Mars one
A programot 2011-ben alapították. A cél az, hogy 2024-ben elindulhasson egy négyfős csapat a Marsra, akik a marsi kolónia első tagjai lehetnek. Vissza ugyanis nem jöhetnek. Két férfi és két nő utazhat majd. 2025-re érhetnek a bolygóra, és a tervek szerint kétévente újabb jelentkezőkkel bővülhet a csapat.
A Mars One projekt résztvevői még mindig szentül hiszik, hogy 2025-re a Marsra utazhat a kolónia első négy tagja. A 2013 óta tartó válogató már 100 emberre szűkítette a 200 ezres jelentkezőtábor névsorát. Az egyik esélyes Sonia Van Meter, aki két gyereket és egy férjet hagyna hátra. A Jezebel egy hosszabb interjút készített a nővel, hogy mégis miért tölti el ekkora lelkesedéssel, hogy esélyes a Marson meghalni.
Sonia Van Meter saját bevallása szerint teljes életet él. Imádja a munkáját, a férjét és két, nevelt gyerekét is. Sokaknak azonban elég furcsa, hogy a Marsra vágyik.
De nincs benne egy szemernyi kétség sem?
Persze azonnal mindenkinek ez a kérdés ugrik be. És valószínűleg a kételyeket soha nem is lehet tökéletesen eloszlatni a marsi elhivatottsággal kapcsolatban. Ehhez tényleg megszállottnak kell lenni, és tovább látni az orrunknál, hogy milyen új távlatokat nyithat meg a Mars One expedíció.
Van Meter a legtöbb kritikát azért kapta, mert nő. Van családja, szerettei, akiket kész elhagyni az űrutazásért. Szerinte azonban már nem kéne ennyire mereven értelmezni a női szerepeket, elvégre Magellánt vagy Shackletont se vonták kérdőre, amikor hátrahagyták a feleségeiket.
A Mars One program egyik esélyesét rengetegen azért támadják, mert családosként jelentkezett. A nő szerint viszont a nevelt gyerekei már elég nagyok lesznek 2024-ben ahhoz, hogy elutazzon egy másik bolygóra.
A projekt lényege egyébként egy marsi kolónia megalapozása. Az első körben kiküldött négy szerencsés/őrült feladata, hogy élhető körülményeket teremtsenek a bolygón. Ehhez azonban kiképzett tudósokra lesz szükség. A program viszont nem kötötte ki, hogy kizárólag fizikusok vagy hivatásos asztronauták jelentkezhetnek a Marsra.
Sonia Van Meter sem tudós, ráadásul sose volt erős a reál tárgyakban.
Akkor meg mi a fenét keresne a Marson?
Mi vár minket a Marson?
A bolygó híg atmoszférájának több mint 95 százaléka széndioxid. Ezzel szemben a Földön a légkör nitrogénalapú (78,08 százalék). A gravitáció pedig harmadakkora, mint itthon. A Földhöz képest a Mars másfélszer távolabb van a Naptól, így sokkal kevesebb hőt kap. Az átlaghőmérséklet mínusz 62 fok. De mégis a vörös bolygó az egyetlen, aminek légköre és nappali hőmérséklete hasonlít a Földéhez. Az évszakok is hasonlóan váltakoznak, azonban egy marsi év, 678 földi napnak felel meg, így az évszakok is hosszabbak. Ha a bolygón tiszta időben felnéznénk az égre, halvány narancsvörösnek, vagy rózsaszínnek látnánk.
– nyilatkozta a nő. De azért nem annyire egyszerű a képlet, hogy elég kiválasztani a legnagyobb kockákat a fizikatanszékről, és már ki is lőhetjük őket 56 millió kilométerrel arrébb. Egy fél életet kell a vállalkozóknak eltölteniük a bolygón. Ehhez pedig korántsem elég, ha tudjuk, hogyan kell megjavítani egy űrhajót (mondjuk nem árt).
Sonia Van Meter szerint bárkit kiképezhetnek egy ilyen útra és életformára. A türelem, tolerancia, fegyelem viszont nem tanulható. Van Metert pont az utóbbi tulajdonságai miatt válogathatták be az utolsó körökbe, 50 nő és 50 férfi közé.
De miről álmodozik az, aki a Marson élhet?
Sonia Van Metertől megkérdezték, mégis mit vár a legjobban. Egyértelműen a marsi élet egyik legmenőbb tulajdonságát: