel. Most röstelli bevallani, hogy megint ez történt. Uraim, egyet kéretik felírni a mosdó tükrére, hogy el ne feledjük: "Olyan nőt nem szabad feleségül venni, akinek fenekét égeti a bugyi!" (Norman Mailer: Meztelenek és holtak).

Csupán okulásul írtam minden sorstársnak, aki hasonló cipőben jár! Nem kérek felmentést senkitől. Ha bárki meg akarna kövezni tetteimért, csak annyit tudok mondani "...künn, a kertek alján rám fogsz majd találni!"