Május végén Írországban népszavazás döntött arról, hogy az országban házasodhassanak a melegek is, az USA-ban a napokban a Legfelsőbb Bíróság mondta ki, hogy a házassághoz mindenkinek joga van, és egy csapásra az ország összes államában engedélyezte a melegházasságot.
Úgy látszik, a világ egyre nagyobb léptekkel fordul az elfogadás felé, amit többek között egy közel 40 éve kitalált, tökéletes jelkép is elősegített. Igen, a szivárványos zászlóról van szó.
Ha eddig csak annyit tudott, hogy ezalatt a zászló alatt egyesülnek az LMBTQ emberek, akkor most segítünk, következzen néhány érdekes apróság a zászlóról, amit mindenképpen érdemes tudni.
Miért zászló?
A zászlót 1978-ban tervezte egy San Franciso-i drag queen és melegjogi aktivista, Gilbert Baker. Addig nem volt semmi, a nácik által a homoszexuálisok megkülönböztetésére használt rózsaszín háromszögön túl, ami egy szimbólumban össze tudta volna gyűjteni a melegeket.
„Úgy voltam vele, hogy a zászló az egy egészen más művészeti forma, mint a többi. Nem festmény, nem csak textil, nem csak egy logó. Nagyon sok különböző funkciót egyesít. Úgy gondoltam, hogy egy ilyen szimbólumra van szükségünk, valami olyanra, amit bárki azonnal megért. A szivárványos zászló ugyanúgy nem mondja ki azt, hogy „meleg”, ahogy az amerikai zászló sem azt, hogy „USA”, mégis mindenki tudja, ha rájuk néz, hogy miről van szó. [...] Ezt akartam megmutatni a zászlóval, hogy egy közösség, egy törzs vagyunk, ha úgy tetszik. A zászlók ráadásul hatalmat is sugároznak, úgyhogy ezért is volt jó választás. [...] A szivárvány pedig önmagában tökéletes, nagyon passzol az elfogadáshoz, hogy itt származástól, nemtől, kortól, bármitől függetlenül fognak össze az emberek. Ráadásul ez egy természetes zászló, az égből jön!” – mondta a tervező arról, hogy miért zászló lett a szimbólum.
Mi inspirálta a zászlót?
Persze, a szivárvány is megjelenhetett volna egy csomó módon, de végül egyrészt ahhoz hasonló formában látható a zászlón, ahogy az égen is, másrészt, és ez a sokkal konkrétabb, a zászlón úgy vannak a csíkok, mint az USA zászlóján.
Baker azt mondta, egyértelműen az USA zászlója inspirálta, amikor kitalálta a szivárványos zászlót, sőt az első zászló bal felső sarkában ugyanúgy megvolt még a csillagos rész, mint az USA zászlójában.
Az USA zászlója mellett Baker egy másik zászlót is megemlített, ami az ihletet adta a sajátjához. A 60-as években az egymás elfogadását és a világbékét hirdető fiatalok az amerikai egyetemeket egy olyan zászlót logobtattak, amin vörös-fekete-barna-sárga-fehér csíkok voltak, amik a különféle emberi bőrszíneket jelképezték.
Ez a zászló nem volt túl sikeres, amit nem az mutat, hogy a mai napig nincs világbéke, hanem inkább az, hogy nem nagyon találtunk róla fennmaradt fotót.
Hol mutatták be?
Ahogy fent írtuk, Baker 1978-ban tervezte a zászlót, és június 25-én mutatták be először, a San Francisco-i melegfelvonuláson, amit akkor még nem pride-nak hívtak, hanem az volt a neve, hogy Gay Freedom Day Parade.
Baker részéről nagyon tudatos volt az egész dolog, azt szerette volna, ha minél nagyobbat szól a dolog. Számára egyértelmű volt, hogy ő tervezi a zászlót, egyrészt tudott varrni, mivel drag queen volt, de nem volt pénze ruhákra, ezért magának kellett megcsinálnia a fellépőruháit. Másrészt addigra már hosszú évek óta aktivistaként tevékenykedett, különféle táblákat gyártott a melegek jogaiért küzdő demonstrációkra.
Harvey Milk, melegjogi aktivista, San Franciso-i politikus a jó barátja volt, ezért úgy döntöttek, hogy a zászlót ott mutatják majd be, ahol ő a legtöbb beszédét tartotta akkoriban, a United Nations Plaza előtt.
