Nyilvánvaló, hogy nem borozhatnánk békében, ha nem haltak volna ki a dinoszauruszok, hiszen több mint valószínű, hogy ki sem fejlődött volna az emberi faj, de ha mégis, akkor sem tudott volna eljutni arra a szintre a Velociraptorok karmaitól rettegve, hogy azon gondolkodjon, hogy az erjesztett szőlőlé finomabb-e szén-dioxiddal dúsított vízzel vagy sem. Ettől függetlenül a tudósok foglalkoznak a különböző növények fejlődésének történetével, így születhetett meg az a nem mindennapi eredményt hozó tudományos kutatás, amely arra hívja fel a figyelmet, hogy a szőlő csak a dinoszauruszok után kezdett el terjedni a Földön. A tudósok ezt az állításukat a Kolumbiában, Panamában és Peruban talált fosszíliákra alapozzák, amelyek ősi szőlőmagokat rejtettek. Ezek a 60 és 19 millió éves magok a növényről talált legrégebbi leletek a Föld nyugati részén.
A kutatók arra következtetnek, hogy a magok jelenléte egyértelműen arra utal, hogy a szőlőfajták világméretű elterjedése csak úgy történhetett meg, hogy valamiféle óriási változás állt be a környezeti körülményekben. Ez az óriási változás pedig a dinoszauruszok kihalása volt.
Az úgynevezett Chicxulub-aszteroida, amely a jelenlegi tudásunk szerint kiirtotta a dinoszauruszokat, 66 millió évvel ezelőtt csapódott a Földbe és pusztította el a földi élet 76 százalékát – írja az IFLScience-ben megejelent cikkre hivatkozva a Hamu és Gyémánt.
„Ha az aszteroida becsapódásáról beszélünk, mindig a dinoszauruszok jutnak az eszünkbe, ami érthető, hiszen ők voltak akkor a legjelentősebb élőlények a Földön. Rajtuk kívül azonban rengeteg növény és más állat is érintett volt a becsapódásban” – magyarázta Fabiany Herrera, a Field Múzeum paleobotanikusa.
„A most megtalált fosszíliák nagyon fontosak, hiszen nyugati részen még sosem találtunk ilyen régi nyomot a szőlő megjelenésére, másrészt azt is bizonyítja, hogy a szőlő, mint fajta, csak a dinoszauruszok kipusztulása után volt képes világszerte elterjedni” – szögezte le.
A szakértő szerint a dinoszauruszok – már csak méretükből adódóan is – meghatározták a környezetüket. A hatalmas lények letarolták az erdőket és rengeteg növényt fogyasztottak, így a szőlőfajtáknak esélyük sem volt a terjedésre. A lények kipusztulása és a valódi, sűrű erdők megjelenése viszont tökéletes kiindulási pont lehetett ahhoz, hogy a szőlő meghódítsa a világot.
(Borítókép: Dinoszaurusz. Illusztráció: GettyImages)