A lyukacsos vénájú vagy szétmart orrsövényű olvasóknak viszont csupa vidám hírünk van: drogról leszokni könnyebb, mint az alkoholról – állítja Funk doktor. Igaz, a heroin-megvonás például fájdalmat és rosszullétet okoz, de ez ahhoz képest igazán semmiség, hogy az alkoholmegvonásnak ugyanakkor - szakszerű gyógyszeres kezelés nélkül - maradandó következményei lehetnek. Míg a lejövőben lévő drogos végig tudatánál van, az erősen függő alkoholistáknál kialakulhat a delírium trémensz, amely a közhiedelemmel ellentétben nem egyszerűen az eszméletlenségbe torkolt részegség állapotát jelenti, hanem egy súlyos pszichiátriai kórképet. A delíriumos betegeket - azon túl, hogy piszok rosszul érzik magukat -, komplex hallucinációk gyötrik, nem létező dolgokat hallanak és látnak, és ezek sajna nem a kedves kicsi fehéregerek. Funk doktor szerint sokkal jellemzőbb, hogy a betegek úgy érzik, bizsereg a bőrük, mintha férgek rágnák, sőt, ha odapillantanak, látják is az állatokat.
Ha nem jut el eddig az állapotig a beteg, és rendesen szedi a gyógyszereit, akkor sem igazán lesz túlságosan jó hangulatban a gyógyulási stádiumban. Aligha lesz kedve például partikra járni és ott jópofizni: a maximum, hogy némi megerőltetés árán megjátssza, hogy minden a legnagyobb rendben van.
A hazai mezőny inkább alkoholista
Míg Hollywoodban, ha függőségről van szó, azonnal drogra gondolunk, itthon az átlagnépességhez hasonlóan a celebek is inkább alkoholba fojtják a stresszt. Flipper Öcsi nemrégiben vállalta fel, hogy elvonókúrába kezd, Som Lajos pedig legutóbbi életrajzi könyvében vallja be, hogy az alkohol mellett mindenféle egyéb tudatmódosítószertől függött már.
Albert Györgyi szerint az addiktív személyiség a probléma
Albert Györgyi soha nem csinált titkot alkoholproblémájából, 2006-ban megjelent könyvében pedig részletesen ír erről is. A műsorvezető saját bevallása szerint az elmúlt húsz évben minden nap ivott, és többször is próbált leállni. „Az egyetlen megoldás, ha valaki le akar szokni, a totális absztinencia. Olyan nincs, hogy csak egy kicsit iszik valaki. Ez viszont ritkán sikerül” – mondta el a Velvet kérdésére. Albert úgy véli: teljesen mindegy, hogy valaki kábítószer-, cigaretta-, vagy alkoholfüggő, ha addiktív személyiségnek tekinthető, a függőség ugyanúgy működik.
„Először van a tünetmentesítés, vagyis az embert le kell szedni az anyagról, ezt 6-7 nap alatt meg lehet csinálni, utána jön a terápia, ami körülbelül 6 hétig tart” – mesélte saját tapasztalatait, amelyek egybevágnak a Funk doktor által elmondottakkal. A legfontosabbnak mégis azt tartja, hogy az ember „megkapargassa a felszínt” és rájöjjön, miért is csinálja, mit is akar valójában pótolni a szenvedélyével.
A műsorvezető szerint Amerikában nagy kultusza van a terápiának, Magyarországon viszont nem látja olyan jónak a helyzetet. „Évek óta járok orvoshoz, ez nem titok” – mondta a Velvetnek, majd amikor arról kérdeztük, szerinte mi a legnehezebb ez alatt az időszak alatt, a következőt mesélte: „Amikor védett környezetben vagy, olyan emberekkel, akiknek ugyanazok a problémái, könnyű megállni, hogy ne igyál. Akkor lesz nehéz, amikor fel kell állni, ki kell jönni az elvonókúráról, és este a Liszt Ferenc téren kell nemet mondani, miközben a barátaid Mojitót iszogatnak”.
„Két dolog fontos, hogy te eldöntsd, hogy le akarsz szokni, és hogy rájöjj, hogy miért is” – vallja Albert. Lehet a motiváció egy új szerelem vagy egy új állás is. „Én viszont még nem találkoztam olyan emberrel, aki egy szép napon arra ébredt, hogy le akar szokni” – tette hozzá.
Viva Kristóf egy nap alatt megcsinálta
A Viva műsorvezetője, Steiner Kristóf az elhatározás fontosságáról hasonlóképp vélekedik, az ő sztorija viszont épp arra lehet példa, hogy lehetséges egyik napról a másikra leállni a szerről.
Steiner tavaly nyáron vállalta fel, hogy hosszú ideig gyógyszerfüggőséggel küzdött. Eredetileg étkezési zavarai és depressziója kezelésére írt fel neki orvosa antidepresszánst és szorongásoldót, de idővel azt vette észre: bármilyen problémája merül fel, azonnal a gyógyszerekhez nyúl. „Vattacukorfelhőben éltem” – emlékszik vissza közel egy évig tartó függő időszakára, míg végül 2006. nyarán párja, Frenkó Zsolt ébresztette rá a helyzetére. „Egy nap a szemembe mondta: mindenben mellettem áll, nagyon szeret, de egy drogossal nem tud élni. Csak ekkor szembesültem vele, hogy én, aki soha nem drogoztam, nem is füveztem, most legális drogokat szedek, és függő vagyok. Akkor hazamentem, és minden gyógyszeremet kidobtam”.
Bár orvosa szerint ezekkel a gyógyszerekkel csak orvosi felügyelet mellett, fokozatosan lehet leállni, Steiner nem emlékszik, hogy elvonási tünetektől szenvedett volna. Sőt, szinte azonnal elkezdte jobban érezni magát: „Hirtelen visszatértem az élők közé. Egy ideig eltartott, míg helyreállt az alvásciklusom, de ezen kívül semmi problémám nem volt. Azóta sem nyúltam a gyógyszerekhez”.
Kristóf szerint a leszokás több okból is nehéz: egyrészt, mert a függők – hozzá hasonlóan - sokáig maguk sincsenek tudatában állapotuknak, másrészt pedig, mert amikor rádöbbennek, úgy gondolják, nem fognak tudni leállni, és félnek az elvonási tünetektől. „Pedig ez csak döntés kérdése” – véli saját példája alapján a műsorvezető. „Azt nem állíthatom, hogy Mary Kate Olsen vagy Nicole Ritchie a drága klinikákról három nap múlva teljesen tisztán és kicserélődve jön ki. De azt igen, hogy ez csak az akaraterőn múlik, és hogy ha valaki tiszta akar lenni, akkor meg tudja csinálni”.