Az elöregedő társadalom jelensége Európa-szerte nehéz helyzetbe hozza a döntéshozókat, ugyanis egyre problémásabbá válik a nyugdíjas korúak eltartása. A helyzetre nagy eséllyel csak a nyugdíjkorhatár drasztikus emelése jelent majd megoldást.
Egymás után nő a nyugdíjkorhatár az uniós országokban, miközben a munkaképes korú népesség folyamatosan apad. Nem csoda, hiszen a várható élettartam kitolódásával az öregkor is meghosszabbodott, így egyre nagyobb terheket ró a még dolgozók népességre. Európa rohamosan öregszik. Már ebben az évtizedben is a 65 év felettiek tették ki az EU-ban a lakosság bő 20 százalékát. Kontinensünkön a legtöbb nemzetnek már van terve a tendenciák megfékezésére:
folyamatosan emelik a nyugdíjkorhatárt.
Sok uniós országban már konkrét időpontokra van betervezve a korhatár-kitolás: Dániában 2035-ben 69 évre emelkedik, Hollandiában 2028-ra 67 év és 3 hónap, Spanyolországban 2027-től 67 év, Németországban pedig 2031-től lesz 67 év lesz a nyugdíjkorhatár.
Az EU-ban jelenleg a legtovább az olaszoknak, a bolgároknak, a dánoknak és a görögöknek kell a „frontvonalban” maradniuk. Ezen országok mindegyikében 67 év a nyugdíjkorhatár.
Korábbi írásunkban arról is beszámoltunk, hogy mely országokban a legalacsonyabb a nyugdíjkorhatár. Ezt a listát Srí Lanka vezeti, míg Európában ezen a téren a francia rendszer a leggálánsabb. Viszont hiába voltak ellene heves tüntetések: a 62 éves nyugdíjkorhatárt 2032-től fel fogják tolni 64-re.
Arról is érdemes szót ejteni, hogy a magyar emberek több évvel kevesebb időt töltenek nyugdíjban más EU-s országok polgáraihoz képest. Európán belül a magyarok élnek az egyik legkevesebb időt nyugdíjasként, a férfiak átlagosan 14,5 évre, míg a nők 20,7 évre számíthatnak.
(Borítókép: Otthon táncoló nyugdíjas férfi. Illusztráció: Maskot/Getty)