Ez a poszt egy részletre szeretné felhívni az ön figyelmét az Ószövetségből. Nincs különösebb apropója annak, hogy ezt pont most vesszük elő, különösebb üzenetet se szeretnénk belemagyarázni ebbe az idézetbe, egyszerűen azért posztoltuk, mert véletlenül rábukkantunk, és nagyon meglepődtünk rajta, ugyanis eléggé elüt a Bibliából gyakran ismételt idézetektől. Távolról sem közismert a Számok könyvének alább idézett részlete, ezért jó eséllyel önnek is újdonság lesz az alábbi leírás.

Egy olyan kérdésről van szó, ami itt a Randiblogban rengetegszer előkerült már: hogy mit tehet egy férfi, ha arra gyanakszik, hogy a felesége megcsalta, vagy ha a férj féltékeny asszonyára. Erre az esetre a mózesi törvény egy olyan rítust írt elő, amelyben a férjnek el kellett vinnie a pap elé a szóban forgó asszonyt, és a nőnek meg kellett innia a keserves sírás átokhozó vizét az Úr színe előtt. Érdekes, hogy mindezt az asszonynak kibontott hajjal kellett végrehajtania, de még érdekesebb, hogy milyen, a mai fülnek meglehetősen durván csengő átkot olvastak rá a pap elé citált nőre – azzal, hogy az átok csak akkor teljesüljön, ha a nő valóban hűtlen (volt). A vonatkozó ószövetségi rész teljes egészében a hajtás alatt található, érdemes végigolvasni.

Ezt mondta az Úr Mózesnek:

„Szólj Izrael fiaihoz és mondd meg nekik: Ha valamely férfinak a felesége félrelép, és hűtlenné válik azáltal, hogy valaki más hál vele, a dolog azonban rejtve marad a férje előtt, mivel titokban szennyezte be magát, s tanúk sem lépnek fel ellene, mert hisz vigyázott, nehogy rajtakapják, s most hatalmába ejti a féltékenység szelleme és féltékennyé válik feleségére, aki csakugyan beszennyezte magát, vagy ha megszállja a féltékenység szelleme, s féltékennyé lesz feleségére, jóllehet az ártatlan, akkor az illető férfi vezesse feleségét a pap elé, s egyszersmind áldozati adományt is vigyen magával, egy tized efa árpalisztet. Ne öntsön rá olajat, tömjént se tegyen hozzá. Mert hisz a féltékenység miatt bemutatott ételáldozat emlékeztető ételáldozat, amelynek emlékezetbe kell idéznie a bűnt.

A pap vezesse elő (az asszonyt), s állítsa az Úr elé. A pap merítsen élő vizet egy cserépedénybe, s a hajlék padozatának porából is vegyen egy keveset a pap, és tegye a vízbe. Most a pap állítsa az asszonyt az Úr elé, s bontsa meg az asszony fején a hajat, adja kezébe az emlékeztető ételáldozatot – a féltékenység miatti ételáldozatot –, közben a keserves sírás átokhozó vize maradjon a pap kezében.

Most a pap vegye ki az esküt, így beszélve az asszonyhoz: Ha senki nem hált veled, s nem váltál férjedhez magadat beszennyezve hűtlenné, a keserű sírásnak ez az átokhozó vize nem lesz büntetésedre. Ha ellenben hűtlen voltál férjedhez, és beszennyezted magad azzal, hogy férjeden kívül valaki más is hált veled –, ekkor a pap eskesse meg az asszonyt átok terhe alatt, s közben így szóljon az asszonyhoz: Az Úr tegyen eskü és átok tárgyává néped körében, sorvassza el az Úr csípődet, méhed dagadjon meg, s ez az átokhozó víz hatoljon be beleidbe, hogy méhed megdagadjon és csípőd elsorvadjon. Az asszonynak közben ezt kell mondogatnia: Úgy legyen, az történjen!

Ekkor a pap írja fel ezeket az átkokat egy lapra, és mossa bele a keserves sírás vizébe. Majd adja oda az asszonynak a keserves sírás átokhozó vizét, hogy igya meg, s az átokhozó víz – keserű fájdalmára – belehatoljon. Azután a pap vegye ki az asszony kezéből a féltékenység miatti ételáldozatot, majd lengesse meg az ételáldozatot az Úr előtt, és vigye az oltárra. Az ételáldozatból a pap most vegyen el egy maroknyit – mintegy annak illatos részeként –, és égesse el az oltáron. Akkor adja oda a vizet az asszonynak, hogy igya meg.

Mihelyt odaadja az asszonynak a vizet meginni, ha csakugyan beszennyezte magát és hűtlenné vált férjéhez, az átokhozó víz keserű fájdalmára belehatol, úgyhogy méhe megdagad és csípője elsorvad, és az asszony átkozottá válik népe körében. Ha azonban az asszony nem szennyezte be magát, tehát ártatlan, nem éri büntetés, sőt gyermekei lesznek.

Ez a törvény féltékenység esetében: ha egy asszony vétkezik férje ellen és beszennyezi magát, vagy ha egy férfit hatalmába ejt a féltékenység szelleme, s féltékennyé válik feleségére, állítsa feleségét az Úr elé, és a pap alkalmazza rá ezt az egész törvényt. A férfi ment marad a bűntől, az asszonynak ellenben viselnie kell vétkét.”

(Számok könyve, 5.11-31, forrás: OSZK)