„Úgy döntöttem, hogy a zászlónak kell egy szülőhely, nem csinálhatom meg otthon. A Grove Street 330 alatt található Gay Community Centerben csináltuk meg. Elfoglaltuk a padlásteret, hatalmas kukák voltak mindenhol, tele vízzel, meg természetes festékkel, és többszáz méter pamutot festettünk be. Minden tiszta mocsok volt a festékektől, de gyönyörű volt az egész természetes anyagokkal festett szövet. Amikor a zászlót felhúztuk, az egy nagyon fontos pillanat volt. Nagyon gondosan kiválasztottuk, hogy hol mutassuk be őket, mert végül két zászlót gyártottunk” – mondta.
Annak ellenére, hogy mennyire fontos esemény volt a nemzetközi melegközösség életében ez a pride, nem igazán jól dokumentált, alig maradt fent néhány fotó a zászlóról, a pride-ról magáról, Bakerről a pride idején.
Mi változott a zászlón?
Az eredeti zászlón nyolc szín volt, nem véletlenül: minden színnek más jelentése van. Föntről lefele haladva a következőket jelentették a színek:
Szín | Jelentés |
Rózsaszín | szexualitás |
Piros | élet |
Narancs | gyógyítás |
Sárga | napsütés |
Zöld | természet |
Türkiz | varázslat/művészet |
Indigó | békesség |
Lila | lélek |
Praktikus okokból viszonylag gyorsan megváltozott a zászló. Először is azért, mert akkoriban még elég költséges volt egy ennyire sokszínű fotót előhívni úgy, hogy tényleg szép legyen, már nyomtatni sem volt egyszerű négy színben, nemhogy 8 színnel dolgozó zászlókról képeket előhívni. Bakernek volt egy fotós barátja a San Francisco Chronicle-nél, ő javasolta neki, hogy kicsit egyszerűsítsenek a zászlón, mert az ügy szempontjából igen fontos, hogy fotóbarát legyen a zászló, hogy minél több szép, színes képen tudjon terjedni a zászló és vele együtt az üzenet.
Aztán ott volt az is, hogy a természetes színekkel festett zászló szép volt, csak éppen tartós nem, a víztől és a naptól is gyorsan és sokat fakult. Ezért áttértek a műszálas zászlóra, ami ráadásul abból szempontból is jó volt, hogy ezeken a zászlókon nagyon szépen süt át a nap, nagyon szépen beszínez mindenkit, aki mondjuk a zászló alatt áll. Ez is fontos volt azért, hogy jó képeket lehessen készíteni a zászlóról és a zászlós emberekről.
Viszont akkoriban pink színű anyagot nem igazán lehetett kapni, úgyhogy elengedték a zászlóból ezt a színt. A mai, hatsávos változata pedig azután terjedt el, hogy 1979-ben függőlegesen függesztettek ki szivárványos zászlókat San Francisco utcáin. Ekkor derült ki, hogy a lámpavas, amiről lógtak a zászlók, kitakarja a középső sávot.
Hogy ezt kiküszöböljék, Baker úgy döntött, legyen csak hat szín a zászlóban, így nem takart ki teljesen egy színt sem a lámpavas. A türkiz és az indigó összevonásából lett a királykék, ami ma is megtalálható a zászlóban. Ennek a színnek a harmónia a jelentése.
Mennyire fontos ez a zászló?
A zászló a bemutatásakor is nagyot szólt, egyrészt tényleg egy jól megválasztott szimbólum, másrészt Baker ötlete nagyon jó volt, hogy a zászlót önkéntesekkel együtt hozzák létre a melegközösség központjában, mert így a bemutatáskor már több tucat ember volt, akik erősen kötődtek érzelmileg a zászlóhoz.
Aztán egy szomorú esemény adott hatalmas lökést a zászló népszerűségének. Az aktivista politikust, Harvey Milket 1978 novemberében meggyilkolták. A halála után nagyon megnőtt az igény a zászlókra.
Olyannyira, hogy Bakerék nem is tudtak eleget előállítani. A Paramount Flag Company zászlógyártó cég, aminek Baker akkoriban az alkalmazottja volt, lecsapott a lehetőségre, és elkezdett sima, szivárványos zászlókat gyártani, a raktáron lévő szivárványszínű anyagokból. Ezek csak hétszínű zászlók voltak, hiányzott belőlük a pink, ahogy fent írtuk, akkoriban ez elég nehezen beszerezhető volt, de mivel akkoriban ugyanezért Baker is elhagyta a pinket az eredeti zászlóból, ez nem okozott gondot.
