1. Nem mindig négyévente van szökőév
Az első szökőév bevezetése Caius Julius Ceasar nevéhez köthető. A római császár által bevezetett rendszerben még minden néggyel osztható év szökőévnek számított. Az uralkodó és mtematikusai, valamint csillagászai azonban, ha nem is sokat, de tévedtek, ugyanis a Föld 365,242189 nap alatt, azaz nagyjából 365 nap, 5 óra, 48 perc és 45 másodperc alatt kerüli meg a napot, ezzel szemben a rómaiak azt gondolták, hogy egy év 365,25 nap hosszú, tehát durván 11 percet tévedtek. Ez azt jelenti, hogy a négyévenkénti szökőnapnak csak 82980 másodpercből, azaz nagyjából csak 23 órából kellene állnia, ha minden negyedik évben megtartanánk azt.
A matematikai pontatlanságot XIII. Gergely pápa korrigálta, aki matematikusok segítségével meghatározta, hogy a százzal osztható számokat, ki kellett venni a szökőévek közül, viszont a négyszázzal osztható évek maradhatnak hosszabbak. Így lehetséges az, hogy 2000 szökőév volt, de 2100 nem lesz az.
2. Elképesztően kicsi az esélye annak, hogy valaki szökőnapon szülessen
A 24.hu összegyűjtötte, hogy 1970 és 2020 között melyik napokon született a legtöbb magyar. A gyűjtésből az is kiderült, hogy a vizsgált 50 évben 4037 magyar született február 29-én, így ők azok, akik csak négyévente tarthatják meg a valódi születésnapjukat.
Az a néhány ezer magyar, aki február 29-én született elképesztően különlegesnek mondhatja magát, ugyanis 0,068 százalék az esélye annak, hogy valaki pont ezen a napon lásson napvilágot. Összehasonlításként ennél még az is gyakrabban fordul elő, hogy valaki 11 ujjal vagy plusz lábujjal születik, ugyanis ennek 0,199 százalék az esélye.
3. A legkülönlegesebb életút
Az előbb ismertettük, hogy nagyon kevés az esélye annak, hogy valaki február 29-én szülessen és hasonlóan alacsony az ezen a napon elhalálozók száma is, tehát szinte a nullával egyenlő annak az esélye, hogy valaki február 29-én szülessen és haljon is meg. Mégis van a történelemben egy ember, akivel ez megtörtént, aki ráadásul egy ország elnöke is volt.
Tasmánia egykori elnöke, James Milne Wilson a World Heritage Encyclopedia szerint 1812. február 29-én született meg, majd 68 évvel később – a „17. születésnapján” –, 1880. február 29-én halt meg.
4. Csak a svédeknél, a szovjeteknél és a hobbitoknál találkozhatunk február 30-ával
Svédországban 1711-ben úgy döntöttek, hogy átállnak egy új típusú naptárra, így 1712-ben – ami néggyel osztható, tehát szökőév – hozzáadtak egy pótnapot a februárhoz, így az 30 napos lett. Ezután négyévente 30 napos volt a február az északi országban, egészen addig, amíg 1753-ban át nem álltak a Gergely-naptár használatára. A Szovjetunióban pedig 1929-ben alakították át a naptárat úgy, hogy minden hónap, így február is 30 napos legyen. A maradék 5 nap – szökőévekben 6 nap – pihenőnek számított, ami nem tartozott egyik hónaphoz sem. Ezt a rendszert azonban 3 évvel később elvetették és visszatértek a Gergely-naptárhoz.
J.R.R. Tolkien könyveiben ihletett meríthetett a szovjetektől, ugyanis az elképzelt univerzumában minden hónap 30 napból áll, így a február ottani megfelelője, a Solmath is 30 napos.
5. A világ legritkább magazinja
Létezik egy magazin, a La Bougie du Sapeur, ami csak négyévente jelenik meg, ugyanis mindig február 29-én adják ki. Tehát ha valaki éppen Franciaországban jár érdemes lecsapni egy példányra.
A magazin minden újságárusnál megtalálható és 4 euróba, azaz nagyjából 1500 forintba kerül, de a legnagyobb rajongó 100 euróért, tehát durván 40 ezer forintért egy életre előfizethet a lapra.
+1 Nem február 29-e a szökőnap
Julius Ceaser úgy határozott, hogy „a március kalendasa előtti 6. napot” kell megkettőzni a szökőévekben. Ez a nap pedig február 23-ra esik, amiből kifolyólag 24-e a szökőnap. Ez az oka annak, hogy a szökőévekben február 24-én nincsen névnap, mert a Mátyás nap az ilyen években egy nappal elcsúszik 25-re, ahogy az összes többi februári névnap 23-a utántól.
(Borítókép: Naptár. Fotó: GettyImages)