2002: játékvezetés Dél-Koreában
A 2002-es labdarúgó világbajnokságon a rendező csapat kiemelkedő szereplést produkált, hiszen az elődöntőig meneteltek, a szereplésüket azonban komoly botrányok övezték. A legnagyobb botrány a Dél-Korea-Olaszország nyolcaddöntő kapcsán alakult ki, ahol egy biztonyos Byron Moreno játékvezető óriási tévedések vétett az olaszokkal szemben, amivel egyértelműen hozzásegítette a hazaiakat továbbjutáshoz. Moreno legnagyobb tévedése totti kiállítása és Tomassi szabályos góljának az elvétele volt. A világbajnokság után a FIFA akkori elnöke Sepp Blatter is elismerte, hogy a játékvezető elfogultan bíráskodott. Moreno később a híradók sztárja lett, hiszen a Kennedy-reptéren rajtakapták, hogy a testére ragasztott tasakokban 6 kilónyi heroint próbál becsempészni Ecuadorból.
2014: orosz doppingbotrány
Az orosz doppingbotrány a 2014-es szocsi téli olimpia idején kezdődött, majd az eltiltások következtében az oroszok versenyzők nem szerepelhettek a saját zászlójuk alatt a 2016-os nyári és a 2018-a téli olimpián se. A WADA (Nemzetközi Doppingellenes Ügynökség) bizonyítottnak találta, hogy manipulálták az Orosz Doppingellenes Ügynökség (RUSADA) eredményeit.
Moszkvában többek között hamis mintákat csempésztek a valódi minták közé, vagy töröltek olyan adatokat, amelyek a pozitív doppingesetekhez köthetők.
Az állami doppingoltatás eredményeképp azóta sem szerepelhettek az orosz sportolók saját nemzetük zászlója alatt, más kérdés, hogy az ukrajnai háború kirobbantása miatt jelenleg szinte semmilyen nemzetközi versenyen nem vehetnek részt.
1986: „Isten keze”
A sporttörténelem egyik leghíresebb szabályszegése az isteni Diegóhoz köthető. Argentína 2–1-re nyert az 1986-os világbajnokság negyeddöntőjében Anglia ellen, az argentinok első gólját Diego Maradona lőtte úgy, hogy az inkább egy röplabdás mozdulathoz volt illő. Enyhítő körülmény, hogy ezt követően szerezte minden idők egyik legnagyobb gólját, amikor a saját térfeléről indulva mindenkit kicselezett.
A szabálytalan gól a nevét Maradona révén kapta, miszerint a gólt „egy kicsit Maradona fejével, egy kicsit Isten kezével” szerezte.
2006: Calciopoli
Az olasz labdarúgás legnagyobb szégyenfoltja a 2006-os Calciopolinak nevezett eseménysor. Miután az olasz rendőrség telefonbeszélgetéseket nyomozott le, amely csapatmenedzserek és a játékvezetői szervezet között zajlott le kiderült, hogy folyamatos vesztegetések és bundázás jellemezte a Serie A-t. A bundázás nem volt újkeletű dolog, de az ritka, hogy a legnagyobb klubok is érintettek benne. 2006-ban a leginkább érintett tag a Juventus volt, de a Milan, a Lazio és a Fiorentina is kapott büntetést. A Juventustól két bajnoki címüket is elvették és a másodosztályba száműzték a klubot, ahol 9 pontos hátrányból kellet elkezdeniük a bajnokságot. A jelek szerint azonban nem tanultak az esetből: 17 év után ezúttal pénzügyi visszaéléssel és sikkasztással vádolják a klubot, amelynek nemrég teljes vezetősége lemondott, valamint 15 pontos büntetéssel sújtották őket (ezt egyelőre felfüggesztették – a szerk.).
2012: Lance Armstrong
A csalók közül talán a legismertebb Lance Armstrong. Ő volt a világ egyik legnépszerűbb sportolója: jóképű, popsztár barátnővel, celeb barátokkal, aki több ezer fontot gyűjtött rákos jótékonysági szervezeteknek, miután azt nála is diagnosztizálták. Miután 2012-ben vádat emeltek ellen mindez úgy omlott össze, mint két versenyző, akiknek a kormánya összeakad az élbolyban. A kerékpárosról már évek óta keringtek doppingpletykák, és végül 2012-ben emeltek ellene vádat, amely végül bizonyítást is nyert. Minden kitüntetésétől megfosztották, beleértve hét Tour de France-címét és olimpiai érmét is. Az Oprah-nak adott interjúban tett részleges beismerő vallomása után nem tette magát kedveltté azzal, hogy később kijelentette:
újra megtenné, ha újrakezdené a karrierjét.
2016: FIFA-botrány
A Nemzetközi Labdarúgó Szövetség sem maradt ki a korrupcióból, a pénzmosásból, a zsarolásból és az adócsalásból. A botrány két vezető alakja a FIFA elnök Sepp Blatter és az UEFA elnök Michel Platini volt. A svájci ügyészek által megfogalmazott, mind a két érintett által tagadott vádak szerint Platini 2 millió dolláros (közel 700 millió forint) kenőpénzhez jutott, melynek részleteit Blatter dolgozta ki. A FIFA élén 17 évet töltő Blatter 2015-ben, Platini pedig 2016-ban kényszerült lemondani tisztségéről. Mind a kettejüket 8 évre tiltották el mindenféle sportdiplomáciai tevékenységtől. A FIFA titkai című Netlfixen elérhető dokumentumfilm a szervezet már-már alvilági működését tárja fel.
2011: Bountygate
Ezen a néven híresült el az NFL-ben a 2010/11-es szezonban kitörő New Orleans Saint csapatához köthető botrány. Ennek a lényege, hogy a csapat védekezéséért felelő Gregg Williams egy olyan rendszert alakított ki, amelyben külön pénzt fizettek annak a játékosnak, aki sikeres sérülést okozott az ellenfél valamelyik játékosának.
1994: Tonya Harding
1994-ben, egy nappal az amerikai műkorcsolya-bajnokság kezdete előtt Tonya Harding riválisát, Nancy Kerrigant egy folyosón egy fémrúddal megtámadták. A tettes Shane Stant volt, akinek azért fizettek, hogy eltörje Kerrigan jobb lábát. Ez nem sikerült neki, de így is eléggé megsebesítette őt ahhoz, hogy ne tudjon versenyezni. Harding később így nyerte meg a versenyt.
Kiderült, hogy Stantet Harding volt férje és testőre bérelte fel. Harding érintettségének mértékét a mai napig vitatják. Harding bevallotta, hogy az összeesküvésről annak utóéletében szerzett tudomást, de nem jelentette azt, és bűnösnek vallotta magát az igazságszolgáltatás akadályozásában. Elkerülte a börtönt, de nagy összegű pénzbírságot kapott, és közmunkára kötelezték. Ez volt a karrierje vége.
Kerrigan a maga részéről nagylelkűen megbocsátott Hardingnak. Az Én, Tonya című filmben dolgozták fel a történetet, amely 2017-ben rengeteg díjat nyert, a főszerepet pedig Margot Robbie alakította.
(Borítókép: Sepp Blatter és Michel Platini. Fotó: Philipp Schmidli/Getty)