Angelina Jolie annak ellenére – vagy inkább pont amiatt – döntött amellett, hogy amputáltatja melleit, hogy betegsége még nem alakult ki. Egyre több olyan nő szánja rá magát a megelőző masztektómiára, aki tudja, hogy egy olyan gént hordoz magában, ami komolyan megnöveli a mellrák és a petefészekrák kockázatát. A megelőző masztektómia során akár a mellbimbókat is meg lehet menteni, és a nők ma már többféle helyreállító műtét közül is választhatnak.

Angelina Jolie a New York Times oldalán egy saját maga által írt közleményben jelentette be, hogy amputáltatta melleit, méghozzá megelőző célzattal. Orvosai szerint 87 százalék esélye volt a mellrákra és szintén komoly esélye a petefészekrákra, mivel Jolie a BRCA1 gén mutáns változatával rendelkezik, ami erősen növeli a mellrák kockázatát. A betegség még nem alakult ki nála, de a színésznő a megelőző masztektómia mellett döntött, amivel öt százalékra csökkentette a mellrák kialakulásának veszélyét.

BRCA1

„Anyám egy évtizeden keresztül küzdött a rákkal és ötvenhat évesen halt meg. Elég hosszú ideig élt még ahhoz, hogy első unokáit még a karjaiban tarthassa, de a többi gyermekem soha nem tudja már meg, hogy milyen szerető és kedves nő volt. (...) A gyerekeim kérdezték tőlem, hogy velem is megtörténhet-e ugyanez. Mindig azt mondtam nekik, hogy ne aggódjanak, de az igazság az, hogy egy hibás gént, a BRCA1-et (Breast Cancer 1 - Mellrák 1) hordozom magamban, ami erősen megnöveli a mellrák és a petefészekrák kockázatát. (...) Úgy döntöttem, hogy amennyire csak lehet, lecsökkentem a betegség kockázatát. Azt a döntést hoztam, hogy megelőző masztektómiát végeztetek."

A három hónapon át tartó orvosi beavatkozásoknak április 27-én lett vége, Angelina Jolie pedig végig titokban tudta tartani az egészet. Most mégis úgy döntött, hogy megírja történetét, hogy saját tapasztalataival segítsen más nőknek. A színésznő február elején feküdt először kés alá, a beavatkozásokat pedig a mellbimbók megmentésével kezdték. Két héttel később távolították el a mellszövetek nagyrészét, helyette pedig ideiglenes töltőanyagot, úgynevezett expandert helyeztek be. Kilenc héttel később Angelina Jolie már a helyreállító műtéten is túlesett, és mindkét mellébe végleges implantátumot kapott.

Tudtuk, hogy ezt meg kell tenni a családunkért

"Erősnek érzem magam, hogy meghoztam ezt a komoly döntést, ami egyáltalán nem csökkenti a nőiességemet. (...) Szerencsés vagyok, hogy van egy párom, Brad Pitt, aki szeret és támogat. (...) Brad végig ott volt velem a műtétek alatt a kórházban, ahol kezeltek, és sikerült mindig megtalálni azokat a pillanatokat, amikor együtt tudtunk nevetni. Tudtuk, hogy ezt meg kell tenni a családunkért, és tudtuk, hogy ez közelebb hozhat minket. (...) Arra biztatok minden nőt, különösen azokat, akiknek a családjában előfordult a mellrák vagy a petefészekrák, hogy forduljon olyan orvoshoz, aki át tudja  segíteni ezen a nehéz életszakaszon, és segít megalapozott döntést hozni."

Jolie-hoz hasonlóan Christina Applegate is mindkét mellét eltávolíttatta. Applegate betegségét egy rutinvizsgálaton vették észre, így a mellrákot még a nagyon korai stádiumban fedezték fel. A színésznő egy drasztikus lépéssel reagált, és alig egy héttel a diagnózis után nem csak a beteg, de az – egyelőre még – egészséges mellét is levetette. Applegate okkal választotta a megelőző masztektómiát, hisz csakúgy, mint Jolie, a mellrák kialakulásának kockázatát növelő gént hordozza, amit a szőke színésznő az édesanyjától, a szintén mellrák-túlélő Nancy Priddytől örökölt.

Mellrák-túlélő még Kylie Minogue, Olivia Newton-John, az énekesnő Anastacia illetve Ozzy Osbourne felesége Sharon Osbourne is. Sharon Osbourne is a megelőző masztektómia mellett döntött, mikor megtudta, hogy szintén a BRCA1-et hordozza magában. Mivel Sharon Osbourne egyszer már túlélt egy rákbetegséget, inkább a drasztikus megelőzés mellett döntött, de melleit nem szeretné implantátumokkal pótolni, mert fél a további kockázatoktól.

A saját anyagos pótlás a legjobb esztétikai szempontból is

A Velvet által megkérdezett plasztikai sebész szerint az onkológus szakmában máig vitatott kérdés, hogy a profilaktikus masztektómiának, azaz az emlő preventív célból való eltávolításának milyen szinten van létjogosultsága. A plasztikai sebészeti része a dolognak viszont kidolgozott és működik. "Az emlők helyreállító műtétje során az emlőnek az elveszett mirigyállományát, a fedőbőrt és a bimbókat is valamilyen szinten pótolni kell. Léteznek olyan műtéti típusok, amikor csak az emlőrák kialakulásáért felelős mirigyállományt távolítják el. A legjobb erdeményt a saját anyagos pótlások hozzák, ami esztétikai szempontból is jobb és gyorsabban is gyógyul. A legelterjedtebb verzió az, amikor a hasi vagy a háti részből mikrovaszkurális technikával oldják meg a saját anyagos pótlást, ez számít leginkább modernnek is. A mellbimbó pótlására is számos lehetőség van. Ha mindkért oldalról van szó, akkor nyilván nem jön számításba az, hogy az egyikből a másikat pótolják, féloldali pótlásnál ugyanis az ép részből képezzük ki a másikat. De a fülcimpából, a kisajak bőréből, vagy a lábujjkúpból is lehet bimbót kialakítani, aminek színátmenetes tetoválással a bimbóudvarát is meg tudják "rajzolni" a kozmetikusok, akikkel mi is kapcsolatban vagyunk" – mondta el a Velvetnek Dr. Ferenczy József plasztikai sebész.

A plasztikai sebésztől megtudtuk, hogy amennyiben rákos megbetegedés miatt kellett eltávolítani az emlőt, van lehetőség rá, hogy a helyreállító eljárásokat a társadalombiztosítás részeként, ingyen vegyük igénybe: "Vannak centrumok, ahol nagy mennyiségű implantátumokat és szövettágítókat, úgynevezett expandereket finanszíroz a társadalombiztosítás, de ezeknek vannak minimál feltételei, hogy melyek azok az intézmények, ahol a TB ezt támogatja. Magyaroroszágon nagyon igazságos rendszer működik; beleszólása van a Plasztikai és Égessebészeti Tanácsnak, ők határozzák meg, hogy mely kórházak, milyen mértékben kaphatnak támogatást, amit az OEP figyelembe is vesz."