„Erre a cikkre vagyis történetre reagálnék pár szóban” – kivételesen nem egyetlen emailt adunk közre ebben a posztban, hiszen a beküldő, Kornél háromszor is írt nekünk egymás után, mindig továbbfolytatva a gondolatmenetet. Három leveléből szerkesztettük össze az alábbiakat. A kiindulópont az, hogy egy korábbi levélírónk egy szakítás után azért ment fel egy másik férfihoz, hogy ezzel bosszút álljon az exén. Ennek kapcsán a téma alapvetően az alkalmi szex és a párkapcsolatok viszonya, és Kornél leveleiből az derül ki, hogy a fiatalember jó sok tapasztalattal rendelkezik a téren. Ön is hozzátenné a magáét? Írja meg nekünk véleményét vagy tapasztalatait a Randiblog címére, ahogy Kornél is tette!
„Egyszerűen elborzaszt, hogy vannak ilyenek, mint búcsúszex és bosszúszex. Semmi értelmét nem látom, mint férfi. (Számomra nem is menne, pedig egyáltalán nem olyan hírében állok, aki nagyon romantikus elvárásokat támasztana ilyen téren.)
Nagyon sok lánynál tapasztalom ezt. Szakítanak aktuális párjukkal s máris rohannak egy olyan kapcsolatba, ahol beteljesíthetik azt, amit az előző kapcsolatában a másik akart, de nem tette meg. S itt már többségében kezdeményezi a helyzetet, nem csak eltűri.
Volt egy olyan lány ismerősöm, aki nagyon szerelmes volt az első kapcsolatába, s már alig várta, hogy lefeküdjenek egymással, s ezt szóvá is tette a srácnak (aki nem kicsit volt nála idősebb), s mesélte, milyen megalázó volt az egész számára. A srác annyit mondott a lépcsőházban, hogy akkor fogja meg a bokáját, s pár perc alatt elintézték a dolgot. A lány meg csupa véresen s összetörve visszament a lakásába, s a srác többé nem is kereste. Egy másik lány ismerősöm pedig egy orgiát vállalt be a friss szakítás után, egymás utána három pasival feküdt le egy éjszaka. Nem is értem, hogy miért, és ő se. Csak így alakult. Sajnálta s szégyellte utólag magát, de változtatni már nem tud rajta, s inkább poénként fogja fel, ha vissza kell rá emlékeznie.
Nagyon sok esetben látom ezt, hogy szakítás után minden mindegy alapon fűvel fával lefekszik 1-2 év alatt, s utána rendezi magával a helyzetét.
Nem értem ezt az egészet, egy egészséges nő hogy tud eljutni odáig, hogy a szexbe meneküljön s olyanokat csináljon, amit párjával addig nem volt hajlandó.
S erről saját tapasztalataim vannak, sose voltam nagy párkapcsolat-rajongó, de mostanság már igényelném. S mindenhol ezt tapasztalom, kalandot keresnek az emberek, mert társuktól nem kapják meg azt, amit szeretnének, de elmondani se merik nekik, mit szeretnének kipróbálni.
Ezért folyamatosak a megcsalások és hazudozások.
Ami egyáltalán nem fér a fejembe, hogy bosszúszex hajtja az embereket, s nem csak férfiakat, hanem inkább a nőket. Amivel saját magukat alacsonyítják le, s végül tagadják le, milyenek is. Ennél a fent nevezett lánynál is végig tagadta, hogy ő bármikor is megcsalná párját (mármint engem, pedig már fél éve velem csalta jegyesét), s nekem is azt akarta bizonygatni, ő sose csalna meg senkit (végig azt mondta, hogy szingli, amíg összejártunk).
Ezek után egy másik közös ismerősünk is elmondta, hogy milyen bulikba szokott járni a lány (orgiapartikba). Pedig még akkor is hangoztatta, hogy ő nem könnyűvérű.
S mindenki azt mondja, sehol se lehet ismerkedni. Bulikban nem érdemes s szórakozóhelyeken (maximum házibulikban, ahol baráti a társaság), internet is kilőve, mert csak sztereotípiákat keresnek és szexet.
Hol lehetne megismerni egy normális lányt? Én egyik helyen se szoktam ismerkedni, bulikba nem járok, mert mindig kétféle végkifejlet lesz belőle, amit sose titkolok (vagy tömegverekedés vagy orgiát rendezek). Interneten meg személytelen az egész.