Sőt - most az összeesküvés-hívők nagyon figyeljenek –, a Szivárvány Lányok Nemzetközi Rendje szabadkőműves ifjúsági szervezet zászlóiból is igen sok fogyott ekkoriban. A melegek szivárványos zászlóján kívül ugyanis ez volt az egyetlen gyorsan elérhető zászló, amiben a szivárvány színei megtalálhatóak voltak.
A zászló mára történelem lett. Olyannyira, hogy közel egy héttel azelőtt, hogy az USA Legfelsőbb Bírósága úgy döntött, minden államban engedélyezni kell a melegek házasságát, a New York-i Modern Művészetek Múzeuma beválogatta a zászlót a saját dizájnkollekciójába, amelyben olyan fontos dizájntermékek vannak, mint például a @ jel, vagy például a ceruza, de akár az első evőpálcika is megtalálható itt.
Baker csak egy dolgot nem ért: „Emlékszem egyszer valaki megcsinálta gumiból a zászlót. Jó ötletnek tűnt, de nem tudtam elképzelni, hogy mégis mire való. Aztán kiderült, hogy gumiszőnyeg az autóba. Azt gondoltam, hogy ez így tuti bukta, és hát így is volt. Úgyhogy alakítottak a koncepción, és megcsinálták műanyag alátétnek, amit a kutya etetőtálja alá lehet tenni, hogy védje a padlót. Úgyhogy nekem ez a legfurább a zászlóval kapcsolatban, hogy az emberek a háziállataknál használják fel. Még egy híres ruhadizájnt sem láttam a zászlóval – persze, ha állatokon látom, akkor nevetek. Az emberek nem viselik ezt a zászlót, de a kutyáikra ráadják!”.
Vannak más, szivárványos zászlók?
Természetesen Baker ötlete nem a semmiből született. Már volt szó a világbékés zászlóról, de korábban akadtak ennél jóval híresebb, szivárványos zászlók is.
A legismertebb talán a wiphala, ami 2009 óta Bolívia alternatív zászlója, és egyébként a dél-amerikai indiánok gyűjtőzászlója, így népszerű Peruban, Ecuadorban, Argentínában, Chilében és Columbiában is.
Dél-Amerikában annyira népszerű ez a motívum, hogy a perui Cuzco zászlaja szinte teljesen megegyezik a melegek szivárványos zászlójával.
És van még egy zászló, amit nagyon könnyű összekeverni Baker zászlójával. Ez az úgynevezett PACE zászló, ami először 1961-ben jelent meg Olaszországban. A PACE zászlót az atomfegyverek ellen, a világbékéért demonstrálók vezették be, eredetileg egy galamb is volt rajta, amit Picasso rajzolt rá.
Sokáig nem volt különösebben népszerű, évente nagyjából ezer darabot gyártottak belőle, aztán 2002-ben Olaszországban elindult az iraki háború ellen tüntető „Pace da tutti i balconi” (kb. béke minden ablakban), amiben az olaszok a szivárványos zászlót lógatták ki az ablakaikból, amin már nagy fehér betűkkel ott volt, hogy PACE, vagyis béke, és a zászló egy csapásra ellepte a fél világot, ma már milliós számban gyártják évente.
A feliraton kívül az különbözteti meg alapvetően ezt a zászlót az LMBTQ zászlótól, hogy ezen pont fordított sorrendben vannak a sávok. illetve Baker zászlóján hat szín van, míg ez utóbbin hét.
Mekkora volt a legnagyobb szivárványos zászló?
A Baker-féle zászló egy ideig a Guinner Rekordok Könyvében is benne volt, ma már nem található meg benne, de a 90-es évek közepén egy szivárványos zászlóé volt a világ legnagyobb zászlójának járó cím.
De nem is a hivatalos rekordzászló volt a leglátványosabb, hanem az, amit 2003-ban csináltak több száz aktivistával együtt. Ezt a floridai Key Westben mutatták be, szerepelt rajta mind a nyolc eredeti szín, és két kilométer hosszú volt.
Key West egyik oldalán a Mexikói-öböl van, a másikon az Atlanti-óceán, a zászló pedig keresztülért végig a városon, az öböltől az óceánig. Elég látványos fotók készültek róla.