Teljesen véletlenül találtunk néhány képet az archívumban, amelyek megmutatják, hogyan képzelték el a földönkívüli létformákat a grafikusok, filmesek, vagy épp az átlagemberek a múlt század közepén. Hát nem nagyszemű, lufifejű izékként, és nem is dögösen, az egész biztos. Megmutatjuk. (Nyitóképünk 1952 júliusában készült, a híres salemi ufóészlelések egyike.)

Az év 1940, Flash Gordon nőt ment a gyűrött küllemű idegen lénytől. Egy Mars-szerű bolygón.

Fotó: John Kobal Foundation / Europress / Getty

1945 ufói inkább gyíkemberek voltak. A Planet Stories című scifi-sorozat egyik számának borítója ez.

Fotó: Transcendental Graphics / Europress / Getty

1951-re csak a földönkívüli személy alakult át, az elrendezés nem: a jobb alsó sarokban alél a nagymellű nő, balról jön a Rém, aki itt mintha egy radar lenne a nyakában, a másik űrlény meg bütykölni látszik valamit az űrhajón. (Itt ismerkedhet ezzel a filmmel.) Vajon miért vannak ennyire elkeseredve?

Fotó: Movie Poster Image Art / Europress / Getty

Ugyanabban az évben jött ki A nap, amikor megállt a Föld is: jobbra egy robot, bal oldalon, ezüst melegítőben egy űrlény, Klaatu integet.

Fotó: Hulton Archive / Europress / Getty

1953-ra jutott egy ufóhamisítási botrány is: két atlantai borbély, Edward Watters és Tom Wilson fogtak egy döglött rhesusmajmot, levágták a farkát, leszedték a szőrét, ételfestékkel bezöldítették, aztán szóltak a rendőrségnek, hogy ufókat láttak. A légierő nyomozni kezdett, és rájöttek, hogy nem földönkívüli. Fotó: Robert W. Kelley

1954-ben így néztek ki a földönkívüliek a Killers From Space című filmben. Mint akik belenyaltak egy lavór wasabiba.

Fotó: Archive Photos / Europress / Getty

Egy évvel később, egy másik filmben pedig már így. Óriásagy, tor, a gülüszem viszont megmaradt.

Fotó: John Kobal Foundation / Europress / Getty

Ugyanabban a filmben (This Island Earth) ilyen, homlokkal bőszen ellátott atyafiak is megjelentek. Fotó: Silver Screen Collection / Europress / Getty

1955-ben Arthur Fellig, a Weegee néven tevékenykedő furafotós dohányzó űrnőt vizionált így. Kapcs, ford.

Fotó: Weegee(Arthur Fellig)/internatio / Europress / Getty

1957 - sajnos ezt a filmet sem mutatták be Magyarországon. Pedig a tinikkel űrcsatázó lények, és a test nélküli kéz nagyon ígéretes.

Fotó: Movie Poster Image Art / Europress / Getty

1963 - a Végtelen határokban tűnt fel ez a zaklatottnak tűnő egyed.

Fotó: Abc Photo Archives / Europress / Getty

Ahogy ez az áttetsző öltözetű példány is. Fotó: Abc Photo Archives / Europress / Getty

1964: Előkerült egy ilyen flöttyeteg példány is. Fotó: Abc Photo Archives / Europress / Getty

Ugyanabban az évben ez a lény rájött, hogy három galaxissal odábbi otthonában égve felejtette a villanyt. Fotó: Abc Photo Archives / Europress / Getty

Ez meg csak simán nem bírta a vakut. Fotó: Abc Photo Archives / Europress / Getty

1967: a Quatermass és a pokolban előkerült egy ilyen csillagközi tyúkféle is. Fotó: Silver Screen Collection / Europress / Getty

1973-ra minden szigorúbb lett egy kicsit, legalábbis a földönkívüliek okvetlenül. Ez a Don't Be Afraid of the Dark című film, ami az IMDB szerint egy szellemházas történet, de elvileg ők itt ufók. Fotó: Abc Photo Archives / Europress / Getty

Búcsúzóul egy már-már megszokottnak tekinthető, lufifejű asszonyt mutatunk 1978-ból, a Csillaghajó invázió című műből. Ha óriási szeme lenne, talán fenn sem akadnánk rajta.

Fotó: Innell Reg