Egy barátnőm azt mondta, hogy szánalmas, milyen helyzetek uralkodnak, mert már a lánynak kell felszednie a pasikat s leszólítania. Én meg bármikor képes vagyok leszólítani egy lányt bárhol, és bunkó vagyok miatta. Amire kaptam is az elismerő választ, hogy igen. Aki leszólít egy lányt, az meg már bunkó. Nem azért, ahogy csinálja, hanem mert van hozzá mersze.
Nem vagyok én se tökéletes, a hírem meg egyáltalán nem. Mindig megelőz, s emiatt inkább csak azokkal tudok kialakítani valamit, akiknek konkrét szándékaik vannak már, hogy mire kellek nekik. Pedig a hírem és én két külön fogalom vagyunk.
Most is azért „szakítottunk” egy lánnyal, mert a híremmel már nem tud megbirkózni, mindenhol csak azt hallja. Pedig ő már ismer, s tudja, mennyivel másabb vagyok, de zavaró, mikor mindenkitől azt hallja, vigyázz, mert a híre...
Én se vagyok szent az biztos. De sose tenném ki annak az érzésnek a másikat, hogy érzelmi alapon sebezzem meg. Mindig előre tisztázzuk, hogy ez erősen testi kapcsolat, amiből senkinek nem esik mély bántódása, ha vége.
S egyre több ilyen lánnyal találkozni, akik inkább már fiúk módjára viselkednek (nem minden fiú ilyen, csak ezeknek a „rosszfiúknak” nagyobb a hírük ugyebár), hogy bárkivel hajlandók összejönni, s szemrebbenés nélkül hazudni róla. Szomorú akkor is, ha egy srác csinálja, de még inkább, mikor egy lány csinálja ezt. Ha már férfinak vallja magát, akkor legyen őszinte, s mondja meg, mire számítson a másik, hogy játékszernek kell (mert valaki szeretne játékszer is lenni egy időre) vagy kelléknek, esetleg komolyak a szándékai.
Értem, hogy van az az érzelmi hatás, mikor elsőre rá akarjuk vetni magunk a másikra, olyan jó a kémia köztünk, ki ne akarná, de ha ez már rendszeressé válik, s minden kapcsolatát így kezdi, az már nem jó. A fiúk se ilyenek. Persze örülnek, ha egy lány így viseltet, de annak már nem, ha csak tetteti ezt.
Ezzel állt elő egy barátnőm, amiről még vicc is szól: ő azért nem kurva, mert ingyen csinálja azt, amiért ők pénzt kérnek. Csodálatos életfilozófia.
Rólam is ez a hír terjed, hogy röptében a legyet a jég hátán is... Mert a látszat ezt mutatja. Ehhez képest én sose tudok lefeküdni egy könnyen kapható lánnyal, mivel az nem kihívás, nem izgalom. S ki tudja, kivel jött már össze előttem. Sokkal izgalmasabb, amikor meg kell hódítani a kiszemelt lányt, hogy ő akarjon engem annak ellenére, hogy az korábban meg se fordult volna a fejében vagy egyszerűen elképzelhetetlennek tartotta volna, hogy köztünk bármi is lehetne. Ilyenkor is voltam már nagyon bunkó, hogy amint rábólintott, hogy akarja, máris otthagytam, mert ennyi bőven elég volt, hogy ő akarta, hogy igent mondott (igen, ez egy nagyon gonosz, rohadék dolog).
Kell a hódítás, s a lányok főleg ezt élvezik. Aki mást mond, az hazudik. Volt olyan alkalom, mikor megkérdezték tőlem, baj-e, ha a barátnője néha egyedül megy bulizni? Mondtam, hogy ezzel nincsen semmi baj, de ha olyannal találkozik, mint én akkor nagy bajok lehetnek belőle...
Mennyire fárasztó tud lenni egy férfinak is, hogy a híre alapján ítélik meg, a legtöbb nő nem azért akar megismerkedni velem, hogy ki lehetek, hanem a hírem miatt kezdenek keresni s kapcsolatot kezdeményezni, hogy felkeltettem a kíváncsiságukat. Megdöbbentő, s már több lánynál is feltűnt, hogy ezért kezdeményez még stabil kapcsolatban is. Nem az a baj, hogy nem foglalkoznak vele vagy rossz a szex, hanem kíváncsi lesz, mással milyen, mit tudhat. Egyik barátnőm még dicsekedett is vele, hogy nincsen pasija, s nem is kell neki, mert van három olyan barátja, akik örömmel állnak rendelkezésére.”