Gundel Takács Gábor nem hallgat tovább: elmondta, mi történt a tanácsadói szerepvállalása és a kegyelmi botrány hátterében – és azt is, miért tartják egyesek árulónak.

Gundel Takács Gábor megunta a hallgatást, és őszintén vallott arról, hogyan élte meg a Novák Katalin körüli kegyelmi botrányt, és milyen volt tanácsadóként a köztársasági elnök mellett dolgozni. A műsorvezető a dgtl.hu első adásában mesélt a csalódásairól és arról, hogy egyesek ma már árulónak tartják – tudta meg a Blikk.

Elmondása szerint a tanácsadói felkérést először nagy lehetőségként élte meg. Azt gondolta, valódi változást érhetnek el.

Naiv voltam

– mondta keserűen, hozzátéve: a köztársasági elnök nem politikai tanácsokat várt tőlük, hanem értelmes gondolkodó embereket hívott, hogy segítsenek az országnak. Legalábbis akkor még így hitte.

Ez volt az utolsó nagyon nagy csalódásom a világban.

Azt hittem, lehet valami jót csinálni, de kiderült, hogy nem. Ráadásul minket is összemostak azzal a bizonyos üggyel…” – idézte fel Gundel a kegyelmi botrány idejét.

A műsorvezető hangsúlyozta: a tanácsadói testületbe később került be, mint amikor a kegyelmi döntés megszületett, így semmi köze nem volt a botrányos ügyhöz. Mégis csak a sajtóból értesült az eseményekről, a Sándor-palotából senki nem tájékoztatta őket.

Amikor igazán kellett volna, nem kértek tőlünk tanácsot

– mondta keserűen.

Azt is elmondta: nem fideszes, hanem kritikus gondolkodású emberként hívták meg a testületbe. „Ők hívtak, tudták, hogy ki vagyok. Ahelyett, hogy kint maradok és kővel dobálok, inkább bemegyek a házba és elmondom, mit gondolok” – magyarázta, miért vállalta el a szerepet. Aztán persze hamar kiderült számára, hogy a felkérés mögött nem volt valódi szándék vagy koncepció.

A legmegdöbbentőbb kijelentése azonban az volt, hogy már hallotta: vannak, akik árulónak tartják. „Ez van. Ezzel együtt tudok élni” – mondta.

(Borítókép: Gundel Takács Gábor. Fotó: Kaszás Tamás/Index)